Pannon: kisebb bevétel és eredmény az első negyedévben
A Pannon GSM Távközlési Zrt. 43,3 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 44,9 milliárd forinttal, 725 millió forinttal, 18,3 milliárd forintra csökkent a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) is.
A társaság által kedden közzétett adatok szerint az első negyedév végén 3,594 millió előfizetője volt a cégnek, ami mintegy 200 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az előző, azaz a 2008. negyedik negyedév végével összevetve az előfizetések száma 137 ezerrel csökkent március végére. A csökkenés főleg a kártyás szegmensre volt jellemző. Így a cég 2009. első negyedév végi 33,4 százalékos piaci részesedés 0,6 százalékponttal maradt el az előző negyedévitől.
A számlás ügyfelek aránya 43,5 százalék volt a Pannonon belül, míg a mobil internet piaci részesedése 24,6 volt 2009. március végén a társaságnak.
Az egy előfizetőre jutó átlagos havi költés (ARPU) 3771 forint volt az idei első negyedévben, 386 forinttal kevesebb, mint tavaly az első három hónapban.
A Pannon az árbevétel csökkenést elsősorban azzal magyarázza, hogy a hívásvégződtetési díjak 2009. januári csökkentése után visszaesett az összekapcsolási díjakból származó bevétel. Csökkent a készülék-árbevétel is, s enyhén visszaesett a hangalapú lakossági szolgáltatások forgalma is. Mindezt részben ellensúlyozta a mobilinternetes forgalom növekedése.
Az első három hónap működési eredménye (EBIT) 13 milliárd forintot tett ki, ami 0,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2008 első negyedévében.
A közlemény szerint Anders Jensen, a Pannon vezérigazgatója úgy vélte, hogy a jelenlegi pénzügyi makrogazdasági környezetet tekintve a cég eredményei jónak mondhatók, de világosan látják az előttük álló kihívásokat is. Hozzátette, a nem hangalapú szolgáltatások, köztük a mobilszélessáv és a mobilkereskedelem erősödő népszerűsége, valamint a körülményekhez képest elfogadható szintű hangalapú forgalom révén jó pozícióból nézhetnek szembe a gazdasági környezet kihívásaival. A távközlési ágazat továbbra is húzóerő lesz a gazdaságban, és mind pénzügyi, mind pedig szolgáltatás-innovációs szempontból ösztönözni fogja a fejlődést fűzte hozzá.
Az első negyedévben a beruházási költség (CAPEX) 2,8 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékkal alacsonyabb a 2008 első negyedévi értéknél. Az idei év első három hónapjában a Pannon főként a mobil szélessávú technológiára a 3G lefedettség bővítésére és az átvitel fejlesztésére összpontosította beruházásait.
A Pannon tavaly 188,3 milliárd forint bevételt és 76,965 milliárd forint EBITDA-t ért el. Az ARPU december végén 4292 forint volt.
Kapcsolódó cikkek
- Pannon: kisebb bevétel és nyereség az első negyedévben
- 36 százalékkal csökkent a Telenor profitja
- Eredményei alapján kifelé tart a válságból a Siemens
- A Motorola váratlanul negyedéves profitot jelentett
- Márciusban is csökkent az aktív mobilelőfizetők száma
- Az Infineon félvezetőgyártó nyereségre váltott
- A SAP majdnem megkétszerezte eredményét
- A Pannon bázisállomás-pályázatának második üteme
- Sigvart Voss Eriksen a Pannon új CMO-ja
- Távozik a Pannon CMO-ja
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.