Prim Hírek

A golfjátékosok Mekkájaként számon tartott várost mindig ellepik az üdülő amerikaiak, akik ezen a héten többnyire Intel feliratú névtáblákat és trikókat viseltek, az Intel ugyanis kibérelte a város nyolc hoteljét, s azok nagytermeiben tartották meg a konferencia előadásait és a szemináriumokat, illetve rendezték meg a termékbemutatókat.

Az első statisztika szerint az Intel meghívására 26 országból 3181 szakember érkezett; az érdeklődésre jellemző, hogy ha többen lettek volna, akkor az első számú Intel-sztár, Andrew Grove elnök előadásán bizonyára még a csilláron is lógtak volna. A konferencia méretei és "információsűrűsége" lenyűgöző: 150 előadás nyolc párhuzamosan futó szekcióban négy napon keresztül - ráadásul kemény amerikai módra, reggel 8-tól este 9-ig. Ha még ez sem elég, akkor a kíváncsi szemlélődő bemehet a 100 demonstráció valamelyikére, és persze alkalma van meglátogatni a kiállításokat is.

Processzorok, platformok

Az előadások többségét az Intel munkatársai tartották, de voltak felkért külső szakértők is, akik az Intellel együttműködő vállalatok tapasztalatairól és termékeiről számoltak be. A kiállítás bejáratánál - ez most a szenzáció, amire szinte mindenki kíváncsi - nyolc vezető számítógépgyártó, a Bull, a Compaq, a Dell, a Fujitsu-Siemens, a Hewlett-Packard, az IBM, a NEC és az SGI mutatta be az Intel új 64 bites processzorával, az Itaniummal elsősorban e-business felhasználásra épített szervereit és nagy teljesítményű munkaállomásait. A 64 bites processzor igen magas lebegőpontos teljesítménnyel, nagy cache-memóriával és jelentős sávszélességű adatbusszal rendelkezik, ezért kitűnően alkalmas a nagy számolásigényű feladatok - mint például a modellezés - elvégzésére. A gépek háromféle operációs rendszerrel - Microsoft 64 bites Windows, 64 bites Linux és IBM Monterey 64 - futottak a bemutatón, mindegyik cég más alkalmazással érzékeltette az új processzor valóban meghökkentő teljesítményét. Az alkalmazói programokat Java, COBOL és más nyelveken írták, s mint az eladásokból is kiderült, hamarosan elkészülnek a Novell és a HP-UX alatt futó alkalmazások is.

Az egyik inteles kiállító fontosnak tartotta elmondani, hogy véleménye szerint bevált az az elképzelés, miszerint nem számokkal jelölik a processzorokat, hanem hangzatos neveket adnak az új lapkáknak. Egyrészt könnyebb a mikroprocesszort megvédeni a klóngyártóktól, másrészt egyszerűbb a processzorról beszélni. A névadás eredetileg a Pentiummal kezdődött, a későbbi új processzorok utóneveket kaptak - Pentium Pro, Pentium I, II, Xeon -, most azonban ismét feltámadt a névadási szokás. A sokat késő Merced helyett megjelent az Itanium, sőt, mint Albert Yu, a gyártásért felelős elnökhelyettes bejelentette, 2000 második félévében már szállítják az Izraelben fejlesztett, teljesen új architektúrájú, Timna nevű processzort és a többi - ugyancsak a második félévben várható - új terméket (Camio, Solamo, Willamette). Egyébként a Timna egy izraeli nemzeti parkról, a Willamette pedig egy folyóról kapta a nevét.

A legnagyobb kiállítási terembe az Intel-termékeket fejlesztők és azokat alkalmazók hozták el szoftver- és hardvertermékeiket. Ezek a cégek - amint elmondták - fejlesztéseiket és kívánalmaikat többnyire előzetesen egyeztetik az Intellel, így ők is képesek termékeik folyamatos és célirányos továbbfejlesztésére.

Ahol a 3000 is kevés

A sajtókonferenciák egyikén vetődött fel, nem akar-e az Intel az elektronikus játékok gyártásába beszállni. A kérdésre Andy Grove határozott nemmel válaszolt, majd elmondta, hogy az Intel változatlanul korábbi politikáját követi, azt gyártja, amihez ért: félvezetőt - vagy ahogyan itt nevezik, szilíciumot. Persze, ha a játékipartól speciális megkeresés érkezik, az Intel kész a maga technológiájával egészen speciális, az elektronikus játékokhoz alkalmas chipként is kifejleszteni, de nem kíván játékokat gyártani. Mindez azért is érdekes, mert az Intel igen komoly együttműködésbe kezdett a Mattel Inc. vállalattal, több közös sikeres játékfejlesztésük volt, és az új okos játékokkal közösen jelennek meg az idei nemzetközi játékvásáron.

