25 éves a Windows
A jövőt némileg előrevetítve a start késett, Bill Gates ugyanis eredetileg 1984 végére ígérte a grafikus kezelőfelülettel ellátott szoftvert, amelyről akkor még nemigen sejtették, hogy évtizedekig uralni fogja a PC-k világát. A DOS-alapú platform kezdetben csak mérsékelten volt sikeres, ugyanakkor megvolt az az előnye más grafikus versenytársaival szemben, hogy futtatni tudta a DOS-t is. Emellett persze magában hordozott olyan problémákat is, amelyek csak később, az internet elterjedésével fordultak komolyra: az a sajátossága például, hogy a rendszerfájlok és az alkalmazások ugyanabban a könyvtárban kerültek elhelyezésre, komoly biztonsági kockázatot jelentett hosszabb távon. A valódi sikert az 1990-es Windows 3.0 hozta meg a Microsoftnak, amely már képes volt x86-os alapokon áttörni a DOS memóriakorlátját. A Windows 3.1 és 3.11 aztán már hamar a domináns operációs rendszerekké váltak a PC-k világában, annak ellenére, hogy a hálózati megoldásaik gyengék voltak, a biztonság pedig enyhén szólva sem volt az erős oldaluk.
A problémákat persze a Microsoft is felismerte, így már 1988-ban elkezdtek dolgozni Dave Cutler vezetésével egy új projekten, ami a Windows NT lett. A Windows NT 3.1 1993-ra lett kész: 32-bites volt, biztonságos NTFS fájlrendszerrel rendelkezett és többféle processzoron is futtatható volt: az első támogatott lapkák az Intel, az MIPS és a DEC Alpha CPU-k voltak. A rendszer sajnos nem volt kompatibilis a korábbi, DOS-alapú Windows-zal, de egy 16-bites alrendszer révén azért sok régebbi alkalmazás futott rajta. Csakhogy az akkoriban igen komoly hardverigény miatt az új platform nemigen terjedhetett el széles körben, ezért a Microsoft tovább tupírozgatta a DOS-alapú rendszert, amelynek Windows 95, Windows 98 és Windows ME (2000) verziói jelentek még meg a továbbiakban. Az áttörést aztán a végre NT-alapú XP hozta meg 2001-ben, amelynek révén egyúttal gyakorlatilag egységes lett a Windows-család, a szerverektől az egyszerű otthoni PC-kig bezárólag.
A biztonsági problémákat azonban az XP sem tudta megoldani, egyrészt az internet elterjedése és a hackerek módszereinek fejlődése, másrészt pedig amiatt, hogy a Microsoft nem alkalmazott elég szigorú politikát a külsős szoftverfejlesztőkkel szemben, akiknek az alkalmazásai aztán sebezhetővé tették a rendszert, a beépített tűzfal és más biztonsági funkciók ellenére is.
Az XP után aztán több mint 5 évet kellett várni a Vistára, amely korántsem nevezhető sikertörténetnek. A szoftver rendszerigénye kezdetben olyan magas volt, hogy sok gépen kiábrándítóan lassú volt, főleg a látványosnak szánt Aero Glass kezelőfelület bekapcsolásakor. Emellett az új UAC biztonsági funkció bonyolultságával sok felhasználót összezavart, ahelyett, hogy segítette volna őket rendszerük biztonságosabbá tételében. A fogyasztói piacon persze viszonylag sok fogyott belőle, hiszen sok PC-re telepítették előre, a vállalatok azonban többnyire inkább kitartottak a megszokott XP mellett – a Microsoft szerencséjére és valószínűleg tényleg megszokásból, nem tértek át Linux-ra vagy másra.
A 2009-ben kiadott Windows 7 a korábbi gondok jelentős részét orvosolni tudta, és alapvetően elégedettek vele a mezei és a céges felhasználók is. Csakhogy mostanra az asztali operációs rendszerek kezdik elveszíteni jelentőségüket: a jövő terepe egyrészt az internet, azon belül pedig a világhálón elérhető alkalmazásokat kiaknázó „cloud computing”, illetve a mobiltelefonos szféra. Ezekben azonban a Microsoft, egyelőre legalábbis, jókora lemaradásban van. Az internet-alapú számítógépezés úttörője a Google, amely erre építi hamarosan megjelenő Chrome operációs rendszerét, míg a mobilszoftverek terén az iPhone-os Apple, illetve az Android-dal a Google a kezdeményezők. A Microsoft igyekszik lépést tartani, így van már valódi online Office programcsomag, az új Windows Phone 7 okostelefonos platform pedig a kritikák szerint tényleg jól sikerült. A Microsoft azonban a mobiloknál egy kockázatos harmadik utat választott magának: az Apple saját készülékeihez köti az iOS-t, a Google szinte szabadon engedi átszabni az Android-ot, a Microsoft azonban egy uniformizált operációs rendszert akar eladni a készülékgyártóknak, egységes kezelőfelülettel és funkciókkal, amilyen a PC-s Windows.
