Rátz Tanár Úr Életmű-díj hat középiskolai tanárnak

forrás: Prim Online forrás: Prim Online, 2002. november 18. 17:37
A mai napon immáron második alkalommal vehette át ünnepélyes keretek között a Rátz Tanár úr Életmű-díjat hat középiskolai tanár a pályafutása során nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. A Graphisoft R&D Rt., az Ericsson Magyarország Kft., valamint a Richter Gedeon Rt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma évente ítéli oda a díjat összesen 6 millió forint értékben. Az alapítvány díjazottjai azok a középiskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika- és kémiaoktatásban kimagasló szerepet töltenek be e tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban.
Az alapítvány céljainak megtartásairól három főből álló kuratórium gondoskodik, amely 2001 második félévétől kezdve évente ítéli oda az egyenként 1 millió forint összegű Rátz Tanár Úr Életmű-díjat két matematika-, két fizika- és két kémiatanárnak. A kuratórium elnöke Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

A 2002-es év díjazottjai:

Matematika: Reiman István és Pálmay Lóránt

Fizika: dr. Kopcsa József és Nagy Márton

Kémia: Szabó Lászlóné Hoffmann Ilona és dr. Harka Katalin

  • Reiman István 1927. február 26-án született Füleken. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem matematika-fizika-ábrázoló geometria szakán végezte, itt diplomázott 1953-ban. 1953-1970-ig az ELTE TTK-n oktatott, 1969-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1970 és 1995 között a BME Geometriai Tanszékének docense, 1986-1992 között ugyanennek a tanszéknek a vezetője. Egyetemi oktatómunkájával párhuzamosan 11 éven keresztül Budapest különböző gimnáziumaiban tanított.

Aktív tagja a Bólyai Társulatnak, a Kürshák Bizottságnak, elnöke az OKTV II. Bizottságának és a Kalmár László versenybizottságnak. Nevéhez fűződik az Ifjúsági Matematikai Kör jelenlegi formában való megszervezése. 1961 óta irányította a diákok Nemzetközi Diákolimpiára való felkészülését, ő volt a "csúcsszakkör" vezetője. 2002-ig hosszú évtizedeken át ő volt a magyar csapat vezetője, amely idő alatt az egyre bővülő nemzetközi mezőnyben a magyar csapat előkelő helyeken végzett.

13 tudományos dolgozata, 4 könyve, több mint 10 középiskolai tankönyve, 4 egyetemi jegyzete, szakmódszertani, ismeretterjesztő cikkei, tv-forgatókönyvei mind-mind ékes bizonyítékai szakmai, oktatói, tehetséggondozói, matematika népszerűsítő tevékenységének.

1954 óta a legkülönbözőbb fórumokon tart tanár-továbbképző előadásokat, kétszer kapott Beke-díjat és számos kormánykitüntetésben részesült. 2000-ben kiemelkedő tehetséggondozó tevékenysége eredményeként az Országos Matematikaversenyek Világszövetségének "Erdős Díj"-át vehette át.

  • Pálmay Lóránt 1929-ben született Budapesten. 1952-ben végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán, majd 1976-ig az ELTE TTK - Geometria Tanszékének oktatója. Nyugdíjba vonulásáig a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadójaként dolgozott és folyamatosan tartott órákat az ELTE TTK-n is. Egyetemi oktatómunkája mellett 21 évig tanított a budapesti László Gimnáziumban.

A Fővárosi Pedagógiai Intézetben töltött évei alatt összefogta és irányította a fővárosi speciális matematika tagozatos osztályok tanárainak munkáját, koordinálta a tantervi korszerűsítést, ma is ő készíti a matematikafelvételi verseny feladatait. Tagja többek között az OKTV versenybizottságának.

Az országban számtalan helyen tartott továbbképző előadásokat, vezetett vitákat, szemináriumokat. Írt egyetemi jegyzeteket, középiskolai matematika tankönyvsorozatot, számos cikket és továbbképzési anyagot.

A NAT (Nemzeti Alaptanterv) matematika műveltségterületeinek munkálatait irányította és a kerettanterv matematika részének kidolgozását vezette.

  • Dr. Kopcsa József 1931. október 22-én született Debrecenben. 1954-ben szerzett diplomát kémia-fizika szakos tanárként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Már egyetemi évei alatt a KLTE Fizikai-kémiai Intézetében tanársegédként tevékenykedik. 1955-től Debrecenben a Vegyipari Technikum tanára, műhelyfőnöke, majd 1973-tól igazgatója. 1979-től nyugdíjba vonulásáig a Mechwart András Gépipari és Híradástechnikai Szakközépiskola tanára. Az iskola az ő javaslatára vette fel a Gábor Dénes nevet. Nyugdíjasként is aktívan dolgozik, a hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjait vezeti be a fizika rejtelmeibe.

1959-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg az egyetemi doktori címet, ezenkívül részt vett a BME kétéves magkémia szakmérnöki képzésén, a 80-as évek végén elvégezte az ELTE egyéves magfizikai intenzív tanfolyamát.