Hasonló válasz érkezett a szoftvergyártásra vonatkozó kérdésre is: az Intel csak ritkán "téved át" a szoftvergyártás területére, de ha a chipekhez vagy a telekommunikációs megoldásokhoz speciális szoftverre van szükségük, akkor azt önállóan készítik el. A pontos válaszhoz Andy Grove Pat Gelsinger alelnökhöz fordult, és megkérdezte: hány programozója is van az Intelnek? Némi hezitálás után megállapították, hogy "nagyon kevés, legfeljebb 3000"!

A fejlesztői fórumon mutatta be az Intel új szoftverfejlesztő eszközét, a Vtune Performance Analysert és az új Intel C++-, valamint Intel Fortran-fordítóprogramját, amelyet főleg azért készített, hogy a szoftverfejlesztők hatékonyabban alkalmazhassák a proceszszorokban rejlő lehetőségeket.

Lehull a lepel

A konferencia csúcspontja az első kulcselőadás volt, amelyet Andy Grove kezdett, Albert Yu folytatott, és Pat Gelsinger fejezett be. Kifejezetten amerikai stílusú, show-elemekkel megtűzdelt elődadást láthatott a közönség, Andy Grove színpada tele volt mindenféle titokzatos - az előadás kezdetén letakart - eszközzel, amelyről a megfelelő dramaturgiai pillanatban lerántotta a leplet, majd amelyet, átvéve a szót az előadótól, be is mutatott a nagyérdeműnek. Közben magas asztalt és két széket állítottak a színpadra, ahová az elnök egymás után felhívta három üzleti partnerét, akiket szabályosan meginterjúvolt, mégpedig olyan humoros riportban, amelyet bármelyik profi riporter szívesen vállalat volna.

Grove előadásaiban nemcsak az Intel újdonságairól, hanem a cégfilozófiáról, valamint az információs társadalomról szokott beszélni, és szívesen megjósolja, hogyan néz majd ki a virtuális világ. Az idén nagyon sok szó esett a vezeték nélküli informatikai rendszerekről, jó néhány készüléket be is mutattak - a skála a mobiltelefontól egészen a Bluetooth technológiáig terjedt. Az elnök elmondta, hogy az Intelt sokszor illetik azzal a váddal, hogy egyeduralomra törekszik, ami azért sem igaz, mert a cégnek számos versenytársa van - igaz, nem annyira sikeresek és innovatívak, mint az Intel, elsősorban azért, mert nem tudnak elegendő összeget fordítani a fejlesztésre. De vannak konkurensek, és a verseny használ az Intelnek.

Az új bejelentések közül az egyik legmeglepőbb volt, hogy az Intel hamarosan megjelenik a 1,5 gigahertzes processzorral - egyébként Albert Yu be is mutatta a világ jelenlegi leggyorsabb, 1 GHz-es Pentium II mikroprocesszorát, amely hamarosan megjelenik a piacon.

Az előretekintésben Grove elnök az "internet economy"-ról beszélt, amelynek fontosságát jól mutatja, hogy ez a két szó a konferencia szinte minden Intel-kiadványán szerepel. Az előrejelzések szerint az internet - ezen belül pedig különösen az e-business - meg fogja tízszerezni az informatikai ipar mai teljesítményét, a gyors növekedésre pedig nemcsak a cégeknek, hanem az Intelnek is fel kell készülni. A színpadon a Grove által meginterjúvolt cégek - a Google Inc., az Etoys és a Commerce One - vezetői is megerősítették, hogy ez a növekedés már megindult, de tovább fog erősödni, amihez az Intelnek a mainál is erősebb és flexibilisebb eszközöket kell előállítania.

Öreg lapka nem vén lapka

Albert Yu mutatta be az Intel új és még ebben az évben várható termékeit, így a 32 bites, új mikroarchitektúrájú Willamette chipet, amely szintén 1 GHz felett ketyeg. Az új mikroarchitektúra lényege, hogy fejlettebb belső vezetékrendszert alkalmaztak, amellyel a világ legmagasabb órafrekvenciáját sikerült elérniük. 144 új utasítást vezettek be, ami igen alkalmassá teszi a Pentium II processzort például video-, titkosítási és internetalkalmazásokra. Ugyancsak újdonságnak számít, hogy ez az első chip, amelyben a szokásos 133 MHz-es belső adatbusz helyett 400 MHz-es kialakításút alkalmaztak. Az alelnök bemutatta a már említett, Izraelben fejlesztett Timna chipet, amely az Intel első "smart integration" kategóriájú mikroprocesszora: ebben egyesítették a központi egységet, a memóriavezérlőt és a grafikát, és ez egyrészt megnövelte a processzor teljesítményét, másrészt csökkentette fajlagos költségét. Egy kérdésre válaszolva Yu elmondta, hogy az Intel nem hagyja abba a régi processzorok gyártását, mivel még szükség van rájuk, a számítógépgyártók és a felhasználók keresik azokat is, ezenkívül a korábbi processzorokat különböző rendszerek beágyazott (embedded) processzoraiként értékesítik - ezek iránt érdekes módon egyre jobban növekszik a kereslet. Egy mosógép, egy lakást biztosító rendszer vagy egyéb háztartási rendszerek és gépek vezérlésére bőven megfelelő bármelyik régi technológiával gyártott, "lassú" mikroprocesszor, így felesleges volna a régi Intel-chipek gyártását leállítani.

