Kétségtelenül átállunk lineárisról digitálisra
A folyamatos technológiai fejlődés következtében a fogyasztói szokások is állandóan változnak. A millenniumi nemzedék, azaz Y és Z korcsoport lassan teljes mértékben elhagyja a hagyományos televíziózást és áttér az OTT tartalomra. Futótűzként terjed ez a jelenség, a C generáció 80%-a ma már többet fogyaszt internetes tartalmat, mint tévét és rádiót együttvéve. Ezeket a tendenciákat elemezték és ez alapján vázoltak jövőképet a szakemberek a minap, a HTE MediaNet konferencián.
Pár évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy túl sok időt töltünk televíziós műsorok nézésével, mára viszont úgy tűnik, a fiatalok szinte teljesen felhagynak a hagyományos tartalomfogyasztással. Az eddig leginkább az Y és Z generáció körében elterjedt over-the-top (OTT) tartalmak kétségtelenül betörtek a mindennapokba, a legnagyobb szolgáltatók szerepét a Netflix, a Twitch, az Amazon Prime Video vagy a YouTube Red tölti be. Az általános tendenciák szerint, ha valaki előfizet egy ilyen szolgáltatásra, nagyon rövid időn belül még egyet választ hozzá.
Dóbé Sándor, az Antenna Hungária Zrt. stratégiai igazgatójának előadása szerint a millenniumi generáció változó médiafogyasztási igényeire a hagyományos televíziózás már nem tud elégséges választ adni, szemben az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő OTT-vel. Napjainkban minden negyedik fiatal több mint 10 órát tölt online videófogyasztással hetente. Számukra lényeges, hogy hozzájussanak egyedi, exkluzív sorozatokhoz, amatőr vagy félprofi „User generated content”-hez, illetve niche tartalmakhoz. Hazánkban jelenleg az eSport az egyik legnépszerűbb niche tartalom, amelyet a 18-24 éves korosztály 46%-a kísér figyelemmel. A millenniumi generáció a szolgáltató platformoktól letisztult designt és könnyű felhasználási módot vár el, fontos számukra az interaktivitás és játékosság megléte, magát a tartalmat pedig egyszerre több eszközön, multitaskingolással élvezik.
A 15 és 24 év közöttiek túlnyomó többsége folyamatosan online, az ő véleményüket a korábbi mainstream sztárok helyett már a Youtube-influencerek befolyásolják – szemben az idősebbekkel és az alacsonyabb végzettségűekkel, akik alig, vagy egyáltalán nem tudják kihasználni az internet adta lehetőségeket. A Digitális Jólét Program, illetve a SZIP keretein belül, majd az 5G kialakításával erre a problémára igyekeznek megoldást találni a hazai szakértők. Ezen a téren Magyarország az európai színtéren a középosztályból könnyedén előrébb léphet!
– A MediaNet 2017 konferencia abszolút szinkronban volt a legújabb jelenségekkel is. Felhívtuk a figyelmet a digitális kompetencia fejlesztésének fontosságára, a virtuális valóság játékokon túli értékeire, feltérképeztük a médiatechnológiai fejlődések által kitaposott új utakat, elemeztük a klasszikus műsorterjesztés átalakulását és jövőjét, és természetesen a mai rádiózási trendek, illetve a szabályozási kérdések sem maradtak érvek és konklúziók nélkül. Emellett új akciótervek is születtek, például a C nemzedék tartalomfogyasztásának lekövetésére – összegezte a médiatechnológiai szakma előrelépéseit Nagy Péter, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület operatív igazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- SMART 2017: munkaerőhiány tombolhat a digitális iparágakban
- Érkezik a Mobile Hungary 2017 konferencia
- Félelem és Védelem – konferencia az IT biztonságról
- Humán vs. Robot – ideje felébredni!
- Hova rohan az internet?
- A tudás szerepét keresi a XXI. században a TEDx Budapesten
- Így lehet sikeres a vállalkozása!
- Késésben vagy? - Akkor gyorsan regisztrálj!
- 5G: Akár ötvenmilliárd összekapcsolt eszköz 2025-re
- Háromnaposra bővül az idei Országos Marketing Konferencia
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Robbanás előtt a vállalati automatizáció
Az elmúlt években csúcsra pörgött a vállalati digitalizáció: 2022-ben 1,6 billió dollárt költöttek erre világszerte, 2026-ra pedig várhatóan meg is duplázódik ez az összeg. Ahogy a cégek a gazdasági és piaci kihívások közepette a költség- és erőforrásigények csökkentésének és az üzleti folyamatok optimalizálásának útjait keresik, egyre több területen kerül előtérbe a hiperautomatizáció. Ennek köszönhetően ugyanis az eddig időigényes, több kolléga közreműködését igénylő munkafolyamatok elvégzését a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotikai eszközeivel automatizálhatják.
AI megoldás segítheti a vállalatokat dekarbonizációs céljaik megvalósításában
Egyre ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaznak meg a vállalatok, azonban ahhoz, hogy érdemi lépéseket tegyenek a nettó zéró kibocsátás felé, precíz adatszolgáltatásra van szükségük: a mesterséges intelligencián alapuló megoldások már erre is megoldást nyújthatnak.