Zavarba ejtő adatok a csipgyártás egészségügyi következményeiről
Amikor Clapp a vizsgálat eredményeit publikálni akarta a Clinics in Environmental Medicine szakfolyóirat 2004. novemberi, az elektronikai iparral foglalkozó különszámában, az IBM jogászai felszólították levélben a professzort, hogy ne tegye közzé az adatokat. Miután Clapp saját ügyvédjétől azt a felvilágosítást kapta, hogy a tanulmány közreadása nem ütközik jogszabályokba, benyújtotta azt a folyóiratnak, amely azonban elutasította. A periodikum kiadója, az Elsevier arra hivatkozott, hogy a kiadványban csak recenziók jelennek meg, önálló tanulmányok nem, holott a The Scientist szerint a múltban az utóbbira is volt példa. Az elutasítás hírére a szám szerzőinek egy része tiltakozását kifejezve visszavonta leadott kéziratát. Ezután tovább folyt a pereskedés az IBM és Clapp közt a tanulmány megjelentetési jogáért, míg végül idén márciusban New Yorkban megszületett a bírósági döntés. Az ítélet szerint a felmérésben szereplő adatok nem minősíthetők bizalmasnak, és publikálásuk a köz javát szolgálná.
Az IBM és az Egyesült Államok szilíciumcsip-gyártóit tömörítő Félvezetőipari Szövetség (Semiconductor Industry Association) más felmérésekre hivatkozva amellett szállnak síkra, hogy Clapp tanulmányának következtetései hibásak, és támadják a mögötte álló tudományos módszertan legitimitását. Az IBM szóvivője a The Scientistnek kifejtette: a vállalati elhalálozási adatok, melyeket Clapp használt, egy félkész adatbázisból származnak, melyet a cég az elhunyt dolgozók hozzátartozóinak járó juttatások folyósításához használt. Elmondása szerint az adatbázis nem tartalmaz olyan információkat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy tudományosan érvényes következtetéseket vonjunk le belőlük az IBM munkásait érintő betegségekre.
A The Scientist cikkében megszólaló Robert Harrison orvostudományi professzor (University of California, San Francisco) úgy véli, hogy Clapp tanulmánya fontos alapokat fektetett le a félvezetőgyártásban dolgozók rákos megbetegedéseinek további vizsgálatához. Harrison szerint Clapp elemzési módszertanát a tudomány rutinszerűen használja a munkahelyi vegyszerek egészségügyi kockázatának felmérésére. Például az 1970-es években egyes kutatók az elhalálozási adatok arányait tanulmányozva fedeztek fel kapcsolatot a gumiiparban használt vegyszerek és a leukémia magas aránya közt.
Clapp mögé állt az IBM alkalmazottainak egy nem hivatalos csoportja, a New York állambeli, endicotti központú Alliance@IBM is. A csoport szóvivője a lapnak nyilatkova rámutatott, hogy a tanulmány megrősítette azokat az anekdotákat, melyek évek óta terjednek az IBM csipgyártó telephelyein dolgozók közt. Az Egyesült Államokon belül az egyik ilyen létesímény Endicottban található, a másik a Vermont állambeli Burlintonban. A civil szervezet a csipgyártás egészségügyi következményeinek további vizsgálatát látja szükségesnek.
Kapcsolódó cikkek
- Philips noteszgép ergonómikus felépítéssel
- Lakossági légszennyeződés-előrejelzés Londonban
- Magzati szívmonitoring a Pannontól
- Az e-mail-függőség veszélyesebb a marihuána-fogyasztásnál?
- RFID a műtőben, MR-felvételek mozgó paciensekről
- Ingyenes elektronikus Braille szolgáltatás vakoknak
- Vizitdíjfizetés mobilon bankkártyával
- Színérzékelési fogyatékosságot szimuláló EIZO monitorok
- Tajvani baktériumgyilkos egérperifériák a Smarttól
- orvosiszotar.hu: 150 000 keresés, új portál
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!
Megéri-e az elektromos autózás?
Az elektromos autók használata ugyan már nem új keletű dolog, mégis még mindig nagyon megosztó témának számít. Vannak megrögzött ellenzői és szinte már vallásos áhitattal tisztelői is ennek a közlekedési eszköznek, de az igazság vélhetően valahol a kettő között lesz. Nagyban múlik ugyanis sok dolog azon is, hogy milyen felhasználói szokásaid vannak a mindennapokban. A következő cikkben azonban összegyűjtöttük az elektromos autózás néhány pozitívumát.
Mire jók a chatbotok?
Éjjel-nappal elérhető chates ügyfélszolgálatot fenntartani igen költséges. A legtöbb weboldal számára nem is érné meg. Van azonban egy módszer, amivel jelentősen lehet növelni a felhasználói élményt, mégpedig chatbot használatával.
Hogyan válassz szoftverfejlesztő céget 5 lépésben?
Ha jelentős tőkét, erőforrásokat és időt fektetsz be egy szoftverfejlesztési projektbe, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégnek szervezed ki az adott feladatot.
Hát persze hogy dráma!
A Super Bowl reklámjai kapcsán szinte minden évben születik egy cikk Amerikában élő és dolgozó barátunk, Horváth Laci tollából, az idén azonban a marketing mellett szó esik az izgalmakról és a bírókról is...