Mesterséges intelligencia a múzeumokban
Budapesti résztvevőjénél, a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (SOM) kezdte meg munkáját az a nemzetközi konzorcium, amely célul tűzte ki, hogy egy európai uniós projekt keretében utakat találjon és hidakat képezzen a modern technológia és a kulturális örökség között.
A MNM SOM 2022-ben több európai ország közgyűjteményi intézményéből és IT fejlesztő vállalkozásából álló konzorcium tagjaként 235 000 eurós támogatást nyert a Horizont Európa program keretében SHIFT Projekt elnevezéssel (SHIFT: A kulturális örökség metamorfózisa kiterjesztett hipermédiás eszközökké). A konzorcium célja, hogy új IT technológiai megoldásokat alakítson ki a közgyűjtemények szöveges és vizuális műtárgyainak bemutatására, hogy minél inkább élményalapúvá válhasson a múzeumok kiállításainak látogatása. A konzorcium tagjai német, görög, román, magyar, svéd, spanyol, szerb és brit közintézmények és vállalkozások.
A fejlesztési irányok a mesterséges intelligencia széles körű hasznosítására épülnek, kiterjedt szöveges és vizuális adatbázisokat hasznosítanak, és a történeti hűség, és a változó történeti kontextusok megőrzésével igyekeznek a gyűjteményi anyag kiállítási élményét minél érdekesebbé, közvetlenebbé tenni a fiatal korosztályok és a laikus érdeklődők számára. A mesterséges intelligencia alkalmazása mellett a fejlesztés kiterjed a gépi tanulásra, a multimodális adatfeldolgozásra, a szemantikai reprezentációra, a történeti források nyelvi elemzésére és a haptikus interfészek alkalmazására is. Utóbbi alatt az informatika azokat a felületeket érti, amelyek két számítógépes eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember valósághű érintkezését biztosítják. A fejlesztés során külön figyelmet fordítunk a látási és hallási nehézségekkel küzdő látogatói csoportok számára kialakítandó tartalmakra és eszközökre.
A szakmai találkozón a projektrésztvevők olyan intézmények és szervezetek képviselőivel is konzultáltak (múzeumok, tanári szervezetek és fogyatékkal élők civil szervezetei), akik szakmailag érintettek a kialakítandó programok és fejlesztések felhasználásában. Egyik legfontosabb megbeszélésük arról szólt, miként érhetők el közvetlenül az érintett csoportok.
Ennek érdekében a projekt résztvevői online kitölthető kérdőívet indítottak, hogy közvetlenül szerezzenek tapasztalatot az európai polgároknak az európai kulturális örökséghez való hozzáféréséről, és fölmérjék nem csak az intézmények, de civil szervezetek és hálózatok képviselőinek igényeit. (A kérdőív angol nyelvű, itt érhető el.)
A múzeumi világ egyik legnagyobb kihívását ma az jelenti, hogy a fiatalok digitális kultúrája jóval előtte jár a múzeumokban és könyvtárakban elérhető digitális adottságoknak. Ezért a fiatalabb korosztályok számára a múzeumi tartalmak – kiállítások, előadások, adatbázisok – gyakran érdektelenné válnak. Ahhoz, hogy egy látogató értsen és értékeljen egy műtárgyat, vagy egy kiállítást, jelenleg magas szinten olvasottnak, műveltnek kell lennie, másképp idegen, érthetetlen marad számára a mondanivaló. Egy fiatal esetében azonban az értékeléshez szükséges műveltség megszerzésére gyakran az életkor miatt sincs lehetőség, fontos tehát olyan megoldásokat kifejleszteni, amivel ez a távolság lerövidíthető a műtárgy és a látogató között. A digitális technológia, ha jól használjuk, a tartalom csorbítása nélkül válhat közvetítővé.
