Eljött az okos városok kora

forrás: Prím Online, 2017. május 24. 15:50

Az egyre gyorsuló urbanizáció, a városok dinamikus növekedése számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogyan maradhatnak a jövő városai élhetőek és működőképesek. 

 

Egy lehetséges megoldás a smart city, azaz olyan digitális, infokommunikációs rendszerek bevezetése, amelyek komplex, összetett problémákra egyszerűen használható megoldásokat kínálnak a városlakóknak. Az intelligens városok rendkívül aktuális és érdekes témájáról az Infotér tart hiánypótló konferenciát május 25-én.

 

Megállíthatatlannak tűnik a városiasodás

A United Nations Population Found (www.unfpa.org) sokat idézett megállapítása szerint már 2008-ban elértük, hogy Föld teljes lakosságának 50%-a, azaz 3,3 milliárd ember, városi területeken élt. A szervezet azt jósolja, hogy 2030-ra ez a szám 5 milliárdra fog emelkedni. Az ENSZ 2050-re 66%-nyi városlakóval számol. Ami döbbenetes szám, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1950-ben ez az arány még csak 30% körül mozgott.

Az ENSZ szerint 2030-ra 41 olyan megaváros lesz a bolygónkon, amelyek mindegyikében több mint tízmillió ember él majd.

 

 

Mi az a smart city?

Szendrei Zsolt urbanista szerint a smart city fogalmának nincs precíz definíciója. Leginkább azért, mert bár a legtöbb okos város modell ugyanazokra a problémákra keres megoldást (mint a város működésének hatékonysága, a szolgáltatások könnyebb elérhetősége, a városlakók életminőségének javítása és az életszínvonal emelése), az alkalmazott eszközök tekintetében nagy lehet közöttük az eltérés, ami koncepcionális különbségekhez vezet.

 

Az egyik lehetséges megközelítés olyan technológiai, infokommunikációs (ICT) fejlesztéseket helyez a középpontba, melyek gyors, szélessávú adatkommunikációra, és a hálózatra kapcsolódó okos eszközökre épülnek. Egy olyan komplex megoldást kell elképzelni, ami integráltan köti össze egy város úthálózatát, közösségi közlekedését, energia ellátását, adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. A begyűjtött adatok segítségével a rendszer nem csak megkönnyíti az üzemeltetést és optimalizálni tudja a működést, hanem még a városlakók számára is hasznos információkat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Egy ilyen megoldás ráadásul csökkenti a bürokráciát, átláthatóbb folyamatokat eredményez, és számos esetben lehetővé teszi a lakosság bevonását a döntéshozatalba.

 

Nem kis feladatról van szó, hiszen mindehhez az érintett szektoroknak együtt kell működnie egymással, szükség lehet jogi akadályok elhárítására, és természetesen a társadalom bevonására, adott esetben edukálására, a digitális technológiák elfogadottságának, használatának növelésére. És természetesen összetett ICT rendszerek kiépítésére.

 

Nemzetközi példák

Ausztráliában Adelaide városa indult el tudatosan a smartcity-vé válás útján. Szenzorok egész hálózatát építették ki, hogy aztán különféle pilot projekteket alapozzanak rá, mint például a környezetmonitor, az okos világítás és az okos parkolás. 

 

A környezetmonitor adatokat gyűjt a széndioxid-, por-, illetve hangszennyezésről, a levegő hőmérsékletéről, majd ezeket az információkat ingyen hozzáférhetővé fogják tenni, hogy bárki hasznos szolgáltatásokat formálhasson belőlük. 

 

Az okos világítás lényege, hogy a közvilágítás minden egyes lámpatestéhez egy érzékelő is társul, ami lehetővé teszi, hogy az egyes lámpák mozgásérzékelés alapján be és kikapcsoljanak, vagy éppen az aktuális fényviszonyoknak megfelelően szabályozzák a saját fényerejüket.

 

Az okos parkolás projekt több célt is szolgál. A vezetőknek segít megtalálni az üres parkolóhelyeket. A parkolóhelyek fenntartóit hasznos kihasználtsággal kapcsolatos információkkal támogatja. Végül pedig a kocsival nem rendelkezőnek segít beazonosítani és kifizetni az akár egy útra is használható legközelebbi városi bérautót.

