Fiatalok az interneten, a közép- és időskorúak ismerősökön keresztül keresnek állást
A reprezentatív kutatás alapján a lakosság 18%-a keresett aktívan állást az elmúlt 1 év során. Legtöbbjük a fiatal generációból került ki: a megkérdezett 18-24 éves válaszadók 39%-a, a 25-34 évesek 24%-a keresett valamilyen munkát az azt megelőző egy év során. Érdekes adat, hogy a megkérdezett diákok 46%-a, míg a munkanélkülieknek 77%-a keresett aktívan állást 2009 és 2010 novembere között.
A következő 12 hónapra vonatkozóan a megkérdezettek 19%-a tervezi vagy számít rá, hogy állást fog keresni a közeljövőben.
A diákok mintegy fele gondolja úgy, hogy munkalehetőség keresését folytatni fogja, a munkanélküliek 76%-a tervez aktív álláskeresést a következő 12 hónapban. A 18-24 évesek 40%-a válaszolt úgy, hogy mindez a tervei között szerepel.
A Workania azt is megvizsgálta, hogy az aktív álláskeresők milyen forrásokat vesznek igénybe a munkakeresés során, illetve történt-e változás e tekintetben az előző évekhez képest. Míg 2008-ban a felmérésben résztvevő aktív álláskeresők 47%-a vette igénybe a családtagokat, barátokat, vagy az ismerősök hálózatát, mint információforrást, 2010-ben már 58%-uk folyamodott az álláskeresés e formájához.
A nyomtatott hirdetéseket a megkérdezettek 55%-a figyelte rendszeresen 2008-ban, 2010-ben 60%-uk. A munkaügyi hivatalnál álláskeresés ügyében a megkérdezett álláskeresők 29%-a járt 2008-ban, 39%-uk tavaly.
Az internetet az összes álláskereső harmada használta 2008-ban, 34%-a 2010-ben. A rendszeres internet hozzáféréssel rendelkező álláskeresők körében a világhálót már a megkérdezettek 60%-a használja.
Az internet a fiatalabb álláskeresők körében a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 64%-a, a 25-34 évesek 54%-a, a diplomás álláskeresők 59%-a, a főiskolai/egyetemi hallgatók 70%-a jelölte meg elsődleges álláskeresési forrásként az világhálót.
Ehhez képest a 45-54 évesek 68%-a és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 60%-a elsősorban a nyomtatott újsághirdetéseken keresztül igyekezne új állást találni.
A személyes kapcsolati hálók fontossága pedig leginkább a kisebb településeken mutatkozik meg: 20-50 ezres városban lakók 75%-a nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ismerősökön keresztül próbálkozna a munkakereséssel.
Kapcsolódó cikkek
- Informatikai és műszaki végzettséggel lehet a legjobb fizetésekre számítani
- Tárt karokkal várják a mérnököket és informatikusokat a cégek
- Kapcsolatok nélkül a diploma sem ér sokat
- Gyakorlati tudással még értékesebb lenne a magyar diploma
- Több informatikus és mérnökhallgató a felsőoktatásban
- Az átlagbér háromszorosát is megkereshetjük a magyar elektronikai ágazatban
- Virtuális állásbörze az ELTE-n
- Elavulttá válnak a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek
- Egyetem és informatikai cég együttműködése Debrecenben
- Szoftvermérnöknek a legjobb lenni az Egyesült Államokban
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében.
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.