Kereskedelemre épülő gyártás

, 2002. november 17. 15:48
A termelővállalatként 1967-ben Dunaújvárosba telepített MOM óragyárat többszörös termékváltás után 1994-ben privatizálták. A nyolcvanas évek óta a cég meghatározó termékének számító személy- és konyhamérleg fokozatos típusbővülésen esett át, továbbá a portfólió kávéfőzőgyártással bővült. A több mint 80%-ban exportra termelő Momert Rt. kivitelének egyharmada Európába és ugyanennyi az Egyesült Államokba irányul, a hátralévőn pedig a világ majd' 40 országa osztozik. A közel 2 milliárdos árbevételű, a menedzsmentje és dolgozói tulajdonában lévő, átlagosan 400 főt foglalkoztató vállalatot eddig gyakorlatilag minimális, magát a termelést nem érintő informatikai támogatás mellett irányították. Az elmúlt évben azonban a széles termékportfóliójú sorozatgyártás és értékesítés támogatására integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett döntöttek. A kiválasztás és a bevezetés tapasztalatairól az informatika vezetőjével, Szinok Péterrel beszélgettünk.
Megoldás: - Ennyi év után miért vált fontossá az integrált rendszer által nyújtott informatikai támogatás?

Szinok Péter: - Egyre szélesedő vertikumban folytatunk termékfejlesztést, -gyártást, illetve -összeszerelést, termékeinkhez csomagolóeszköz-, alkatrészeinkhez pedig szerszámgyártást, s a végtermékeinket illetően tizenöt éve külkereskedelmet. Informatikai támogatása azonban csak a számvitelnek és a bérszámfejtésnek volt. Rendelésre történő, típusonként több ezer darabos sorozatgyártáson alapuló termelésünk, valamint a külföldi partnerek igényeinek gyors és pontos teljesítése azonban ennél sokkal összetettebb támogatást igényel. Ezek az elvárások szolgáltak mind a rendszerválasztás, mind a bevezetés menetének alapjául.

M.: - Az elmondottak alapján elsősorban az integrált termelésirányító rendszerek között keresték a megfelelőt...

Sz. P.: - A fentieket messzemenőkig támogató, egy kétmilliárdos bevételű cégnek árban is megfelelő megoldást kerestünk. Mivel a négyszázas létszámból mindössze negyvenfőnyi adminisztrációs munkaerővel, egy telephelyen dolgozunk, a licencszám miatt ez eleve alacsonyabb árat jelentett. Nem kívántunk jelentősen változtatni jelenlegi folyamatainkon, így a megvizsgált 8-10 megoldás közül a rugalmasak, az ezek lefedésére legalkalmasabbak jöhettek szóba. Vagyis a Tier 1 kategóriába tartozó rendszerek számunkra túl drágák voltak, a Tier 3-ba tartozók nem tudták teljesíteni elvárásainkat, így a Tier 2-esek között kerestünk tovább. Végül az IFS Hungary bemutatóján szerzett személyes benyomásunk - az embereik felkészültsége, a bemutató színvonala, a hazai körülményekhez mind a nyelv, mind a szabályozás tekintetében teljesen alkalmazkodó rendszer - vitt közelebb a döntéshez. 2001-et írtunk, s a folyamataink során felhalmozódott, egyre növekvő adatmennyiség számos problémát vetett fel - így az IFS bevezetése mellett döntöttünk.

A bemutató után egy hónappal kötött szerződés az IFS számára egy - széles termékszerkezete és rendelésre történő gyártása folytán többféle gyártási folyamatot kezelő - referenciacéget, nekünk pedig egy mindezt támogató rendszert biztosít.

M.: - Kik és hogyan végezték a bevezetést, s mik voltak az első lépések?

Sz. P.: - Az IFS és cégünk munkatársaiból álló projektteam az IFS AIM módszertana alapján vezette be a rendszert, ami az ilyen tevékenységben való járatlanságunk miatt - pl. a sorrendiséget, a határidők betartását illetően - nagyon jó kapaszkodónak bizonyult.

Az első lépés - az adott területen tevékenykedő emberekre lebontott ismeretanyaggal - a helyben, naponta megtartott oktatás volt. Ebben mintegy 20, a pénzügyön és számvitelen, a kül- és belkereskedelmi szakterületen, a technológiai fejlesztéssel foglalkozó műszaki osztályon, a készletmozgást végző raktárban, az anyaggazdálkodáson és a termelési programtervezésen dolgozó kolléga vett részt. Az alapoktatás a funkciókról (képernyőképek, menüpontok helyei stb.) szólt, s valóban csak alapozást jelentett, mert a mélységi munkához, vagyis a konkrét feladatok elvégzéséhez szükséges információk kinyeréséhez a rendszer mélyebb megismerése és persze gyakorlat kell. Célja - az általános programműködésről adott képen túl - a nálunk használt, valamint a rendszerben létező fogalmak egymásnak való megfeleltetése és ezzel egyidejűleg egyfajta fogalomszótár létrehozása volt.

Második lépésként, a Momert Rt. folyamatait ízekre szedő elemzést követően elkészült az implementációs felmérési dokumentáció, amelyben megjelent valamennyi tevékenységünk rendszerre konvertált, a későbbi változtatásokhoz is alapul szolgáló leírása.

