A gamer bennünk van

forrás: Prím Online, 2017. február 22. 15:03

Magyarországon tízből hat internetező videojátékozik – videojáték alatt értve minden, elektronikus eszközön (számítógépen, okostelefonon, tableten, konzolon, tévén) játszott játékot. 

Videojátékozni már rég nem a hardcore gaminget jelenti csak: a legnépszerűbb videojáték a Passziánsz, Mahjong, Candy Crash és a Szókereső. A játékosok 56%-a okostelefonján (is) hódol szenvedélyének – derül ki az eNET Internetkutató videojáték-kutatásából.

 

Homo ludens a neten

Az internetezők játékos népek: a legalább heti rendszerességgel internetező felnőttek 92%-a szokott valamilyen formában játszani. Pillanatnyilag még a hagyományos játékot részesítik előnyben, de markánsan teret nyert a videojátékozás is, hiszen már tízből hatan játszanak valamilyen elektronikus eszközön.

 

Hogyha a videojátékozásra gondolunk, a lelki szemünk előtt megjelenhet a pattanásos kiskamasz, aki egyedül ücsörögve a szobájában vörös szemmel bámulja a képernyőt, és szinte kizárt, hogy bármilyen kommunikációba lépjen a világgal, s pláne nem a családjával. Ez a sztereotípia azonban megdőlni látszik. Például utaztak Önök mostanában buszon? Persze, a netes böngészés is cool, de a többség mégis az okostelefonján játszható rövid kis mobiljátékokkal múlatja az utazás unalmas perceit. Vagy, tegye fel a kezét, akinek anyja-apja, anyósa, nagypapája tölt órákat mahjonggal, vagy számítógépes passziánsszal!

 

Én videojátékozom, te videojátékozol, ő videojátékozik…

Mára a videojátékozás össznépi szórakozássá vált: a videojátékozók demográfiai jellemzőiket (nemüket, korukat, iskolázottságukat, lakhelyüket) tekintve nem térnek el jelentősen az átlag internetezőtől, és bár a férfiak valamivel nyitottabbak rá, mint a nők, és leginkább a 40 év alattiak szoktak játszani, egyik életkori csoportot sem lehet kizárni ebből a tevékenységből – a videojátékozás mára széles körű társadalmi bázissal bír.

 

Ebben a változásban nyilvánvalóan szerepet játszik az elektronikus eszközök, s köztük is főként az okostelefonok dinamikus terjedése: a videojátékot játszók 56%-a játszik okostelefonon (is) – a kisméretű kijelzőkkel rendelkező eszközökön nyilvánvalóan más típusú játékok élvezhetőek, mint a klasszikus számítógépeken. A játékok eszközparkjának átalakulásával így változik az is, hogy mely játékok kerülnek előtérbe. A játékok maguk is meglehetősen széles skálán mozognak, s a legnépszerűbb, legtöbbek által játszott játékok nem a hard gaming tipikus játékfajtái, hanem a kártyajátékok, stratégiai játékok, szójátékok; az egyedi játékok közül a Passziánsz, Mahjong, Candy Crush, Szókereső a legelterjedtebb.

 

A szélesedő társadalmi bázis okozhatja, hogy a videojátékozás napjainkban jellemzően nem napi több órás elfoglaltság: a videojátékozók 60%-ának heti videojátékozásra fordított ideje nem haladja meg a két órát. Ugyanakkor természetesen a hardcore – tehát az egy játékban elmélyült tapasztalatokat szerző, elkötelezett, hosszabb ráfordított játékidővel járó - videojátékozás is jelen van: a videojátékosok negyede naponta játszik, szűk egytizedük heti szinten 10 óránál több időt szán játékra.

 

Miközben egyre többen videojátékoznak, magát a fogalmat a többség még a hardcore videojátékozáshoz társítja, és ennek megfelelően kezeli. A videojátékozás megítélése negatív sztereotípiák mentén történik, amennyiben a játékokat agresszívnak, időpocsékolásnak, a tanulmányi eredményekre rossz hatással bírónak, a játékosokat pedig keveset mozgónak, kapcsolatokat nehezen teremtőnek látják.

 

A számok beszélnek

Bár okostelefonon játszanak legtöbben videojátékot, mégis a PC-vel és a laptoppal kapcsolatban várják el leginkább az internetezők, hogy játszani lehessen rajtuk. A videojáték-biznisz óriási piac: az internetezők 12%-a, mintegy 600.000 ember szokott videojáték generálta igények miatt hardvert, perifériát vásárolni. Ugyanakkor, a játékosok igyekeznek minél kevesebbet költeni játékvásárlásra: a videojátékosok közel fele saját bevallása szerint online játszik, 34% tölt le játékot alkalmazásboltból (itt nyilvánvalóan az okostelefonon vagy tableten játszott mobiljátékokról van szó), illetve 26% az adott játék weboldaláról. 

 

A játékosok több mint fele (53%) nem költ videojátékra, aki mégis, az sem sokat: éves szinten 3900 Ft-ot (az átlagba 0 Ft-tal beleszámolva azokat is, akik nem költenek). Ugyanakkor, ez a költés is éves szinten 12,5 milliárdos piacot jelent a játékok gyártóinak, forgalmazóinak.

