2011 már a növekedés éve lehet az IKT szektorban
A Digitális Megújulás Cselekvési Terv lehet a növekedés egyik motorja
Bár a magyar IKT iparág szereplői még messze járnak azoktól a növekedési mutatóktól, amelyekkel a válság előtti években büszkélkedhettek, az iparág így is meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben ez a szektor adta a hazai gazdasági növekedés közel 25 százalékát. Az IVSZ üdvözli az első átfogó, ágazati akciótervet, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága december végén hozott nyilvánosságra. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióterveket fogalmaz meg, amelyek az infokommunikációs ágazat fejlesztésén keresztül a társadalom és a gazdaság megújulását tűzik ki célul.
„Az IKT szektor számára meghatározó jelentőségű dokumentum 2011-re a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programokat, az innovációt, az oktatást és képzést segítő akcióterveket helyezi középpontba. Ezek a tervezett akciók jelentős lökést adhatnak az iparág cégeinek” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
A hazai informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként az IVSZ a kezdetektől részt vett a Digitális Magyarország vitairat létrehozásában, amely a most közzétett cselekvési terv alapja volt. A 2011-2014-re szóló cselekvési terv első időszakában megvalósítandó programok közül az IVSZ az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek:
· A digitális készségek fejlesztésének programja a digitálisan írástudók számának növelését tűzi ki célul. A digitálisan képzett munkaerő nagyobb eséllyel jut munkához, a hozzáértés növekedésével pedig a nő a digitális szolgáltatásokkal elérhető felhasználók száma.
· A motivációs és IKT képzési programok többek között a vállalati vezetőket kívánják ösztönözni arra, hogy az IKT eszközöket alkalmazzák döntéshozatali feladataikban.
· A felsőoktatásban a mérnökképzés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt cél, ami különösen az elektronikai iparág további növekedéséhez elengedhetetlen.
· A cselekvési terv egyik fő célkitűzése, hogy a közoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket. Ehhez az IKT eszközök alkalmazásának növelése szükséges az alap- és középfokú oktatásban.
· Innováció felgyorsítása az iparágban.
· Az akcióterv az elektronikus kereskedelem ösztönzését kiemelt helyen kezeli, és a megfelelő jogszabályi háttér biztosításával és a vásárlói bizalom növelésével kívánja támogatni az ezen a területen tevékenykedő vállalkozásokat.
· Jelentős lökést adhatnak az iparágnak a szolgáltató állam létrehozását támogató akciók, melyek a kormányzati IKT beruházások növekedésével járnak együtt.
„A cselekvési terv és az abban megfogalmazott akciók megalapozottságát és sikerét a megvalósítás bizonyítja majd be. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a gazdaság és társadalom széles területeit felölelő akciókhoz európai uniós és hazai forrásokat biztosítsanak, megvalósításukat folyamatosan nyomon kövessék, hatékonyságukat ellenőrizzék. Fontos sikertényező az is, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Terv ne csak egy szűk szakmai terület, az IKT szektor működésére legyen hatással. Az akcióterveknek be kell épülniük a kormány munkájába, hiszen csak így teljesíthető azok célkitűzése: az infokommunikációs ágazat fejlesztése és ezen keresztül a társadalom és a gazdaság megújulása” – hangsúlyozta az IVSZ elnöke.
Kapcsolódó cikkek
- Az ACTA széleskörű társadalmi egyeztetését szorgalmazza az IVSZ
- Növekedtek az innovatív magyar informatikai cégek
- MENTA 2011: Az IKT szektor lehetőségei a recesszióban
- Megalakult a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal
- Mindent egy helyen a vállalati informatikáról
- Dell: növekedést vár az idén az it-vezetők többsége
- A személyiszámítógép-eladások növekvő hányada táblagép
- Gartner: a vártnál jobban nőnek az it-kiadások az idén
- Tudatosabban költenek a cégek informatikára
- A vártnál kevésbé bővült a globális számítógéppiac
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kerti bolt: az eMAG új, online üzlet az üzletben koncepciója több mint 100 ezer termékkel
Kerti bolt néven az eMAG új, bolt a boltban online koncepcióját indította útjára a webáruházában, amely mintegy 100 ezer-féle kertészeti terméket kínál, és kényelmesebb böngészési élményt nyújt e kategória termékei között. Értékesítési statisztikái szerint egy átlagos magyar vásárló átlagosan mintegy 24.000 forintot költ online vásárolt kertészeti termékekre – a legtöbb ilyen terméket május hónapban értékesíti a cég.
Facility managementben erősít az ICON
Három kiemelkedő épülettel, két irodaházzal és egy logisztikai ingatlannal bővült az ICON Real Estate Management ingatlanüzemeltetési portfoliója. A BEM Irodaház, a D2 Szabadkikötő, és az ELTE egyik megújult ingatlanja nem csupán az építészeti megoldásaik tekintetében példaértékűek, de a fenntarthatóság és az energiahatékonyság terén is úttörő megoldásokat alkalmaznak.
Új korszak az elektromobilitásban
A Maserati „Folgore Day” névre keresztelt nagyszabású eseményén mutatta be első 100%-ban elektromos kabrióját, a GranCabrio Folgore-t, melyet az úgynevezett „IT TURNS YOU ON” kampánnyal népszerűsítenek, az olasz művész, Damiano David szerepelésével. A modenai székhelyű márka fennállásának 110. évfordulóján a szigonyos márka ismertette ambiciózus céljait az elektromos átállás terén, valamint lerántotta a leplet TRIDENTE elektromos motorcsónakjáról is.
Mesterséges intelligenciával készítik össze az Unilever B2C webshopjának rendeléseit
Közel 800 cikkszámot kezel, illetve mesterséges intelligenciával ellátott eszközökkel végzi a komissiózási feladatokat a Waberer’s Csoport leányvállalata, a WSZL az Unilever Magyarország Unishop elnevezésű B2C webshopjában. Az új megbízásnak köszönhetően a Waberer’s eddigi tevékenysége bővült és egy 14.500 négyzetméteres raktári terület kezelése mellett immár az Unishop raktárlogisztikai és fullfilment kiszolgálását is végzi.
Terjednek az alacsony kódú technológiák
Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Ezekkel minimális kézi kódolással fejleszthetünk gyorsan és hatékonyan, miközben rugalmasan alkalmazkodhatunk a változó igényekhez és egyszerűen hangolhatjuk össze az üzleti és technológiai szempontokat.