Különösen fontos, hogy a speciális igényű látogatók – például látás- és hallássérültek – számára is képes legyen élményt nyújtani egy kulturális intézmény. A program célja többek között az, hogy az intézmények eszközt kapjanak a modern technológia területéről ahhoz, hogy meghaladhassák a hagyományos, és a fogyatékkal élők esetében korlátozott érzékszervi érzékelést. A mesterséges intelligencia is segíthet abban, hogy egy gyűjteménnyel és egy műtárggyal való találkozás új utakon valósuljon meg, és ne csak a hagyományos értelemben tudjon élményt nyújtani.
Az alakuló közgyűlésen a projekt résztvevői közel kétnapos elméleti vitát követően számos múzeum etikai és tudományos kérdésben meg tudtak állapodni. Konszenzus született arról is, hogy a műtárgyak morális integritását, valamint mondanivalóját, üzenetét a modern technológia alkalmazásakor is tiszteletben kell tartani. Mint fogalmaztak: hidakat kell építenünk az intézmények és az emberek között, ehhez pedig egy sokszenzoros múzeumi világ kialakítása lehet az egyik megoldás.
MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
Fotók:
Blahák Eszter (SOM)
Scheffer Krisztina (SOM)
Kapcsolódó cikkek
- Talpraesett diákprogramozók és profi képzőművészek tisztelegtek Neumann János előtt Szekszárdon
- A VISZ tisztújító közgyűlése bizalmat szavazott az eddigi vezetésének
- AI megoldás segítheti a vállalatokat dekarbonizációs céljaik megvalósításában
- Ki nyeri meg a Google és Microsoft párviadalát?
- A mesterséges intelligencia vajon átírja a klímatörténelmet is?
- Kit illet a szellemi alkotás tulajdonjoga, ha a MI hozza létre a művet?
- Nők az informatikában
- Neumann János hiánypótló életrajzi kötetét adja ki a Neumann Társaság
- Kapaszkodó 2.0: Esélyteremtés és élménytanulás robotprogramozással
- Felgyorsítja a forradalmi technológiák bevezetését a fenntartható működés iránti elkötelezettség
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Lányok Napja az ELTE Informatikai Karán
Az ELTE Informatikai Kar ismét szeretettel várja az érdeklődőket a Lányok Napjára, ahol bemutatják, milyen izgalmas és kreatív feladatok várnak a jövő informatikusaira, és miért érdemes lányként ezt a pályát választani.
Informatikai pályaorientációs napon segítik női szakértők az iskolás lányok elhelyezkedését
Lányoknak szóló informatikai pályaorientációs napot szervez a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása és a Women4Cyber Hungary a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában. A Girls in ICT Day rendezvényen gondolatébresztő interjúk és inspiráló előadások segítenek a jövő reménybeli női informatikusainak a tájékozódásban és elhelyezkedésben. Az érdeklődőknek az eseményre nemcsak személyesen, hanem online is lehetőségük van csatlakozni.
Használt autót webshopból?
A 2023-as év konszolidációt hozott a használtautó-piacon, de a recesszió és az infláció szele érezhető a szegmensben. A vásárlók tudatosabbak, a bizalmatlanság viszont továbbra is erős és gyakran indokolt. Mit hozhat a jövő, és hogyan vásárolnak a magyarok használt autót 2024-ben?
Megjelent a világ első unalmas telefonja
A Heineken a street kultúra ízlésformálójával, a Bodegával együttműködve bemutatta a Human Mobile Devices (HMD) által gyártott "The Boring Phone" készüléket.
A Sony bemutatja a BRAVIA Theatre vadonatúj otthoni audio termékcsaládját
A Sony megújítja BRAVIA márkáját, hogy gazdagítsa az otthoni filmnézést és moziélményt. A streaming szolgáltatások elterjedésével egyre népszerűbbé vált a kényelmes otthoni filmnézés. A Sony széles termékválasztékát, például a digitális mozifilmes kamerákat, professzionális monitorokat és professzionális fejhallgatókat a filmgyártás szakemberei széles körben használják, így a vállalat mélyre hatóan ismeri a moziipart, valamint a filmkészítők és tartalomkészítők törekvéseit.