A kormány hatáskörébe kerülhetnek a .HU domainügyek

Szalay Dániel, 2001. szeptember 8. 20:12
A jövőben a kancelláriaminiszter fog dönteni a regisztrálásra benyújtott magyar .HU TLD alá kerülő domainek bejegyzése vagy elutasítása ügyében, amennyiben az ezt szabályozó tervet elfogadják az illetékesek. A kancellárián nem tagadják a dokumentum létezését, de szerintük még korai a terv részleteiről nyilatkozni. Egyesek viszont a hazai internet központi szabályozásától, cenzúrától tartanak.
Nagy felháborodást váltott ki a magyar internetezők körében az egyik új törvény tervezetében szereplő új szabály, amely értelmében az eddigi illetékes, az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) helyett a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter döntene valamennyi magyar, a .HU top level domain (TLD) alá igényelt címek sorsáról, az adott internetcím elutasításáról vagy bejegyzéséről.

A feladatot ez idáig ellátó ISZT furcsának találja, hogy az új típusú média, az internet szabályozása ily módon a kormány egyik tagjához kerülne. Az internetszolgáltatókat tömörítő szervezet szerint a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy erre egyáltalán nincs szükség. Az egyetlen példa, ahol a kormány dönt az internetcímek bejegyzését illetően, az Írország - vélekednek az ISZT-ben, és azt is hozzáteszik, hogy szerintük már csak azért is elhibázott az előterjesztés, mert némileg ellentmond az Európai Unió irányelveinek, például az EU 2000. júniusi az elektronikus kereskedelemről szóló direktívájának, mivel az EU az önszabályozást létesíti előnyben.

Az elektronikus kereskedelemről szóló magyar törvénytervezet szerint azonban a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) rendeletben szabályozhatná a magyar internetcímmel kapcsolatos előírásokat.

A kancellárián az ügyben egyelőre elzárkóznak valamennyi nyilatkozattól. Szerintük a nyilvánosságra került dokumentum csupán egy munkaanyag, aminek semmi jelentősége sincs. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos az egyik kereskedelmi televízió híradójának tett nyilatkozata szerint "ahogy ez a rész bekerült a szövegbe, úgy ki is kerülhet onnan. Különösen akkor, ha az ISZT hivatalosan is megindokolja, hogy szerintük miért nincs szükség erre a módosításra" - mondta a kormánybiztos.

A tervezet egyébként az e-kereskedelemmel kapcsolatosan sok fontos kérdéssel is foglalkozik: kifejti az e-szerződések jogi hátterét, és azok betartatását is előírja. Nagy hangsúlyt kap az interneten rendelt termékek vagy szolgáltatások adatvédelmi, fogyasztóvédelmi és más szempontok szerinti szabályozása, sőt foglalkozik a kéretlen reklám e-mailek kérdésével, a spammel is.

Sokak szerint azonban ha az internetcímek ügyében ezentúl a kormány tagja lesz jogosult dönteni, akkor az alkalmas lehet egyfajta netcenzúrára is. Egyesek egyenesen úgy fogalmaznak, hogy ezzel megvalósulna a magyarországi internet központi ellenőrzése, ami veszélyeztetheti az elektronikus média hazai szabadságát.

Sík Zoltán informatikai kormánybiztos szerint azonban az, hogy a kancellária miniszter felhatalmazást kap a netcímek rendeletben való szabályozásra, még nem jelenti azt, hogy a MEH vagy annak minisztere vagy bármely beosztottja lenne a gazdája a jövőben a domainek szabályozásának.

A jelenlegi gyakorlat szerint hazánkban a domainbejegyzés önszabályozó, abban az államnak nincs ellenőrző szerepe, illetve csak annyiban van, hogy esetleg egy vitás domain kapcsán bíróságtól lehet jogorvoslatért fordulni. Az ISZT képviselője szerint mivel az állampolgárokat széles körben érintő vagyoni értékű jogáról van szó, ezért arról a jogalkotásról szóló 1987. évi törvény előírásai szerint törvényt kell alkotni. A szakértő szerint aggályos lenne, ha a fenti törvény ellenére miniszteri rendeletben lehetne dönteni ilyen fontos ügyben. A jogi képviselő szerint a leginkább érintettet, az Internetszolgáltatók Tanácsát a kormány nem vonta be a törvény előkészítésébe, ennek ellenére nemrégiben panaszlevelet nyújtottak be a törvény előkészítőinek.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09