A vállalatok még csak barátkoznak a közösségi médiával
Idén átlagosan 82 százalékkal több időt töltöttek a felhasználók a közösségi média oldalainak böngészésével, mint tavaly. A vállalati kommunikációnak olyan új terepe jelent meg, amely minden korábbinál hatékonyabban alkalmazható a fogyasztók jobb megismerésére és megértésére. Néhány nemzetközi vállalat éppen ezért már nem egyszeri kezdeményezésként, hanem a marketing- és kommunikációs stratégiájának integrált részeként tekint használatára. A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire általános ez a szemlélet, illetve hogy a cégek jellemzően miként valósítják meg ezt a gyakorlatban.
A több mint 2000-es mintán végzett felmérés során az derült ki, hogy a legtöbb szervezet inkább a hírverés eszközeként veti be a közösségi médiát, semhogy értelmezné és részt venne az ott folyó, róla szóló kommunikációban. A vállalatok fele abban látja az újfajta marketingcsatorna legnagyobb előnyét, hogy az képes felhívni a figyelmet a cégére, termékeire és szolgáltatásaira. Ugyanakkor csak az egynegyedük volt arról meggyőződve, hogy ez a gyakorlatban is működik – vélhetően az alátámasztó bizonyítékokat szolgáltató analitikai eszközök csekély használata miatt. A megkérdezettek további 30 százaléka arra használja a közösségi médiát, hogy forgalmat tereljen a weboldalára, de csak 29 százalék gyűjti össze és követi nyomon az online felhasználók véleményét. Megdöbbentő, hogy a mérhető előnyök a cégek fontossági listájának legvégén szerepelnek. Míg 23 százalékuk egyetért abban, hogy a közösségi média segít nyomon követni a véleményeket, az ezek gyakoriságát mérő módszerek alkalmazását nem tekintik hasznosnak. Csupán a cégek 18 százaléka koncentrál a pozitív és negatív hozzászólások elkülönítésére.
A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede nem tudja, hogy a számukra legértékesebb vevőkör hol beszélget róluk, 31 százalékuk egyáltalán nem méri a közösségi média hatását, és szinte egyik megkérdezett cég sem próbálkozott még a fogyasztói vélemények vizsgálatával. Mindössze 7 százalékuk próbálja integrálni a közösségi médiát a teljes marketingstratégiába, például a kampánymenedzsment, a kereskedelmi analitika, a CRM vagy az üzleti intelligencia részeként.
„A vállalatok elszalasztják a lehetőséget, hogy hatékonyan népszerűsítsék termékeiket, szolgáltatásaikat, növeljék a hírnevüket”- mondta Tom Davenport szerző, vezető elemzési szakértő. „Nem tudják, kik beszélnek róluk, a kiváltott pozitív és negatív érzelmekről nem is beszélve. Nem képesek megítélni az őket érő dicséret vagy bírálat hatásait, és nem tesztelik például a márkaüzenetekről vagy a videókról kialakult véleményeket.”
A jövőbeni terveket illetően a részt vevő cégek 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy tervez vevői elégedettség felmérést az elkövetkező két-három évben. Közel 33 százalékuk szándékozik közösségi monitoring alkalmazásokat bevezetni, 27 százalékuk törekvései között előrejelző analitikai eszköz beszerzése is szerepel, és 26 százalék mérni fogja az online kommunikáció hatását. A többség reméli, hogy a közösségi média elemzését integrálni tudja egyéb marketingmegoldásokba, hogy ne csak azt tudják, beszélnek rólunk, hanem azt is, hogy ki, és hogy ez milyen hatással bír.
Kapcsolódó cikkek
- Twitter és Facebook nélküli böjtölést tanácsolt egy olasz pap
- Az olasz miniszterek Twitteren keresnek munkatársat
- Közösségi portálokon az osztrák kormányfő
- Internet Hungary - Új lehetőségek a közösségi oldalakon
- Internet Hungary - Néhány éven belül visszaeshet a közösségi oldalak látogatottsága
- Élő KLM-válaszok a közösségi oldalakon
- A közösségi média felértékelte a vásárlók pozícióját
- Twitter- és Facebook-oldalt indít az osztrák kancellár
- Tweetelj, keress és vezess! – Közösségibb navigáció a TomTomtól
- Instantbird 1.0
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Több százezernyi forintnyi érték lapul az otthonainkban
Ha valakinek hirtelen nagyobb összegre van szüksége, akkor érdemes szétnéznie a lakásban, mielőtt a bankba rohanna hitelért. A fenntarthatóság jegyében ma már szinte azonnal készpénzzé tehetjük a nem használt eszközeinket, amivel nemcsak a családi kasszának teszünk jót, hanem a környezetnek is. Egy-egy fiókban vagy szekrényben lapuló mobiltelefon, laptop, tablet, esetleg fényképezőgép ára a több százezer forintot is elérheti ugyanis még használtan is.
Spinoff Extra: topvezetőktől tanulhatnak a hallgatók a Széchenyi István Egyetemen
A Spinoff Klub a győri Széchenyi István Egyetem nagy sikerű közösségépítő, innovációgazdasági programsorozata, amelyen meghívott előadók panelbeszélgetés keretében tárgyalják meg a legfrissebb technológiai trendek üzleti vonatkozásait. A mostani félévtől a brand újabb rendezvénnyel bővül: a Spinoff Extra során sikeres topmenedzserekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – elsőként, március 20-án, szerdán dr. Szászi István, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója lesz a vendég.
Az ABB segíti a Feröer-szigetek zöld energiára való átállását
Az ABB folytatja együttműködését a SEV-vel, a Feröer-szigetek fő villamosenergia-termelőjével és -elosztójával. Az együttműködés keretében az ABB innovatív szinkronkompenzátor (SC) technológiát szállít, amellyel javítható az villamosenergia-hálózat stabilitása, ami napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a szigeteken fokozatosan leállítják a fosszilis tüzelésű erőműveket, és megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelésre állnak át. A legújabb fejlesztés keretében a harmadik SC-egységet az északkeleti Borðoy szigetén telepítik, ahol ez a berendezés mintegy 5000 ember helyi áramellátását fogja javítani.
Együtt száguld az autóipar és az SAP a digitális jövő felé
Figyelemre méltóan gyors változásoknak lehetünk tanúi manapság az autóiparban – gondoljunk akár a vezetéstámogató rendszerekre, az elektrifikációra vagy az újrafelhasználásra. Átalakulnak a vásárlási szokások is, az autószalonok helyett egyre többen vesznek járművet online. A generatív mesterséges intelligencia pedig várhatóan még több változást kényszerít ki. Az iparág saját versenyképességének fenntartásáért nagy figyelmet fordít a digitalizációra.
Egy felmérés szerint az MI és az automatikus fordítás a jövőben sem váltja ki a nyelvtanulás szükségességét
Az Egyesült Királyság kulturális kapcsolatokért és oktatási lehetőségekért felelős nemzetközi szervezete, a British Council és a Tanulási Folyamatok Digitális Innovációjának Kutatóintézete (ODUGlobal, Old Dominion University, Virginia, USA) oktatástechnológiai szakértői által készített felmérés eredményei szerint az angolnyelv-tanárok 60 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és az automatizált fordítás végül szükségtelenné teszi majd a nyelvtanulást. Írásbeli visszajelzéseikben sok válaszadó hangsúlyozta a nyelvek mély kulturális, társadalmi és érzelmi beágyazottságát, valamint azt, hogy az emberi interakciók maradandó értékét az MI nem tudja helyettesíteni.