Új kifejezések

Érdekesnek látszott a konferencián összegyűjteni, hány olyan új szót és betűszót alkottak az Intelnél az elmúlt évben, amelyet korábban nem hallhattunk. Rövid időn belül kiderült azonban, hogy a vállalkozás reménytelen; Palm Springsben az új kifejezések között - az e-business és e-commerce mellett - az e-home volt az egyik sláger. Paul Gelsinger víziója szerint hamarosan a lakásokban is megjelenik a széles sávú internetkapcsolat, a helyi hálózat és a szerver, ugyanúgy, mint ma egy irodában. Hamarosan a gyakorlatban is megjelenik a Bluetooth technológia, melynek révén a lakásban használt valamennyi elektromos eszközzel vezeték nélkül teremthetünk kapcsolatot - végül is az előadás azt sugallta, hogy a jövő században csak az e-home lesz a boldog otthon.

Talán ide tartozik, hogy 1998-ban a felhasználók kitalálták, a gyártók pedig elfogadták, hogy ki kellene fejleszteni a könnyen használható (Easy of Use) PC-t. Sok cég állt össze - többek között az Intel, a Dell, a Cisco és az IBM -, hogy riportban foglalja össze gondolatait egy olyan PC-ről, amelyet nem csak információfeldolgozásra, de telekommunikációs célra is könnyen lehet használni. Mára a valamikori ajánlás technológiává érett, az Intel már elkészített olyan hardverelemeket, amelyekkel a számítógép és a hálózat könynyen használható. A jövőben az Intel elsősorban a Microsofttal működik együtt a technológia továbbfejlesztésén.

Pat Gelsinger az Intel által alapított innovációs PC-s díjjal (Intel Innovative PC Recognition Award) jutalmazta a Compaq Presario EZ2000 és a Dell WebPC számítógépeket - ezek a gépek műszakilag érdekes termékek, külső megjelenésükben leginkább egy modern szoborra vagy egy barokk zongorára emlékeztettek. Az Intel díjazott gépei formailag erősen különböztek a mai számítógépektől, persze lehet, hogy ez lesz a jövő század divatja. Mindkét gépet speciálisan internet-számítógépnek tervezték, igazi elterjedésüket valószínűleg a mai fiatalok támogatják majd.

A fejlesztői konferencia bejelentéseit lehetetlen egyszerre áttekinteni; "nincs ember, aki az Intel újdonságait négy nap alatt végig tudná nézni" - foglalta össze egy Dubaiból érkezett tudósító, és úgy tűnik, igaza volt...

Willamette és McKinley

Széll Zoltán

Az Intel konferenciáján bemutatott Willamette-ről számos korában nem publikált részletet is feltártak az Intel szakértői. Az új chipet kimondottan az 1 GHz feletti sebességhez tervezték, a következő generációs Willamette már nem a P6 mikroarchitektúrán alapul, hanem egy új, de a P6-tal kompatíbilis belső felépítésen. Az új "hyper pipeline" architektúrán alapuló megoldás lehetővé teszi az utasítások sokkal gyorsabb végrehajtását a processzoron belül, ami egyben a jelenleg leggyorsabb órajelet biztosítja. A Willamette 144 új utasítást tartalmaz, amely kompatíbilis a Pentium III "Streaming SIMD Extensions" parancsaival. Az új utasítások jelentős mértékben növelik a multimédia-, valamint a következő generációs internetalkalmazások futtatási sebességét.

A Willamette egyben az ipar mai leggyorsabb rendszerbuszát (400 MHz) foglalja magában, amely háromszor gyorsabb, mint a jelenleg használt 133 MHz-es busz, és 3,2 Gbps sávszélességgel támogatja az RDRAM memóriát.

A tervezők elsősorban a lebegőpontos teljesítmény növelésére fordítottak nagy gondot, ennek eredménye, hogy a Willamette a Pentium III processzorokénál több, párhuzamosan működő lebegőpontos aritmetikai egységet tartalmaz, amely kezeli a 128 bites adatokat is. Az új lapka a negyedik negyedévben kerül piacra 1, 1,2 és 1,4 GHz-es változatokban.

