Stumpf István az információs társadalom jövőjéről

MTI Sajtóadatbank, 2002. április 30. 08:52
Az információs társadalom építésében a megalakuló kormánynak a jelenlegihez hasonlóan kezdeményező, aktív szerepet kell vállalnia - hangoztatta Stumpf István kancelláriaminiszter hétfőn Budapesten. A miniszter az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Működését Koordináló Hálózatfelügyeleti Központ átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatót.
Stumpf István elmondta: az informatikai fejlesztéseket tekintve külföldi értékelések szerint is jelentős előrelépés történt Magyarországon, "számottevő örökség" marad a soron következő állami vezetésre.

A kancelláriaminiszter reményét fejezte ki, hogy a jövőben is hasonló ütemben folytatódik a társadalmi konszenzusra épülő, jelentős pénzügyi erőforrásokat biztosító kormányzati tevékenység.

- Az elektronikus kormányzat kialakítása kormányváltástól függetlenül jelenleg is zajlik csakúgy, mint a többi már megkezdett nemzeti ügyet szolgáló program - emelte ki Stumpf István.

Ellenzéki megnyilatkozásokat cáfolva hangsúlyozta: amíg az ellenzék iratmegsemmisítésekről beszél, addig látható, hogy a kormány azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyek a polgárok számára fontosak.

Kleinheincz Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának (IKB) főcsoportfőnöke kifejtette: az elektronikus kormányzat alapját képező informatikai gerinchálózat a közigazgatási intézmények informatikai rendszereit kapcsolja össze.

- A biztonságos, gyors adatforgalmat lehetővé tevő gerinchálózatra a budapesti informatikai rendszerek már most rácsatlakozhatnak, a 19 megyei végpont bevonása május végére fejeződik be - közölte a főcsoportfőnök.

Hozzáfűzte: 60 fővárosi intézmény már a közeljövőben használhatja a gerinchálózatot, három éven belül pedig várhatóan 1600 intézmény adatbázisa válik elérhetővé országszerte.

Kleinheincz Gábor emlékeztetett arra, hogy az egységes gerinchálózat kiépítése tavaly nyáron kezdődött meg. Az IKB a munkával a többségi állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg Rt.-t bízta meg.

A hálózat nem saját, hanem távközlési szolgáltatóktól bérelt infrastruktúra, amelyet a technológia rohamos fejlődése miatt időről időre új közbeszerzési eljárással újítanak meg.

A tavaly nyáron lezárult első nyílt közbeszerzések eredményeként az üvegtechnológián alapuló, nagy sávszélességű gerinchálózat budapesti részét a Matáv és Novacom adja, a vidéki tender győztese a Pantel és a Vivendi konzorciuma lett.

Kleinheincz Gábor korábbi közlése szerint a hálózat szolgáltatási díja összesen évi 450 millió forintba kerül, míg a végpontok berendezéseire az év végéig mintegy a jelenlegi 700-800 millió forinton felül csaknem 200 millió forintot kell költeni.

A minisztériumok, illetve a hozzájuk tartozó különböző megyei intézmények saját költségükön kapcsolódhatnak a gerinchálózatra, a végpontok kiépítését követően.

A főcsoportfőnök megjegyezte, hogy az új gerinchálózat a mintegy 50 intézményt érintő, rézalapú technológiával működő kormányzati gerinchálózatot váltja fel, ami az új rendszer meghibásodása esetén biztonsági hálózatként üzemel majd. Az új gerinchálózat Budapesten 70-szer, vidéken pedig 300-szor nagyobb adatforgalomra képes a korábbihoz viszonyítva.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05