 

Jó szóval oktasd, játszani is engedd…

A nálunk többek között a börtönkísérleteiről, mostanában pedig a Magyarország pesszimizmusát átalakítani tervező Hősök tere projektről ismert Philip Zimbardo írt azokról a fiúkról, fiatal férfiakról, akik elszakadnak a valóságtól, nem vállalnak munkát, nem vesznek részt képzésben, hanem a szobáikba zárkózva napi sok órát játszanak videojátékokkal, és a virtuális játékban szerzik meg azokat a sikerélményeket, győzelmeket, amiket a valós életben ennél sokkal nehezebb elérni, megvalósítani. Ez a jelenség nemcsak az egyén pszichéjét befolyásolja negatívan, de kedvezőtlen társadalmi, gazdasági hatásokkal is együtt jár. Vajon a hazai társadalomban mennyire van meg a gyökere egy ilyen irányú elmozdulásnak?

 

Ahogy láttuk, a videojátékozás egyre inkább össztársadalmi, generációkon átívelő szórakozássá válik. Pillanatnyilag azonban a szülők nem igazán rajonganak azért, hogy gyermekük videojátékozzon: tíz előre megadott játéktípus közül (amelyben szerepelt társasjáték, plüss, sportjáték, építő stb.) a legkevesebben a számítógépes és konzoljátékokat választották, mint olyat, amit vásárolni szoktak a gyereknek.

 

Ugyanakkor az internetező szülők gyerekeinek fele jelenleg is játszik valamilyen videojátékot: a 10 év felettiek héttizede, de még a 0-5 éveseknek is az ötöde, ami meglehetősen magas arány. Az elektronikus eszközök terjedése érinti a gyerekeket is, akik különösen fogékonyak a különböző kütyük iránt. Az internetező szülők gyerekei 57%-ának van valamilyen digitális eszköze (okostelefon/ tablet/ PC/ laptop/ konzol). A gyerekek közül a legtöbben okostelefonon játszanak, de jellemző a PC és tablet használata is. Akiknek van videojátékozó gyereke, azon szülők közül háromból ketten szabályozzák a gyerek játékkal tölthető idejét: a videojátékozó gyerekek iskola idején (szeptembertől – júniusig) naponta átlagosan 37 percet, nyári szünetben pedig átlagosan napi másfél órát töltenek videojátékkal. Az időnél is erősebben szabályozzák azonban a szülők a gyerekek videojátékokra szánt költését: a játszó gyerekek 95%-a egyáltalán nem költhet videojátékra.

 

Vegyünk egy másik szemüveget

A magyar társadalom tehát egyrészt még mindig hajlamos a videojátékozást a hardcore gaminggel azonosítani és előítéletek mentén kezelni. Másrészt a szülői társadalom is hajlamos szigorúan kezelni a gyerekek videojátékozását idő és pénz tekintetében is. Miközben pedig a videojátékozás egyre inkább széles társadalmi bázisra jellemző, és eltolódott az alkalmi (casual) gaming irányába. Ezzel együtt várhatóan a társadalom is egyre elfogadóbbá válik a videojátékozás iránt, és pozitív hatásait be tudja építeni és hasznosítani tudja a mindennapokban – akár például a nyelvtanulásban, a finom-motorikus képességek, koncentráció javításában, vagy a gamifikáció (játékosítás) egyre erőteljesebb jelenlétével a munka világában. Ideje hát letörölgetnünk (elképzelt) szemüvegünket, vagy előkapni egy másikat, hogy meglássuk a körülöttünk bóklászó (és bennünk lakozó) gamereket.

 

A videojátékozás professzionális formája az esport – az esport hazai helyzetéről, az esport játékokat játszók demográfiai jellemzőiről, az esport játék módjáról és eszközeiről szóló eNET kutatás eredményeivel hamarosan jövünk. 

eNET

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Díjazták az építőipar „rocksztárját”

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója vehette át az idei "Év Építőipari Személyisége" díjat. A szakember 30 éve képzi és inspirálja a szakembereket és az építőanyag kereskedőket, emellett támogatja a megrendelőket építési álmaik valóra váltásában. Legyen szó TikTok videóról, egy medence burkolásáról készülő oktatóanyagról, vagy ezer szakember motiválásáról egy konferencián, Markovich Béla mindenhol ott vagy és minden lehetőséget megragad, közvetlenül hozzájárulva az építőipar kultúrájának fejlődéséhez.

2024. március 29. 15:16

Térítésmentesen tanulhatnak nyelvet a tanárok

A hétköznapi élet során egyre több olyan impulzussal találkozunk, ami idegen nyelvhez kötött. Így vannak ezzel a pedagógusok is, akiknek a kezében páratlan lehetőség van: azok a tanárok ugyanis, akik még nem beszélnek angolul vagy németül, vagy esetleg magasabb szintre emelnék a nyelvtudásukat, esetleg csak gyakorolnák a kiejtésüket, bővítenék a  szókincsüket, térítésmentes nyelvtanulási lehetőséget tudhatnak magukénak. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM) ugyanis térítésmentes lehetőséget biztosít minderre a pedagógusoknak is, akik közül már több ezren használják a felületet.

2024. március 29. 13:30

Idén is a „Bajnokok" között a Schneider Electric

Zsinórban az ötödik évben kapott „Champion", vagyis „Bajnok" minősítést a Schneider Electric a Canalys kutatócég „Titans Channel Leadership Matrix" elemzésében. A vállalat az értékesítési csatornái folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettségével, valamint a bevezetett programokkal és a partnereit támogató eszközökkel érdemelte ki az elismerést.

2024. március 29. 10:48

Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra

Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. 

2024. március 28. 19:05

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05