2013 – az év, amikor a világ rádöbbent, hogy megfigyelik

MTI Sajtóadatbank, 2013. december 30. 10:40

Az idei év egyik legfontosabb nemzetközi történése Edward Snowden nevéhez kötődik: a férfi olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek azt bizonyították, hogy az amerikai titkosszolgálatok jóformán az egész világot megfigyelik. Ez alapot adott a félelmeknek, miszerint egy olyan „Nagy Testvér” van kialakulóban, amely mindenre képes, s amivel szemben semmi sem maradhat titokban.

 

A The Guardian című brit napilap június elején számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. 

 

A brit újság – valamint a The Washington Post amerikai lap – nem sokkal később azt is megírta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, s így magánszemélyek e-mail-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Az egész program méretét jól mutatja a The Washington Post értesülése: eszerint az NSA naponta csaknem 5 milliárd adatot gyűjt be a világon csak a mobiltelefonok tartózkodási helyéről.
    

A leleplezést és a folyamatosan kiszivárgó újabb és újabb részleteket komoly felháborodás fogadta, főleg Európában. Az amerikai vezetés viszont azzal védekezett, hogy ezekre a megfigyelésekre szükség van (az NSA igazgatója, Keith Alexander tábornok egy júniusi kongresszusi meghallgatáson azt állította, hogy világszerte mintegy félszáz terrortámadást sikerült megakadályozni az átfogó titkos adatmegfigyelésnek köszönhetően).

 

 

Az amerikai illetékesek egyben cáfolták, hogy tömegesen lehallgatták volna magukat a telefonbeszélgetéseket, elolvasták volna az e-maileket: álláspontjuk szerint az átlagembereknek, akiknek nincs közük terroristákhoz, egyáltalán nincs mitől tartaniuk. Mindenesetre Keith Alexander elismerte: a kiszivárogtatások “visszafordíthatatlan és jelentős kárt” okoztak az Egyesült Államoknak, és aláaknázták az ország és szövetségeseinek viszonyát.

Ez valóban így volt: a botrány megrontotta az Egyesült Államok kapcsolatait partnereivel. Főként, hogy kiderült, az NSA a legfontosabb szövetségesek után is kémkedett. A Guardian – amely folyamatosan közölte az újabb és újabb leleplezéseket – októberben azt írta, hogy 35 vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatták le, köztük Angela Merkel német kancellárét. A The Wall Street Journal című amerikai lap pedig hozzátette: ezt csak nyáron hagyták abba, azután, hogy a Fehér Ház is megtudta e gyakorlat létezését.

 

Világszerte sokan – főleg a média, illetve a közvélemény – felháborodottan reagált, az érintett politikusok nagy része viszont igyekezett csillapítani a feszültséget: nyilván azért, mert jól tudták, hogy saját titkosszolgálataik ugyanazt teszik külföldön, amit az amerikaiak.

 

A The Guardian novemberben megírta: a német, a francia, a spanyol és a svéd hírszerző szolgálatok is kifejlesztettek és használnak olyan technológiát, amely alkalmas az internetes és telefonos adatforgalom tömeges megfigyelésére. Mike McConnell, az NSA egykori igazgatója pedig közölte: minden állam ezt csinálja, s a legfőbb célpont a hírszerzők számára épp az Egyesült Államok elnöke.

 


A lap már a kezdet kezdetén megnevezte az értesülések kiszivárogtatóját is, közölve: a forrás a 29 esztendős Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt informatikusa, majd az utóbbi években az NSA munkatársa. Ő lelkiismereti okokkal magyarázta lépését, azzal, hogy véget kell vetni a kormányok által végzett tömeges megfigyeléseknek, de legalábbis fel kell hívni erre az emberek figyelmét. Mint kiderült, Snowden kollégái jelszavával, illetéktelenül jutott hozzá az általa letöltött adatok egy részéhez, és „nem fogta vissza magát”: Alexander tábornok a belső nyomozás alapján azt közölte, úgy ötven- és kétszázezer között lehet a Snowden által újságíróknak átadott dokumentumok száma.
 

