Prim Hírek

A biztonsági megoldások kapcsán nehéz megtalálni a megfelelő kompromisszumot: a valóban biztonságos felhasználó-azonosítás bonyolult és időigényes, arról nem is beszélve, hogy a karakterek begépelése, bemásolása a mezőkbe lassítja a folyamatot, és sajátságos kockázatokkal is jár. A konferencián elsőként bemutatkozó Izraeli cég, a Sonarax a hangalapú azonosítás területén alkotott újat, megoldásuk olcsón, egyszerűen alkalmazható bármilyen helyzetben - például ATM-ek, Micro payment és banki rendszerek használatakor. Az azonosítás biztonságossága pedig más technológiákkal együtt is garantálható, a mobiltelefonban lévő helymeghatározás és a hangfelismerés együttesen teljesen kockázatmentessé teszik a belépők azonosítását.

Mi kell a világsikerhez: szerencse, vagy jó stratégia?

A Fintech Banking Summit első kerekasztal beszélgetése a bankok és a Fintech cégek együttműködését járta körül. Fintech startupok esetében is az a fő kérdés, hogy konkrétan milyen problémát old meg egy startup - emelte ki Pereczes János (MKB Fintech Lab) - ezután kell megvizsgálni, hogy milyen módon lehet valóban megvalósítani az ötletet. Az ötlet-értékelés persze nem Fintech specifikus folyamat, a csapatot és a konkrét piaci körülményeket is meg kell vizsgálni, ahhoz, hogy a jó döntést hozhassa meg a befektető - tette hozzá Bial Norbert (Euroventures). Az érdekütközések természetesek a Bankok és Fintech cégek együttműködése során; a konzervatív bankok számára nem könnyű a befektetői szerepben maradni, amikor azt látják, hogy a startup - legalábbis banki szemmel nézve elfogadhatatlanul - rugalmasan, fesztelen módon halad előre. Pedig a  befektetőnek igenis a finanszírozás a feladata - erősítette meg Bálint Viktor (BnL Growt Partners) -, nem pedig a menedzsment, az a legjobb, ha mindenki a saját feladatát végezheti, a menedzsment az üzleten dolgozik, a bank pedig a befektetésre koncentrál. Az idő (és pénz) a megvalósításra elég lehet, ahhoz viszont mindig kevés, hogy a szerény finanszírozású startup-ból egy konzervatívan működő technológiai céget nevelhessen a bank.

Tal Sharon (Equitech, Tel Aviv)a konferencia következő izraeli előadója a magyar startup ökoszisztéma dicséretével kezdte előadását: "figyelemreméltó a magyar Startup kultúra alakulása, láthatóan rengeteg pénzt szánnak itt a kis cégek nagy ötleteinek a gondozására." Tal arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Fintech nem pusztán bankok és startupok ügye; a befektetők, a felhasználói közösségek, és persze a pénzügyi és informatikai piac szereplői komoly hatást gyakorolnak a trendek alakulására, s ezen keresztül az egyes területek fejlődésére. Az izraeli kormányzatok szerencsére időben felismerték, hogy a technológiai befektetések jelentős megtérülést hozhatnak az egész társadalom számára, így az ötletgondozás már a kezdetektől kezdve meg van szervezve: az állami pályázatok, a releváns MBA programok indítása, az ötletcsírák megszületésének finanszírozása mellett fontos tényező a külső fenyegetettség, amelynek okán az egész társadalmat átitatja az innovációk iránti igény. A szabályzókra ilyen környezetben nem fekvőrendőrként tekintenek; hanem egy jó lehetőségként a piaci áttörés kapcsán.

Dr. Kocsis Gergely (Rowan Hill Global) először Magyarország Fintech stratégiájáról, beszélt, majd egy röviden elemezte az iparág jelenlegi helyzetét. Fontos mérföldkő volt, amikor a Digitális Jólét Program kiterjesztésének keretén belül a Kormányhivatal 2017-ben stratégiai célként határozta meg a különböző ágazatok digitalizációs stratégiájának az előkészítését. A jövőben tehát továbbra is folytatódni fog a digitális térnyerés folyamata - mindazonáltal fontos áttekinteni az ország erősségeit, gyenge pontjait, a kapcsolódó veszélyeket és lehetőségeket.  A jól látható erősségek - az oktatás, a széles körű internetelérés, az állami tőkével operáló inkubátorok, és a jelentős állami források - ellenére Magyarország nem tartozik az Unió digitális élvonalába. A lakosság körében több millióan vannak végzetesen lemaradva a digitális kompetenciák területén; az általános oktatási programnak pedig nem része az "innovációk" oktatása. Veszélyt jelent, hogy a hazai piacnak nem lesz elég nagy a felszívóereje, ezáltal egyrészt itthon is a külföldi technológiák fognak elterjedni. A lehetőségek viszont nagyszerű kilátásokkal kecsegtetnek: a Fintech húzóágazat lehet, a közösségi média erejével új felhasználókat lehet közelebb terelni a digitális tábortűzhöz, a szinergiákból pedig az egész társadalom profitálhat. 

