Internetadó: Újabb burkolt adóemelésre készül a kormány
Ezúttal a hazai infokommunikációs vállalatokat sújtanák újabb terhekkel
A 2008. április 4-én a parlament elé terjesztett T/5395. számú törvényjavaslatról (a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása) az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ma állásfoglalást adott közre, amelyben tiltakozik a tervezett burkolt adóemelés ellen.
Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé a 13. Implemetációs Riportját, amelyben bemutatja, hogy az EU 27 tagállamában a szélessávú internet-hozzáférés elterjedtsége átlagosan 20%, míg Magyarországon ez a szám csupán 14,2%. A képet tovább rontja az a tény, hogy hazánknál 19 tagállam produkál jobb eredményt.
A magyar GDP csaknem 10%-át produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában. Az iparág - a tudásintenzív szektorok egyikeként - a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a növekedés motorja lehetne. Ehhez azonban nem a már most is túlzott terhek növelésére, hanem – egyebek mellett - átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség.
Keresztesi János az IVSZ elnöke hangsúlyozta: „Meggyőződésünk szerint a tervezett adónem kivetése az internet-hozzáférési szolgáltatások vonatkozásában ütközik az Információs Társadalom fejlesztési stratégiával és annak céljaival, ezért annak bevezetése ellen tiltakozunk. Senkinek nem lehet az érdeke, hogy egy húzóágazatból visszahúzó ágazatot csináljon.”
Emellett az IVSZ aggályosnak tartja, hogy a témakörben nem történtek széles körű egyeztetések, ahol a szakmai szervezetek kifejthették volna véleményüket.
A fentiek figyelembe vételével az IVSZ felszólítja a kormányzatot, hogy a javaslatot az ország érdekeinek megfelelően haladéktalanul vonja vissza
Kapcsolódó cikkek
- Megölte testvérét a Playstation-ért
- Személyes profiljaik újbóli beállítását kérik a Buzz használóitól
- A Facebook-on bukott le a maffiavezér
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
- e-Készségek Hete Magyarországon
- 15 évet kapott a Facebook-on zsaroló teenager
- Videófeltöltés csakis engedéllyel
- Bocsánatot kért a Google a kínai íróktól
- Kínában is perbe fogták a Google-t digitalizálási törekvései miatt
- Ausztrália internetszűrő bevezetésére készül
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.