Az amerikai informatikus egyébként – akit a washingtoni vezetés bíróság elé akar állíttatni - még az első hírek megjelenése előtt Hongkongba repült, majd onnan néhány héttel később Moszkvába utazott tovább.

 

Egyes értesülések szerint Latin-Amerikába készült (több ottani ország is politikai menedékjogot ajánlott fel számára), de végül több mint egy hónapig nem tudta elhagyni a seremetyevói repülőtér tranzitváróját.

 

Közben az ügy komoly diplomáciai feszültségekhez vezetett: júliusban a Moszkvában járt, s onnan hazaindulo Evo Morales bolíviai elnök különgépét például több európai ország sem engedte át saját légterén, azt gondolva, hogy az elnök „csempészi ki” az orosz fővárosból Snowdent. Végül a gép leszállt Bécsben, és miután az osztrákok átnézték, zavartalanul folytathatta útját.

Snowden végül augusztus elején egy évre szóló ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban. Ez a lépés viszont annyira megrontotta a viszonyt Washington és Moszkva között, hogy Obama elnök lemondta tervezett moszkvai látogatását. 

Snowden az év végén adott interjújában úgy vélte, hogy teljesítette eltervezett küldetését. Azt mondta: tevékenységével nem akarta megváltoztatni a társadalmat, csupán esélyt akart teremteni számára, hogy saját maga határozza meg fejlődési útját. Ezt a célt pedig elérte. „Győztem”.

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A budapesti ITU Telecom World kulcsszava az 5G

2015 után másodszor rendezik meg Budapesten az ITU Telecom World konferenciát (Europe Telecom-ot rendeztek már itt korábban is). A világ talán legfontosabb nemzetközi infokommunikációs- és távközlési eseménye kormányok és az iparágban érdekelt vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások számára nyújt lehetőséget a találkozásra és információcserére. 

2019. szeptember 9. 23:51

Az ESET az egyetlen kihívó a végpontvédelem területén

A Gartner kutatói immár két egymást követő évben is az ESET vállalatát nevezték meg az egyetlen kihívó (Challenger) cégként (a Magic Quadrant for Endpoint Platforms című) éves jelentésükben. A kiberbiztonsági céget végrehajtási képessége és technológiai víziója alapján értékelték a jelentésben. 

2019. szeptember 3. 13:26

30 év a hazai KKV vállalkozások fejlesztéséért

A napokban tette közé 2019 féléves eredményeit az idén 30 éves, 10 éve tőzsdén lévő Kulcs-Soft. A jelentés alapján legsikeresebb féléves rajtját vette a Cég, 210 MFt adózási utáni eredményt termelve, ami 8%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

2019. szeptember 1. 13:27

Átadták az Év Informatikai Vezetője díjat

A hagyományokhoz híven idén is a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) éves konferenciáján, az INFOhajón adták át az Év Informatikai Vezetője díjat, valamint a 35 év alatti informatikai vezetők számára 2016-ban alapított Braun Péter-díjat.

2019. augusztus 30. 17:43

A Fujitsu felveszi a harcot a digitális csalás és kalózkodás ellen

A Fujitsu könnyen kezelhető DocumentFlow csalásellenes webalkalmazása blokklánc-technológiával ellenőrzi bármely digitális fájl vagy tartalom – dokumentum, video- vagy hangfájl, kép vagy szinte bármely alkalmazásból származó állomány – érvényességét. A DocumentFlow a Fujitsu szolgáltatásként nyújtott „Flow” blokklánc portfoliójának új tagja – a számlacsalás elleni védekezést segítő InvoiceFlow alkalmazással együtt.

2019. augusztus 26. 13:59

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Újabb mérföldkő a hazai digitális oktatásban

2019. október 10. 18:44

Ma 20 éves a Wi-Fi

2019. szeptember 30. 11:26

Az ABB a világ legkorszerűbb robotikai gyárát építi Sanghajban

2019. szeptember 23. 09:37

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34
online sportfogadás