M.: - Nem kerültek időcsapdába?

Sz. P.: - Szeptember végén jártunk, és a nyári szabadságok miatt még mindig nem a rendszer paraméterezésével foglalkoztunk, sőt az adatbetöltéshez sem kezdtünk hozzá. Ez utóbbit csak részben támogatták konvertálóprogramok. A készletnyilvántartás és a pénzügy-számvitel területén a rendezetlen számlák, a vevőtörzsek stb., vagyis egy jelentős adatmenynyiség betöltése manuálisan történt. Mivel az integrált rendszer lényege, az egymásra épülő folyamatok következtében nehézkes az adatkorrekció, a projekt legkényesebb pontja a korábbitól eltérő termékstruktúrák felépítése, a cikkek bevitele, a korlátozott HR-kapacitás miatti lassú adatfeltöltés volt.

De az oktatást követően is akadt néhány, a projektet befolyásoló nehézség. Szerettük volna még a bevezetés előtt egy folyamat egészét végigkísérni. Mivel már az alapadatok feltöltése is a későbbi folyamatokat befolyásoló - elsősorban az emberek munkakörét, beosztását, feladatát érintő - döntések hosszú sorát igényelte, a teljes körű tesztelés nem fért bele az időnkbe. A folyamatok nehezen tisztultak, és voltak döntések, amelyek a rendszer indulását követően születtek meg, illetve váltak pontosabbá. Ebből adatbeviteli problémák is származtak.

M.: - Milyen változások kialakítására volt szükség a cég életében az integrált rendszer bevezetésének következtében? Milyen nehézséget jelentett, hogy nem volt az integritás követelményeire vonatkozó tapasztalatuk?

Sz. P.: - Gondot jelentett a megváltozott munkamegosztás. A gyártás a kereskedelem által összeállított igények szerint történik, az a termelési folyamatok inputja, az határozza meg - mintegy a többiek munkáját is eldöntve - a készülő árucikket. Ez számukra nem új szerepkör, de a rendszer szigorúságát időbe telik megszokni, hiszen nem enged "türelmi időt", vagyis egy feladatkiesés az egész rendszert leállíthatja. Az egymásra épülő folyamatok miatt nőtt az egymásrautaltság, ugyanakkor idő kell, amíg megszokják a felhasználók, hogy munkájuk minősége kollégáik munkavégzését is befolyásolja. A kezdeti nehézségek után mára már vannak biztató jelek.

Mintegy a fentieket igazolva a gyártás során szembesülnünk kellett a pontatlan adatrögzítés által generált problémákkal. A kereskedelem oldaláról indított gyártásból következően nagyon sok - a terméket a színétől a csomagolásáig egyértelműen azonosító - cikkszám képződött, amihez nagyszámú adatbevitellel járó norma létrehozása kellett, ami nem állt automatikusan rendelkezésünkre. Így az éles rendszerhasználat alatt is folyó adatbevitel a gyártásban időnként készleteltérést generált, ami miatt a felhasználók több hónap elteltével is nehezen fogadták el a rendszert, s a mai napig fokozott figyelemmel, többszöri, szúrópróbaszerű ellenőrzéssel, de párhuzamos manuális könyvelés nélkül használják azt.

A vezetőktől maximális támogatást kapunk, s döntéseiket jelentősen megkönnyítik a bevezetett modulokból származó naprakész információk, például a termelési mennyiségek, a normaadatok, az előkalkulált egységköltségek, a készletkimutatások, a rendelési statisztikák, a mérleg, az eredménykimutatás, a nyitott vevői/szállítói követeléslisták és statisztikák.

M.: - Mivel járatlanok voltak az integrált rendszerek világában, az első bevezetésen már túlesett cégeknél jobban rászorultak az IFS támogatására?

Sz. P.: - Mivel a kereskedelmi osztályon, a programszervezésen és az anyagosztályon lévő kollégák korábban nem dolgoztak számítógépes rendszerrel, gondot jelentett számukra az amúgy sok mindenre választ adó online help használata. Ezért gyakran vették igénybe az IFS telefonos hotline szolgáltatását, de ha kellett, szakembereik személyes tanácsadással is segítették munkánkat. Maximális rendszerismeretük, üzleti felkészültségük, valamint folyamataink megértése egyaránt elengedhetetlen volt ez utóbbiak leképezéséhez a rendszerben.

M.: - Közel háromnegyed éves használattal és számtalan gyermekbetegséggel a hátuk mögött hogyan összegezné az eddigi eredményeket?

Sz. P.: - A kereskedelem által generált, automatizált gyártásra törekedtünk, amely - ha akadnak is még zökkenők - mára megvalósult. Mivel az IFS kíméletlenül rámutatott folyamataink gyenge pontjaira, a rendszer használatával azok szabályozottabbá váltak. Nem kis ellenállást generálva felülbírálta a szokásjogokat, így megszűntek a dupla nyilvántartások, a korábban gyakori duplikált munkavégzés. Időben közbelépve a rendszerhasználattal csökkennek a hibalehetőségek, és a költségek is kézben tarthatók.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05