Prim Hírek

A biztonsági megoldásokat nyújtó, adatvédelmi szoftvereket gyártó amerikai Symantec szerdán, sajtótájékoztatón ismertetett felmérése szerint az alapvető működés helyreállításához 2009-ben átlagosan három óra kell, és négy a teljes körű működés ismételt eléréséhez. Tavaly a válaszadóknak csak három százaléka jelezte, hogy az alapvető működést 12 órán belül el tudja érni, míg 31 százalékuknak ehhez akár egy nap is kellett.

 Az informatikai katasztrófák helyreállítása világszerte átlagosan 288 ezer dollárba kerül, de Észak-Amerikában ez akár 900 ezer dollár is lehet. A tanulmány szerint egy 5 ezer főt foglalkoztató közép-európai cégnél egy átlagosan négy órás leállás és helyreállítás 295 ezer dollár kiadással jár.

 Pulai András, a Symantec vezető rendszermérnöke elmondta, a katasztrófa utáni helyreállításhoz szükséges átlagos éves pénzösszeg - így a mentés, a helyreállítás, az archiválás, a tartalék szerverek, a többszörözés, a szalagok, a szolgáltatások, a katasztrófa utáni helyreállítási tervek kialakításának költsége, valamint a nem helyszíni költség - a válaszadók egy része szerint 2009-ben tovább nő, míg több mint felük szerint a pénzkeret változatlan marad 2010-ben. A magyarok többsége szerint ez az összeg ugyan nőni fog, de még így is komoly erőpróba lesz az informatikai vezetés számára a hardver-, szoftver- és személyi forrásaik jobb kihasználása.

 A júniusban lefolytatott felmérés során több mint 1.650 informatikai vezetőt - köztük ötven magyart - kérdeztek meg 24 ország nagy szervezeteinél az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában, a Közel-Keleten, az ázsiai és csendes-óceáni régióban, valamint Dél-Amerikában arról, hogy az informatikai katasztrófa utáni helyreállítás milyen problémákkal jár.

 Magyarországon a megkérdezett cégek 70 százaléka szembesült már a helyreállítás feladatával. A megkérdezett magyar cégek 94 százalékánál okozott gondot rendszerhiba, szoftver- vagy hardverprobléma, s ezzel Magyarország a listavezető. A második és harmadik helyen Japán és Dél-Afrika áll 88 százalékkal, míg Nigériában 66 százalék, a listát záró Mexikóban pedig 64 százalék ez az arány.

 A tanulmány szerint minden negyedik helyreállítási próba sikertelen világszerte. Magyarországon a tesztek 42 százalékában nem sikerül elérni a kitűzött célt a tervezett időn belül, Spanyolországban és Franciaországban ez a szám 40 százalék, míg a megkérdezett mexikói szakemberek közül tízből csupán egynek jelent gondot az időkorlát.

 A kutatás szerint Magyarországon 3,5 óra, Ausztráliában és Brazíliában 2, Malajziában 10 óra szerepel a helyreállítási tervben a legfontosabb applikációkra, azaz ennyi idő alatt tervezik a hibák kiküszöbölését.

 A tanulmányból kitűnik: az idén a válaszadók 35 százaléka jelezte, hogy katasztrófa utáni helyreállítási tervüket évente vagy annál ritkábban próbálják ki, ami 12 százalékos javulás az előző évhez képest. A próbák elhagyásának okául világszerte a válaszadók 48 százaléka, Magyarországon 38 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem érnek rá erre az emberek. A költségekre 44, illetve 32 százalékuk hivatkozott.

 További gondot jelent, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása a tavalyinál nagyobb mértékben érinti a cégek ügyfeleit és nyereségüket. A válaszadók negyven százaléka szerint a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása hatással van a szervezet ügyfeleire, és közel harmaduk jelezte, hogy az ilyen próba kihat a szervezet értékesítésére és nyereségére.

 Pulai András a tanulmányt idézve azt ajánlja, hogy a szervezetek olyan módszereket alkalmazzanak a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálására, amelyeket gyakrabban, és az üzleti folyamatok megzavarása nélkül végre lehet hajtani. A Symantec úgy véli, hogy javarészt az embereken és a folyamatokon múlik a próbák sikertelensége, emiatt szükségesnek látszik a nagyobb mértékű automatizálás.