Négy dolog, ami nem igaz a 4K televíziókkal kapcsolatban

forrás: Prím Online, 2015. december 1. 11:16

Túl drágák, nincs hozzájuk 4K tartalom csak a pixelek száma a fontos és különben is, mindjárt jön a 8K – ezeket a 4K televíziókkal kapcsolatban gyakran felmerülő mítoszokat tárgyaljuk.

Sok család időzíti karácsonyra a televízióvásárlást, a régi készülékek lecserélését. Az ünnepeket megelőző időszakban egymást érik a kedvezmények, megtalálni a tökéletes készüléket nem könnyű. Mielőtt vásárolni indulunk, nem árt tájékozódni a piac kínálatáról.

 

Egy biztos: a 4K felbontású televíziók hihetetlenül élethű képet adnak, az élményt össze sem lehet hasonlítani a korábbi full HD minőséggel. Azt azonban, hogy mit is jelent a 4K felbontás és milyen technikai paraméterekre kell figyelni a vásárlás során, jónéhány tévhit övezi. Az LG segítségével most ezeknek járunk utána.

 

 

1.    tévhit: „A 4K tévék túl drágák."

 

A gyártás beérésével és a mind több piaci szereplő megjelenésével a 4K tévék ára drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A világ legnagyobb tévépiacán, az Egyesült Államokban már kevesebb, mint ezer dollárért (295 ezer forint) is megvásárolható több 4K modell, vagyis olcsóbban, mint néhány full HD csúcskészülék. Minden nagyobb televíziógyártó kínál 4K tévét, a kínai márkák pedig mind lejjebb és lejjebb nyomják e kategória belépő árát. Az iparág első 4K OLED tévéje - amely az LG nevéhez fűződik - az Ultra HD előnyeit kombinálja az OLED elképesztő képminőségével, megteremtve ezzel az otthoni szórakoztatás teljesen új kategóriáját. Bár a 4K OLED tévék az átlagos készülékeknél még mindig többe kerülnek, az első LG OLED televíziók három évvel ezelőtti piaci bevezetése óta az áruk a harmadára esett vissza.

 

2.    tévhit: „Nincs 4K tartalom.”

 

Nem is olyan rég még videótékába jártunk, hogy onnan kölcsönözzünk ki filmeket. Akkoriban a DVD-tulajdonosok panaszkodtak arra, hogy épp az ő legmodernebb lejátszójukhoz nem lehet elég hollywoodi sikerfilmet elérni. Nem sokkal ezután a Blu-ray lejátszók tulajdonosainak lehetett okuk panaszra, hiszen az online filmkölcsönzők megjelenésével komoly versenytársat kapott az általuk választott technológia. Ezekben a médiaformátumokban az a közös, hogy kezdetben a filmstúdiók csak lassan kezdték alkalmazni őket.

 

A videostreaminggel ugyanakkor a tartalomszolgáltatóknak már nem kell elkötelezniük magukat egyetlen formátum mellett. Az online filmkölcsönzés piacán minden a sávszélességről szól. A szolgáltatók – mint a Netflix vagy az Amazon Prime – már kínálnak 4K tartalmakat csakúgy, mint a YouTube. Sőt, az eddig csak tévéműsorokat és filmeket „sugárzó” tartalomszolgáltatók már belevágtak saját tartalmak gyártásába is. A Netflixnél például a teljes originális tartalomkínálat mintegy 20 százalékát jelentik a 4K felbontású tartalmak.

 

3.    tévhit: A több pixel jobb képminőséget jelent

 

A tévéképernyők minőségét általában a pixelek és az azokat alkotó kisebb szubpixelek számával jellemzik. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egy képernyő felbontását nem a szubpixelek száma határozza meg. Akár csak a digitális fotózásban, a pixelszám csak egyetlen, és általában nem is a legfontosabb minőségi jellemző. A legtöbb tévészakértő ezért nem is ért egyet azzal, hogy a legjobban a képpontok számával lehetne leírni egy televízió képminőségét. A profik ehelyett a fényerő, a kontraszt, a szín-alkotóelemek és a felbontás alapján ítélik meg az adott képernyő minőségét. A felbontás azt jelenti, vízszintesen és függőlegesen hány sorban helyezkednek el a pixelek és ezek milyen távolságra vannak egymástól. A 4K tévék felbontása horizontálisan 3840, vertikálisan 2160 sor pixel.

 

A 4K tévék egyik speciális típusa a piros (R), zöld (G) és kék (B) szubpixelek mellett fehér (W) szubpixelt is tartalmaz, amivel nagyobb fényerő érhető el. Ez az ún. RGBW technológia azzal lép túl a három színen alapuló elrendezésen (RGB), hogy négy szubpixel-kombinációt alkalmaz: a piros-zöld-kéket (RGB), a fehér-piros-zöldet (WRG), a kék-fehér-pirosat (BWR) és a zöld-kék-fehéret (GBW). Az RGBW színösszeállítás alkalmazása különösen hasznos a 4K tévék esetében, hiszen az RGB-hez képest nagyobb fényerejű kép megjelenítését teszi lehetővé ugyanakkora energiafogyasztás mellett, illetve kisebb energiafogyasztással állít elő ugyanakkora fényerőt. Ha tehát Ön legközelebb azzal találkozik, hogy egy televíziógyártó állítása szerint az RGBW nem valódi 4K, már tudni fogja, hogy ez csupán megtévesztő marketingfogás.

 

4.    tévhit: Hamarosan érkezik a 8K

 

A Sharp idén októberben dobta piacra a világ első, kereskedelmi forgalomban kapható 8K felbontású televízióját. A 85 colos, több mint 130 ezer dollárba (átszámítva 3,84 millió forintba) kerülő tévével elsősorban azokat az üzleti vevőket célozták meg, amelyek képesek saját 8K tartalom előállítására. Ez azt jelenti, hogy a lakossági 8K tévékre és a hozzájuk való tartalmakra még éveket várnunk kell. Az IHS iparági elemzői arra számítanak, hogy a Japánban megrendezendő 2020-as olimpiai játékok adnak majd némi lendületet a globális 8K tévé eladásoknak, de ezzel együtt sem várható egymilliósnál nagyobb értékesítési darabszám. Ha tehát Ön most akar tévét vásárolni, a 8K egyszerűen nem valós választási lehetőség.


 

Kulcsszavak: televízió 4K LG

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

25 éves az LG Magyarország

2017. november 8. 15:19

Izmos Smart City felhozatallal jön a 2018-as CES

2017. október 31. 15:04

Már csak 1 hét van hátra az ’Az Év Honlapja’ pályázat lezárásáig!

2017. október 25. 08:38

Folytatódhat a nevezés - Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2017. október 16. 14:34
cloudappsportal.com