Svájc épülő részecskegyorsítója az internet fejlődésének is új lökést adhat
Amikor az eszköz 2007-ben elkészül, a gép szupravezetői kezdetben az abszolút nulla fok közelében lépnek működésbe, majd a proton-proton ütközéskor létrejövő hőmérséklet egymilliárdszor melegebb lesz a nap középpontjánál. "Az LHC segítségével képesek leszünk megfigyelni, hogy viselkedett a világegyetem, mikor nem volt idősebb egy tízmilliárdod másodpercnél" - ismertette Jacobsson. "Arról már ma is elég világos elképzelésünk van, hogy mi történt azóta. Most azt próbáljuk megfejteni, hogy mi történt előtte."
Az idén ötvenedik születésnapját ünneplő CERN-ben, mely a világ legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma, jelenleg 80 országból megközelítőleg 6500 tudós dolgozik együtt több száz programon. Az Egyesült Államok, amellett, hogy az intézmény mindenkori legnagyobb versenytársa, egyben legjelentősebb nemzetközi partnere is. Miután az amerikai kongresszus 1993-ban elvetette egy nagyteljesítményű részecskeütköztető felépítését Texas államban, az amerikai fizikus szakma jelentős emberi és anyagi támogatást nyújtott az LHC létrehozásához. A részecskegyorsító elkészítése mögött 2,5 milliárd dolláros költségvetés áll, melyből több mint 500 ezer dollár az Egyesült Államoktól származik.
A CERN a francia-svájci határon található, nem messze Genf városától. Az LHC-t ugyanabban a 27 kilométeres csatornában építik fel, mint ahol egy korábbi, kevésbé nagy teljesítményű gyorsító állt. Amikor az LHC működésbe lép, a felgyorsult protonok majdnem fénysebességgel fognak haladni, másodpercenként körülbelül 800 ütközést produkálva. Az LHC gyűrűjére épülő négy nagy kísérleti eszköz közül az Atlas nevű körülbelül hatszor akkora lesz, mint a párizsi Notre Dame katedrális.
A fizikusok arra számítanak, hogy az LHC segítségével megtalálják a Higgs boson nevű, eddig csak elméletben ismert részecskét, mely választ adhat arra a kérdésre, hogy az elemi részecskéknek miért van tömegük és súlyuk. Az Atlas építésénél dolgozó Torsten Wengler fizikus szerint a Higgs megtalálása nagy sikert jelentene, de amennyiben ez nem következik be, az még érdekesebb fejleményt jelentene. "Ha még az LCH működése során sem találjuk meg, akkor egy alapvető hiba van az elméletben, és ez még annál is izgalmasabb lehet, mintha megtalálnánk. Úgyhogy mindenképpen nyerő pozícióban vagyunk."
A CERN jelenleg fejlettebb számítógépes és elektronikus eszközök kifejlesztésén dolgozik, hogy nyomon követhesse a részecskegyorsítóban létrejövő hatalmas számú részecskét. A keletkező adatok elemzése túl nagy feladat ahhoz, hogy egyetlen intézmény számítógépes rendszere megbirkózzon vele, így egy olyan technológiára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a kutatók világszerte hozzáférhessenek az adatokhoz.
"Mint köztudott, a világháló elgondolása itt született a CERN-nél. Most a Grid nevű új technológián dolgozunk, amit ugyan nem mi találtunk fel, de ez lesz a következő nagy lépcső az internet fejlődésében" - nyilatkozta Francois Grey, a CERN infokommunikációs osztályvezetője. "A Grid hálózatok új távlatokat fognak megnyitni a számítási és adattárolási képességek területén, ugyanúgy, ahogy ez- a világháló esetében történt. Nem kell hozzá tudni, hol megy végbe az adatfeldolgozás, sem azt, hol tárolódnak az adatok - a Grid önállóan ki tudja használni a hálózat rejtett kapacitásait." Grey úgy véli, hogy a tudósok évtizedekig fogják az LHC-ből nyert adatokat elemezni, és az új technológia lehetővé fogja tenni, hogy a hatalmas adatmennyiség elérhetővé váljon a tudósok számára a világ bármely részén.
Ahogy a múltban is, az LHC-hez szükséges információs technológia kifejlesztése során a későbbiekben is rengeteg hasznos alkalmazás születhet. Elég csak a világháló példájára gondolni, mely alapvetően megváltoztatta az információs világot. Ugyanakkor mára maguk a részecskegyorsítók is fontos eszközökké váltak az ipar, a gyógyszerfejlesztés és a kutatás számos területén.
Kapcsolódó cikkek
- Szupergyors lézeres merevlemezek
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- ProCurve infrastruktúrán készül a jövő internetének koncepciója
- Kockacukor-méretű üzemanyagcella
- Innováció - És lőn világosság, vezeték nélkül
- Az internetes cenzúra terjedésére figyelmeztet az Amnesty International
- Elektromos árammá alakítja a processzor-hőt egy új találmány
- 122 millió európai az interneten
- Beszélő papírt fejlesztettek ki
- A britek neteznek a legtöbbet
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!
Megéri-e az elektromos autózás?
Az elektromos autók használata ugyan már nem új keletű dolog, mégis még mindig nagyon megosztó témának számít. Vannak megrögzött ellenzői és szinte már vallásos áhitattal tisztelői is ennek a közlekedési eszköznek, de az igazság vélhetően valahol a kettő között lesz. Nagyban múlik ugyanis sok dolog azon is, hogy milyen felhasználói szokásaid vannak a mindennapokban. A következő cikkben azonban összegyűjtöttük az elektromos autózás néhány pozitívumát.
Mire jók a chatbotok?
Éjjel-nappal elérhető chates ügyfélszolgálatot fenntartani igen költséges. A legtöbb weboldal számára nem is érné meg. Van azonban egy módszer, amivel jelentősen lehet növelni a felhasználói élményt, mégpedig chatbot használatával.
Hogyan válassz szoftverfejlesztő céget 5 lépésben?
Ha jelentős tőkét, erőforrásokat és időt fektetsz be egy szoftverfejlesztési projektbe, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégnek szervezed ki az adott feladatot.
Hát persze hogy dráma!
A Super Bowl reklámjai kapcsán szinte minden évben születik egy cikk Amerikában élő és dolgozó barátunk, Horváth Laci tollából, az idén azonban a marketing mellett szó esik az izgalmakról és a bírókról is...