Kommunikációs Kánaán

Széll András, 2001. december 25. 12:14
A mobiltelefónia futótűzként terjed, ez nem vitás. Idén augusztusra 4 millióra nőtt az előfizetések száma Magyarországon, túllépve a vezetékes vonalak 3,7 milliós tömegét. Szeptemberben az angol királynő is megkapta élete első mobiltelefonját, egyes források szerint már az új készüléken intézi lóversennyel kapcsolatos ügyeit. Gyereknek, idősnek, üzletre, SMS-re, mindenkinek mindenhova mobiltelefont! És mi szeretjük. Szeretjük, mert jó. Lehet rajta intézkedni, üzletelni, biztonságot ad, divatos stb. No de mit hoz a jövő?
"A nemzetközi helyzet fokozódik" - ez, ugye, egyszer biztos. Egyesek azt jósolják, hogy a mobilitás összeolvad az internet, a rádió és a televízió hullámaival, majd létrejön a nagy kommunikációs Kánaán, a mobiluniverzum. Lesz majd énnékem egy készülékem - nevezzük most csak zsebkütyünek -, ezen tudok telefonálni, chatelni, számlákat fizetni, színes képernyőjén televíziót nézni, rádiót és zenét hallgatni, internetezni - és még sorolhatnám. Szinkronizálhatom majd a zsebkütyümet a set-top boxommal, a számítógépemmel, a barátnőm zsebkütyüjével és persze nem utolsósorban hűtő- és mosógépemmel. Ez tehát a cél, de úgy tűnik, hogy fokonként kell megmásznunk az ide vezető lépcsőt. A lassúság érthető, csak el kell képzelnünk egy olyan lépcsőt, amelynek minden egyes foka külön beruházás eredménye, és minden egyes fordulóját különböző szolgáltatók birtokolják.

Más és más piaci szereplők fejlesztették ki az intelligens kártyákat és a mobiltelefonokat, megint mások a marokszámítógépeket. Egy piaci szereplő birtokolja a vezetékes hálózatok nagy részét, van, aki optikai kábeleket vagy földi átjátszóállomásokat tudhat magáénak, és van, aki műholdakat. Akad olyan is, aki biztosítaná a WAP-hozzáférést, de a tartalomszolgáltatást már másra bízná. Ami közös ezekben a szolgáltatókban, hogy mind-mind pénzt akarnak, méghozzá tőlünk. De hogyan áll a mi pénztárcánk? Egy érdekes cikk jelent meg a Financial Timesban. A cikk írója kiszámolta, hogy mennyit fizet egy átlagember kommunikációs és szórakoztató szolgáltatásokért havonta.

Hát ezt én is megtettem! Osztottam, szoroztam, átlagoltam, és íme, álljon itt, hogy jelenleg milyen összeg vándorol el a zsebemből havonta. Vezetékes telefon: 8 ezer, internet (kábeltévés): 10 ezer, mobil és kapcsolódó szolgáltatások: 8 ezer. Kábeltévé, HBO: 5 ezer, videokölcsönzés, mozi: kb. 4 ezer. Könyvek, folyóiratok: kb. 5 ezer. Internetes kereskedelemhez kapcsolódó díjak (kártya, e-szignó, transzfer): kb. 2 ezer. Ez havi kb. 42 ezer magyar forint. Mindez 1, azaz egy főre. És ebben még nincsenek benne a mobiluniverzumot megalapozó szolgáltatások - mobilinternet, GPRS, UMTS - havi díjai. Kérdezném a szolgáltatókat: meg tetszettek már "közvélemény-kutatni", hogy hajlandó-e ennyit fizetni az átlag magyar?

Bizonyosan vannak, akik a fentinél nagyobb összeget is hajlandók áldozni a szolgáltatásokra, de köszönöm, nekem ennyi elég. Amíg Önök konvergenciáról beszélnek, és a technológiai fejlődés által megteremtett egységes kommunikációs univerzumról, addig az átlagember csak azt érzi, hogy egyre több és több bőrt kívánnak lehúzni róla. Mikor fogja a konvergencia azt jelenteni, hogy egy irányba és sokkal kevesebbet kell fizetnem?

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09