A kiállításon szobahőmérsékleten is 1,5 GHz-es órajellel száguldó Willamette chip mellett Albert Yu alelnök bemutatta a már gyártásra kész, Pentium III alapú rendszert, amelyben a processzor 1 GHz-es sebességgel fut.

A jövő lapkáival kapcsolatban elhangzott, hogy a következő high-end processzor, a McKinley kódnevű chip jelenleg tervezési fázisban van, végső változatával várhatóan 2001 negyedik negyedére készülnek el a fejlesztők. A chip egy új mechanizmust tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a McKinley "előre gondolkodjon", és előre meghatározza, hogy mely számításokat kell csak egyszer, és melyeket többször elvégezni, növelve ezzel a maximális áteresztőképességet, és csökkentve a szűk keresztmetszeteket. A McKinley bevezetésekor 0,18 mikronos alumíniumtechnológiával, majd 2002 elejétől 0,13 mikronos réztechnológiával készül, ami biztosítja a jobb kihozatalt és az alacsony árat.

Az AMD és a GHz-ek

Az Advanced Micro Decvices az Intelnek a Development Forum 2000 konferencián tartott processzorfesztiváljára válaszolva mutatta be "ultra" GHz-es programját. A sajtótájékoztatóval összekapcsolt bemutatót Drezdában, az AMD legújabb gyárában tartották. Az AMD szóvivője bejelentette, hogy az Athlon chipek következő két generációja 1,1 GHz-es órajellel működik majd, ezeket az év második felétől szállítják. Az 1 GHz-es Athlon processzorhoz új chipkészletet is kifejlesztenek, amely növeli a rendszer teljesítményét.

Az Athlon következő változata, a Thunderbird nagy integrált gyorsítótárat tartalmaz, és az előrejelzések szerint szintén az év második felében jelenik meg a piacon. A cég a processzorhoz fejleszti az AMD 760 chipkészletet, amely az EV6 buszsebességet 200-ról 266 MHz-re növeli, valamint támogatja a 4X AGP portot és a 200, valamint a 266 MHz-es DDR-RAM memóriát.

Az olcsó, 1000 dollár alatti kategóriába tartozó PC-khez a szintén Athlon-magra épülő Spitfire chipet fejlesztik ki, amely "Socket A" tokban kerül forgalomba integrált gyorsítótárral.

A harmadik Athlon-magon alapuló chip a Mustang lesz, amely 2 MB integrált gyorsítótárat tartalmaz, ami többprocesszoros munkaállomásokban és szerverekben is lehetővé teszi használatát, de alkalmas lesz hordozható számítógépekbe történő beépítésre is. A Mustanghoz szintén új, 770 jelű chipkészletetet dobnak piacra.

Processzorprognózis

A McKinley és az 1,5 GHz-es Willamette mikroprocesszorok részleteinek bemutatása mellett Albert Yu alelnök és Paul Ottelini vezérigazgató az Intel 2000. évi mikroprocesszor-kibocsátási ütemtervét is feltárta. Az előrejelzés szerint az év hátralévő részében olyan gyors egymásutánban követik egymást az új processzorok, hogy a felhasználóknak még lélegzetvételre sem marad idejük. Az úgynevezett mikroprocesszor-kibocsátási ütemterv (road map) ismertetéséből az derül ki, hogy 2000 végén a mikroproceszszorok 1 GHz-nél gyorsabban (1,2-1,4 GHz) vágtatnak majd.

Yu elmondta, hogy az év első felében érkezik a Pentium III és Pentium III Xeon processzorok 900 MHz-es és gyorsabb (933, 950 MHz-es) változata, míg a második félévben az 1 GHz-es processzorok kerülnek ki a gyártósorokról. Az első félévben jön ki a 750 MHz-es mobil Pentium III, a 600 MHz-es Celeron, a második félévben a 800 MHz-es mobil Pentium III és a 700 MHz-es Celeron. A második félévben kerül bevezetésre az olcsó (600 dollár alatti) PC-khez fejlesztett Timna 700 MHz-es változata, amely valójában egy Celeron-mag integrált grafikus processzorral és memóriavezérlővel. A Timna későbbi változatai támogatják a következő generációs Rambus memóriát, de kezdetben csak az olcsó, hagyományos memóriával lesz használható.

Mint elhangzott, a PC-gyártók már megkapták az 1 GHz-es chipek mintáit, azokat már beépíthetik az új modellekbe. A Dellnél, az IBM-nél és a Hewlett-Packardnál már készen vannak és működnek az első 1 GHz-es rendszerek, szállításuk az év második felében kezdődik.