Tizenegyedszer gyűltek össze a magyarországi Oracle-felhasználók
Míg a 70-es és 80-as évek versenykörnyezetében elsősorban a termelés automatizálása, a minőség növelése (pl. TQM), a számítógépek megjelenése, a csapatmunka kialakítása és a folyamatok optimalizálása jellemezte a hatékonyságnövelés főbb irányait, addig a 90-es évektől – a globalizáció erősödésével – a vállalatok rugalmas működését gátló belső és külső határok fellazítását lehetővé tevő szervezési megoldások – pl. folyamatköltség-számítás, idő-alapú verseny, kiszervezés, rugalmas szervezetek – kerültek előtérbe.
A hagyományos felépítésben a cégek hatékonysági faktorai között első helyen szerepelt a méret, az átlátható és jól definiált szerepek, a specializáció és a kontroll. Mára ezek mellett a gyorsaság, a rugalmasság, az integráltság és az innováció került a középpontba, és kialakultak az ezeket lehetővé tevő vállalati struktúrák is: a horizontális vállalatszervezést jellemző projektszervezetek, teamszervezetek, autonóm munkacsoportok, illetve az újfajta munkaszervezés jegyében a folyamatmenedzsment.
A határok nélküli versenyben a cégeknek széles látókörű „globális menedzserekre” van szüksége, amelyeknek gondolkodásmódját a folyamatorientáltság és a változások állandó szem előtt tartása jellemzi, személyes adottságok terén rugalmassággal, empátiával és döntésképességgel vannak felvértezve, menedzseri kvalitásaik közt pedig megtalálható a csapatszemlélet, illetve az állandó verseny és az új helyzetek kezelésének képessége. Dobák Miklós előadása végén hangsúlyozta, hogy mindezekben a szervezeti változásokban különösen nagy szerepe van az informatikának, hiszen a modern technológiai eszközök, üzleti alkalmazások nélkül mindezek a folyamatok nem lennének megvalósíthatóak.
Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója az „Oracle stratégia a konszolidálódó informatikai piacon” című előadásában Domák Miklós gondolataihoz csatlakozva arra mutatott rá, hogy szoftverpiacon zajló konszolidáció a cégek globális működésből fakadó természetes folyamat, mivel a piaci szereplők egyre inkább egységes, egymással együttműködő elemekből álló, alacsony költségekkel működtethető, rugalmasan bővíthető informatikai megoldásokat igényelnek, amelyekre hosszú távon építhetnek, és folyamatos fejlesztésük is biztosított. A szoftverpiacon a kínálati oldalt a korábbi években túl sok cég, speciális és egyedi megoldás, kockázati tőke befektetés és tőzsdei bevezetés jellemezte, amelyek nem feleltek meg a határok nélküli működés elvárásainak, és nem működtethetők profitábilisan.
A konszolidáció eredményeként a szoftverszállító cégek a szélesebb portfólió-szoftvereknek köszönhetően magasabb profitrátát érhetnek el, mivel a fix költségeket nagyobb vevőkörre terjeszthetik ki. Míg az 5 milliárd dollárnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek átlagos profitrátája megközelítette a 40%-ot, addig ez az arány 1 és 5 milliárd dolláros forgalom között már csak 19%, 100 millió és 1 milliárd dolláros forgalom között 12%, 100 millió dollár alatt pedig -7% volt.
A cégek egyre gyakrabban találják magukat szemben azzal, hogy az üzleti környezet gyorsabb ütemben növekszik a vállalat fejlődési lehetőségeihez képest, így a felkészületlenség az elszalasztott növekedési lehetőség miatt a teljesítmény és a versenyképesség relatív romlását, majd ebből következően az innováció lassulását eredményezi. Mindez jelentős hátrányt jelent annak fényében, hogy 2006-ban a globális vállalatok 32%-a a stratégiai prioritásaik között az első helyen tartja számon az innovációt, illetve 72%-uk a három legfontosabb terület közt említi.
Az Oracle növekedési stratégiája két pillérre, az innovációra és a felvásárlásokra épül.
A fejlesztések elsősorban a számítóhálós rendszerek (grid computing), a Fusion Middleware köztesszoftverek, a Fusion Applications vállalati alkalmazások és az üzleti intelligencia megoldások irányába mutatnak. A 2004 óta végrehajtott 28 akvizíció minden területen erősítette a vállalat versenyképességét (pl. az i-flex a bank szektorban, a Siebel a CRM terén, a Retek a kereskedelmben, a Hyperion az üzleti intelligenciában, stb). Mindezeknek köszönhetően jelenleg az Oracle az egyetlen olyan vállalat, amely teljes körű – az adatbázisra, a köztesszoftverre, a fejlesztőeszközökre, az alkalmazásokra és a konzultációra is kiterjedő – portfolióval rendelkezik. Ennek eredményeként az Oracle az utóbbi években minden terülten kiemelkedő, a piaci átlagot és versenytársait jócskán megelőző növekedést tud felmutatni.
Kapcsolódó cikkek
- Új értékesési vezető az Oracle-nél
- Fizetni vagy nem fizetni – ez itt az info-kérdés
- Az Oracle 2007-es Partner Díjának nyertesei
- A kis- és középvállalatok versenyképességéért - workshop és kiállítás
- Grepton Folyamatok e-Z-ig Szakmai Konferencia
- Forum Nokia technológiai napok Magyarországon
- Systems' Day konferencia - először
- IDC: Adattár-virtualizációs és adatközpont konferencia 2007
- Marketing 2.0: üzenetek helyett dialógus
- Májusban Budapest a projektmenedzsment világ fővárosa
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.