Hátrányban a fejletlen e-közigazgatási rendszer miatt
A magyar felnőtt lakosság jelentős része érdeklődik az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, hiszen minden negyedik internetező kapcsolatba lép valamely közszolgáltatást nyújtó szervvel online módon - olvasható a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ e-közigazgatásról szóló éves jelentésében.
Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 28 százalék, Magyarország tehát az európai összehasonlításban is "megállja a helyét" – írták az összegzésben.
Az éves jelentésben - negyedik alkalommal jelent meg ilyen jellegű tanulmány - a gazdasági válságra is felhívják a figyelmet, rámutatva arra: a világgazdasági gondok közepette felértékelődnek a közigazgatási front-office szolgáltatások, hiszen a bizalomépítésnek, az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak, valamint a felhasználói elégedettség növelésének ez az egyik legfontosabb felülete.
Az információs társadalom tekintetében Magyarország az éves jelentés szerint még mindig a leszakadó országok közé tartozik, az e-társadalom fejlődését jelző 52 mutató mindössze egynegyedénél haladja meg az unió tagállamainak átlagát.
Rosszul teljesít Magyarország a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások teljes mértékben online elérhetőségében, a vállalkozások e-számlázásában, az online beszerzésekben, és a banki szolgáltatások lakossági internetes használatában - olvasható a BME tanulmányában, amely szerint a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére.
"A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentését, a közszolgáltatások hatékonyságának növelését kell szolgálniuk, hiszen Magyarországon még mindig egyötöddel magasabbak az adminisztrációs terhek az uniós átlagnál" - írták, hozzáfűzve, hogy a többi között az adminisztrációs terhek miatt csúszott vissza Magyarország a World Economic Forum 2008-as eredményei szerint a 47. helyre a tavalyi 38. helyről a vállalati versenyképesség terén.
Mintegy 130 millió uniós állampolgár használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió olyan felnőtt van, aki heti rendszerességgel használja ugyan az internetet, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe - állapítják meg a jelentésben. Ennek okaként az e-közigazgatási szolgáltatások nem megfelelő növekedését, illetve minőségét említik, jelezve, hogy a nem megfelelő kampányok is hozzájárultak az alacsonyabb felhasználói szám eléréséhez.
A kutatók szerint magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, ehhez a leginkább arra lenne szükség, hogy lehetőség nyíljon a "kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalásához" - zárul a BME trendkutató központjának jelentése.
Kapcsolódó cikkek
- Virtuális falu lesz Ivád
- Augusztus 20-ával debütál a kormány Facebook- és Twitter-profilja
- Az MMKlaszter az idén 20 milliárd forint forrás felhasználását tervezi
- Portugália tanít az információs társadalomra
- Nem vált preferenciává az információs társadalom fejlesztése
- Az előremenekülés útja az információs társadalom?
- E-Magyarország, e-kormányzat: párbeszéd a válsághelyzetről
- Díjbeszedő - több mint 50 ezren használnak e-számlázást
- Szélessávú internet-hálózat épült ki Csongrád megye északi részén
- Informatikai rendszer a Homokháti Kistérségben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében.
A Philips Monitors E1 terméksorozat három új, többcélú modellel bővül
A Philips Monitors E1 sorozata ebben a hónapban három új modellel bővül. Az irodai felhasználók és távmunkában dolgozók számára szükséges összes alapvető funkcióval ellátott új modellek segítenek a felhasználóknak a kapcsolattartásban és növelik a termelékenységüket, mindezt versenyképes áron.
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.