Népszerűsítő munkája homlokterében a Hatvani István Fizikaverseny áll, melyet hosszú évek óta ő szervez és tart ma is életben. Tanulói az országos fizika versenyeken mindig a legjobbak között voltak. Jelentős munkát végez a Törő Gábor-, a Mikola Sándor-, a Vermes Miklós-, a Békésy György -, a Szilágyi Leó-fizikaversenyek szervezésében, feladatainak kitűzésében, a javítási munkálatokban. Újabban az Öveges Verseny országos döntőjének zsűrijében is aktív szerepet vállal.

Hét tankönyv szerzője, társszerzője, könyvkiadók, tankönyvkiadók állandó lektora, szakértője.

  • Nagy Márton a híres Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett. 1956-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Pályáját Debrecenben, a Kollégium gyakorló iskolájában kezdte. 1963 óta a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban tanít, ahol egykoron Rátz László, Mikola Sándor és Vermes Miklós tanult.

Nagy Márton kiemelkedő érdeme, hogy talán Európában is példa nélküli tehetségkutató és gondozó fizikaverseny-rendszert alakított ki. Ezek a versenyek mintegy 30 éve lelkesítik és mozgatják az egész Kárpát-medence fizika iránt érdeklődő fiatalságát.

1974-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sopron városi Csoportja, melynek 1974 és 1990 között elnöke, majd 1996-tól titkára. Fizikaoktatást és tehetséggondozást elősegítő tevékenységének eredményeként jött létre több alkalommal is Mikola-díjas tanárok országos találkozója Sopronban, valamint az ugyanitt évente megrendezett Őszi Tehetséggondozási Konferencia. Nagy súlyt helyez az általa fontosnak tartott tehetséggondozás széles körű megismertetésére, mely témában többször tartott előadást külföldön is. A Fizikai Szemlében is többnyire e témában közölt cikkeket, az 1992 óta működő Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány, melynek egyik alapítója, minden évben kiadja a Vermes évkönyvet. A könyvet Nagy Márton rendezi sajtó alá.

  • Szabó Lászlóné Hoffmann Ilona 1962-ben az ELTE TTK-n kémia-fizika szakon diplomázott, majd 1967-ben a BME Vegyész Karán műszeres analitikai szakmérnöki oklevelet szerzett. Négy évtizedes tanári és vezetői tevékenységét - két év kivételével - a Petrik Lajos Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában végezte.

1964 és 1974 között az Iskolatelevízió külső munkatársaként kémia műsorokat írt és szerkesztett, melyekben előadóként is közreműködött. Éveken keresztül vezetett iskolájában tehetséggondozó szakköröket, majd iskolaigazgatói évei alatt is minden eszközzel támogatta a versenyzők kiválasztását, felkészítését és versenyzését. Tanítványai kiváló eredménnyel szerepeltek a hazai és nemzetközi versenyeken (Irinyi János Kémia Verseny, OKTV, OSZTV, nemzetközi kémiai Grand Prixe, Nemzetközi Informatikai Diákolimpia).

Három éven keresztül az ELTE külső vezető tanáraként, majd a BME Pedagógiai Intézetének külső előadójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik 23 tankönyv megírása és 3 szerkesztése, 15 tanterv készítésében és az érettségi követelmények kidolgozásában is aktívan részt vett. Több cikke jelent meg a Szakoktatásban, a Kémia tanításában és a Középiskolai Kémiai Lapokban. Országos is vezető szerepet játszott a világbanki iskolák programjainak kidolgozásában, a minőségbiztosítás bevezetésében, az akkreditált felsőfokú képzés szakmai programjának kimunkálásában.

  • Dr. Harka Katalin 1945. március 14-én született Dunaszerdahelyen. Tanulmányait az I. László Gimnáziumban, majd az ELTE Természettudományi Karán kémia-fizika szakon végezte, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Tanári pályafutását a Steinmetz Miklós Gimnáziumban (ma Hunyadi Mátyás Gimnázium) kezdte, ahol jelenleg is dolgozik, ezenkívül oktat a XVIII. Kerületi Dolgozók Gimnáziumában esti és levelező tagozatán. Az 1970-es években részt vett a gimnáziumban folyó módszertani kutatásba, melynek témája az általános és középfokú oktatásban alkalmazható félmikro kémiai kísérletek voltak. 1976 szeptemberében bekapcsolódott az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén folyó kutatómunkába, melynek eredményeként hét tudományos publikációja jelent meg, majd 1978-ban megvédte doktori disszertációját.

1983-1988 között a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztályának, majd az Oktatási Bizottság titkára.

1988-tól tagja az Irinyi János Kémia Verseny előkészítő bizottságának, részt vesz a feladatsorok elkészítésében és a háromfordulós verseny lebonyolításában.

Az Oktatási Minisztérium megbízásából a kémia érettségi vizsga általános követelményeinek meghatározásán dolgozott, lektorálta az átdolgozott általános és részletes érettségi követelményeket is.

Több kémia és fizika könyvet lektorált, véleményezett, konferencia kiadványokat szerkesztett. Szaktanácsadóként segíti a fővárosi pedagógusok továbbképzését, a szaktárgyi mérések feladatlapjainak készítését, lektorálását és az eredmények értékelését.

Rátz László a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt, kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05