Prim Hírek

A testület jogszerűtlennek minősítette Hődör Ferenc igényét a kepesauto.hu, bridgestone.hu, goodyear.hu domainnevekre, megtévesztőnek és jogellenesnek tartotta a hollandbiztosito.hu név kiadását az ABN Amro Biztosító Rt.-n kívül bárki más javára, s helyt adott a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda óvásának, melyben a Netscape CC nevében a netscape.hu domainnév fölötti kizárólagos jogaikat kívánták érvényesíteni.

Mint a tanácsadó testület megállapította, a sap.hu, tese.hu domainnevek esetében a szabályzat szerinti azonos értékű prioritásos jogok ütköznek: egyrészről a szabályzat Sáp és Tésa községek mint magyarországi települések önkormányzata számára kizárólagos névhasználati jogot biztosít, másrészről a Magyar Szabadalmi Hivatal által a jogosult számára lajstromozott védjegy mint karaktersorozat számára prioritást enged. A testület úgy vélte, hogy a kereskedelmi funkciójú védjegyjogosultság nem előzheti meg a szabályzat a magyarországi települések internetre lépését segíteni kívánó céllal elfogadott, a települési önkormányzatok számára biztosított kizárólagos jogát. E kizárólagosságról azonban az önkormányzat lemondhat, a névhasználatra a védjegyjogosultnak engedélyt adhat. Az igénylés e nyilatkozat hiányában nem teljesíthető. A testület felhívta a védjegyjogosultsággal rendelkező igénylők figyelmét, hogy a sap.tm.hu, illetve tese.tm.hu másodlagos közdomainnevek vonatkozásában kizárólagos jogokkal rendelkeznek.

Az 5/2000. (V. 31.) állásfoglalás a cégnév alapján gyakorolható prioritásos ügyek közül újabb 11-ben hozott döntéseket tartalmaz. Az 1/2000. (IV. 5.) elvi állásfoglalás szellemében a testület nem ismerte el a kamat.hu, szabadido.hu, telek.hu domainnevek vonatkozásában a Kamat.hu Kft., a Szabadido.hu Bt. és a Telek.hu Bt. névhasználati prioritását, nem látta viszont akadályát annak, hogy a Kiskun Rt. - rövidített cégneve alapján - megkaphassa a kiskun.hu domainnevet.

A TT 7/2000. (V. 31.) számú, a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyek, ill. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentésben szereplő megjelölések domainnévként való választhatóságával kapcsolatos egyes kérdések tárgyában címet viselő elvi állásfoglalásában a védjegyjogi alapú prioritásos kérdéseket széles körben tekintette át.

Az elvi állásfoglalás kimondja: amennyiben az igény előzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domaindelegálására vonatkozó igényt, a regisztrátor - azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának a jogait - kizárólag abban az esetben köteles a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domainnév delegálását megtagadni, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék.

A testület véleménye szerint a regisztrátor a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja, mint igénylő számára a védjegyből a szabályzatnak megfelelően képzett domainnév delegálását nem köteles megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott más védjegy tulajdonosának jogait, ill. megtévesztő. Ugyanakkor a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett domain vonatkozásában nem alapoz meg prioritást, amennyiben a védjegybejelentés napja korábbi, mint az a nap, vagy azonos azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta.

Jelentős, értelmezést segítő kérdésben foglalt állást a tanácsadó testület annak kimondásával, hogy a regisztrációs szabályzat és a védjegyekre vonatkozó elvi állásfoglalás alkalmazásában a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegynek minősül a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodás és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban nemzetközi bejelentés alapján a WIPO nemzetközi irodájánál lajstromozott védjegy is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom a megállapodás és a jegyzőkönyv értelmében Magyarországra is kiterjed.