Kapcsolódó cikkek
- ODFA Magyarország: értékalapú versenyt hoz a szoftvermonopólium megszüntetése
- Új funkciók a Windows Azure platformon
- Kínában erősít a Microsoft
- 20 éves a magyarországi internet - Jubileumi kötetet adott ki az Internetszolgáltatók Tanácsa
- Elhunyt a mesterségies intelligencia atyja, John McCarthy
- Készül Európa legjelentősebb informatikatörténeti gyűjteménye
- DOStalgia a Közlekedési Múzeumban
- Százéves az IBM, a számítástechnika úttörője és óriása
- Július elsejétől elérhető a Windows Thin PC
- A Windows csak frissen jó
IT ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Rakuten Viber elnyerte a SOC 2 Type 2 tanúsítványt
A Rakuten Viber, a világ egyik vezető kommunikációs platformja, amely nagy hangsúlyt fektet a biztonságos és privát kommunikációra, sikeresen teljesítette a Service Organization Control (SOC) 2 Type II tanúsítványt. A SOC 2 az American Institute of Certified Public Accounts (AICPA) által kidolgozott ellenőrzési szabvány. Szigorú keretrendszerét úgy alakították ki, hogy biztosítsa az ügyféladatok biztonságát, rendelkezésre állását, bizalmas jellegét és védelmét.
Factor 4: a legújabb UltiMaker 3D nyomtató gyártósorok támogatására
Az UltiMaker április 22-én bemutatta az UltiMaker Factor 4 új, ipari 3D nyomtatót, amelyet kifejezetten gyártóüzemi felhasználásra, a gyártósorok működési hatékonyságának és megbízhatóságának növelésére fejlesztettek. Az UltiMaker Factor 4 hazai bemutatójára az Ipar Napjain kerül sor a kizárólagos hazai forgalmazó, a FreeDee Kft. standján (A pavilon, 101F).
A Thermaltake bemutatja a háromféle GPU-elrendezést támogató közepes toronyházát
A Thermaltake, a prémium PC-hardvermegoldások vezető márkájának, CTE E600 MX közepes toronyháza fekete, hófehér és hortenziakék változatban is elérhető. A CTE E600 MX a CTE-sorozat legújabb kiegészítése, egy kétkamrás közepes toronyház, amely a Thermaltake innovatív CTE-kialakítását örökölte, ami a központi hűtési hatékonyság (Centralized Thermal Efficiency) rövidítése, és a kritikus alkatrészek magas szintű hűtési teljesítményének biztosítására összpontosít. Ráadásul a CTE E600 MX háromféle GPU-elrendezési lehetőséggel és cserélhető, kettős előlapi kialakítással rendelkezik, maximális rugalmasságot kínálva a felhasználóknak gépük testreszabásához.
Az AOC a Graphic Pro U3 sorozattal erőt ad az alkotóknak
A kijelzőspecialista AOC büszkén jelenti be a kreatív szakemberek egyedi igényeihez gondosan kidolgozott új monitorcsaládját. A kivételes színhűségével, élvonalbeli funkcióival és elegáns, díjnyertes dizájnjával az AOC Graphic Pro U3 sorozat forradalmasítja a fotósok, vizuális művészek, tervezők, szerkesztők, műsorszolgáltatók, producerek és játékipari szakemberek munkáját.
Form 4: új, villámgyors 3D nyomtató a Formlabs-tól
A Formlabs bemutatta a Form 4-et, a következő generációs műgyanta 3D nyomtatóját. A Form 4 és biokompatibilis változata, a Form 4B rendkívül gyors additív gyártást ígér nagy precizitással a választott alapanyag típusától függetlenül. A Formlabs legújabb fejlesztése már megtekinthető és tesztelhető a FreeDee Kft. budapesti irodájában.