Az Insurtech már a spájzban van 

A következő kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az InsurTech hamarosan minden tevékenységet le fog fedni a biztosítók működése kapcsán: a pénzügyi háttérfolyamatok menedzselését, a kárrendezést, a csalásfigyelést, a biztosított eszközök tárgyak monitorozását vagy például a lakásbiztosítások árazását is. Sallai Linda (CIG Pannónia) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák alkalmazásával új kockázatok is megjelennek - a cyber kockázatok, az önvezető autókkal kapcsolatos felelősségi kérdések -, nem lehet előre látni, hogy milyen termékeket fog igényelni a piac, ahogy azt sem, hogy mennyit hajlandóak azokért fizetni. Szota Szabolcs (Smartsurance Technologies) szerint komoly kihívást jelent majd, ha Amazon méretű mamut cégek lépnek be a piacra; ez itthon talán nem jelent azonnali fenyegetést, nemzetközi szinten viszont komoly változást indukál. A folyamatos tanulás a tömeges esetekből kiindulva, az automatizálás, és a szinergiák kihasználása lehet a kulcs a hatékony megoldások létrehozása és elterjesztése kapcsán - vélte Radnóti Tibor (Generali). A szabályzók kapcsán megoszlottak a vélemények, Sallai Linda szerint a komoly szabályzás része a játéktérnek, és inkább a másik oldalon kell segíteni az implementáció, adoptálás folyamatát, ezzel szemben Radnóti Tibor szerint nem az a fő baj, hogy a szabályzók lassan követik az eseményeket, hanem az, hogy gyakran még hátráltatják is a piaci igények lekövetését - anélkül, hogy tudnák, hogy ezzel kárt okoznak -, nagyon fontos, hogy a szabályzók nyitottak legyenek az úttörő jellegű változásokra.

Benedek Péter, a (Blockchain Competence Center Kft.)

A blockchain technológiákat ma már nem kell bemutatni, minden ország nemzeti bankja kiemelten foglalkozik a jelenséggel, a következő mérföldkő pedig egyértelműen a nemzeti valuták kriptosítása lesz. Ez pedig törvényszerűen hatni fog a nemzetközi fizetés mindennapi gyakorlatára, éppúgy, mint a tőzsdei részvény-kereskedelemre, ahol például a részvényesek nyilvántartása, a letétkezelés, és a proxy távszavazás is blockchain alapon valósulhat meg. A lehetőségek már akár éveken belül szabad szemmel is láthatóak lesznek például a kereskedelmi finanszírozás területén, ahol a rengeteg szereplő, papír azonosítását, a köztük mozgó papírok, pecsétek, pénzek nyomonkövetését forradalmi módon változtathatja meg a Blockchain.

NIR Netzer (Equitech Financial Consulting, Tel Aviv) előadásában a világ második legnagyobb Fintech hatalmának titkait ismertette a hallgatósággal. A Fintech sokak számára még ma is csak az átutaláshoz kapcsolódó fejlesztéseket jelképezi, pedig a Fintech kapcsán elképesztő mennyiségű és jelentőségű  újításról lehet beszélni, szinte minden területen, ideértve a fizetési megoldásokat, BIG DATA alkalmazásokat, a "learning machine"-t, a csalások elleni küzdelemhez kapcsolódó eszközöket, a Blockchain-alapú technológiákat, a kockázatkezelés/Vagyongazdálkodás eszközeit, a Robo-Tanácsadókat, az InsurTech-et, Complience/RegTech-et, illetve a kereskedelmi platformokat. Izrael számára a Fintech egy jelentős export iparág. Az országban található több, mint 650 Fintech Startup, a viszonylag csekély 8,7 millió fős lakosság, a természeti kincsek, gyémántbányák és olajlelőhelyek teljes hiánya miatt Izraelnek a legfontosabb sőt, szinte egyetlen exportképes terméke maga a tudás. Nir beszámolója szerint nemcsak a világsikereket produkáló fejlesztők számára hasznosult kiválóan a 2016 óta FinTech-be fektetett 1,4 milliárd dollár: a Startup-ok működése köré virágzó háttérszolgáltatások épültek, az oktatócégek, a szolgáltatók, a pénzügyi bankrendszer nyitottsága egyértelműen támogatják a startupok működését. A bankok és a nagy szereplők nagyon tudatosan döntöttek a befektetésekről, az eredmény pedig nem maradt el: a stratégia megvalósulásának köszönhetően Izrael a Fintech csúcsszereplőjévé vált. A térség ráadásul rengeteg pénzt hozott külföldről; ma már a befektetések 73%-a érkezik külföldről; mindez remek példát állít a magyar startup iparág szereplői elé: egy kis ország nagy tervekkel és jó tervezéssel igenis eljuthat a csúcsra. Nekünk is sikerülhet!