 

A brit Juniper Research 2016-ban számos szempont alapján rangsorolta a világ okos városait, és Szingapúrt hozta ki győztesnek. A városállam többek között készített magáról egy virtuális, dinamikusan változó 3D modellt, amivel számos helyi fejlesztést szimulálni lehet. Az egész várost behálózó érzékelő rendszer adataira pedig bárki építhet szolgáltatást. A felmérés szerint Szingapúrt Barcelona, London, San Francisco és Oslo követi az élmezőnyben. A legtöbb helyen a közlekedés, parkolás, világítás és környezeti adatok mérése a slágertéma, de egyes városokban az idősek jobb egészségügyi ellátását, a felhalmozó szemét kezelését, a környezetbarát energiafelhasználást is támogatja a rendszer.

 

Budapesti és európai kezdeményezések hálózata

A 2014-ben indult SmartCity Budapest (SCB) kezdeményezés összegyűjti a smart city koncepcióhoz kapcsolódó, leginkább alulról építkező budapesti projekteket. Az SCB egyrészt igyekszik minél több jó példát bemutatni, ami az üzleti életből, civil szektorból, intézményektől, vagy éppen budapesti lakosoktól származik. Másrészt tudásmegosztással szeretnék ösztönözni a lakosokat, szervezeteket, hogy Budapest még jobb város legyen. 

 

Fontos projektjük a SharedCities: Creative Momentum (SCCM) ami Kelet-Közép-európai fókusszal járja körbe a városi lét jelenkori közösségi és urbanisztikai kihívásait. A hat különböző országból 11 partner nemzetközi együttműködésének eredményeként számos kutatás, esemény, program jön létre 2016 és 2019 között. A projekt az Európai Unió Kreatív Európa programjának támogatásával valósul meg, hazai partnerei a Kortárs Építészeti Központ és a Mindspace.

 

Hogyan érdemes belevágni?

Egy tavaly év végi EU felmérés 300 smartcity kezdeményezést vizsgált meg adaptálhatóság szempontjából: 200-at Európában, 100-at pedig a világ többi részén. Ezek közül 80-at követésre érdemesnek talált, 10-et pedig részletesen, esettanulmányként ismertetett. Emellett fontos tapasztalatként kiemelte, hogy az ilyen projektek előtt mindenképpen érdemes a magán és intézményi befektetőknek, vállalkozóknak és a lakosságnak egyeztetnie, hogy egyetértsenek a célokban, mielőtt elindulnának a nagy volumenű fejlesztések.

 

 

Magyar konferencia az intelligens városokról

Az Okos Város Konferenciára május 25-én, Budapesten, az Europa Congress Centerben kerül sor. Az eseményt az Informatika a Társadalomért Egyesület rendezi.

 

Délelőtti plenáris ülésen többek között az “okos településfejlesztésben” leginkább érintett tárcák, állami szereplők tartanak előadásokat, így a résztvevők betekintést nyerhetnek a releváns szakpolitikai tervekbe, megismerkedhetnek az egyes érintett tárcák várható konkrét intézkedéseivel is, valamint képet kaphatnak a vissza nem térítendő támogatásokon kívül is rendelkezésre álló forrásokról, finanszírozási módozatokról.

 

Délután a hallgatóság három szekcióban ismerkedhet mega legújabb okos város trendekkel, fejlesztésekkel, életszerű példákkal és a Visegrádi Négyek országaiban zajló programokkal. A konferencia arra is lehetőséget nyújt majd az érdeklődők számára, hogy bebizonyosodjon: az okos város fejlesztések nem csak a városokról szólhatnak.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34

A budapesti ITU Telecom World kulcsszava az 5G

2019. szeptember 9. 23:51

Az ESET az egyetlen kihívó a végpontvédelem területén

2019. szeptember 3. 13:26

30 év a hazai KKV vállalkozások fejlesztéséért

2019. szeptember 1. 13:27
online sportfogadás