V. Internetkonferencia - 2018

forrás: Prím Online, 2018. október 3. 16:34

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) október 2-án ötödik alkalommal rendezte meg az Európai Unió „Safer Internet Program” (SIP) keretében „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” című konferenciáját.

A rendezvényen az előadók a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről négy nagy téma köré csoportosítva tartottak előadásokat: kampányok; gyerekvédelem; kutatások és veszélyforrások az online térben; gyermekek és szüleik: módszertan és oktatás. Az előadók bemutatták kutatási eredményeiket, megfogalmazták kampányaik célját, értékelték azok eredményességét, a gyerekvédelem tükrében beszéltek az internetbiztonságról, valamint a szülő-gyerek kapcsolatról és a médiaoktatásról. 

 

A témák aktualitását mutatja, hogy az előadásokat közel 300-an hallgatták: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar területéről és a civil szférából. A nap folyamán huszonhárom előadás hangzott el. A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan az összes megszólalás letölthető lesz.

 

A teltházas konferenciát dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy idén azért választották ezeket a témaköröket, mert úgy gondolják, hogy a jövő generáció számára ezek a kérdések igazán meghatározóak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája a témákban jártas szakemberek előadásaival azt segítette, hogy szabályozók, pedagógusok és szülők ezekben a témákban a legjobb válaszokat adhassák és kaphassák.

 

 

Bereczki Enikő ifjúsági szakértő, a  Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog alapítója egy motivációs kampány tapasztalatait összegezve a közösségi médiának – kiemelten az Instagramnak -  a fiatalok testképére, megjelenésére gyakorolt hatásáról beszélt az előadásában. A gyerekek és a tinédzserek személyiségfejlődésük igen befolyásolható szakaszában vannak, nagyon fogékonyak a különböző testképmintákra, képekre, szövegekre, tanácsokra, bármire, ami az influencerektől vagy kortársaiktól származik. A „Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított Dress up! kampányhoz több médiaszemélyiség, szakember számos szervezet is csatlakozott, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat a Safer Internet Programmal.  

 

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója a #nemvagyegyedül kampányról beszélt, melyet a szervezet 2018 nyarán indított útnak. A kampány azokat a tizenéveseket szólítja meg, akiket rendszeresen bántalmaznak vagy zaklatnak az online térben. 16 hírességet és YouTube-sztárt vontak be a közös munkába, amely során két héten keresztül fogadták az üzeneteket a gyerekektől, a celebek pedig ezt követően privát videóüzenetben válaszoltak nekik. 

 

Előadása elején kitért az UNICEF nem reprezentatív felmérésére, amely szerint online bántalmazás (cyberbulling) minden harmadik gyereket érint Magyarországon. A gyerekek 80 százaléka súlyosabbnak tekinti az online bántalmazást a bántalmazás többi formájánál. Nagyon sok esetre nem derül fény, a gyerekek ritkán kérnek segítséget, és nem tudják igazán, hogy kihez forduljanak, ha online zaklatás éri őket, vagy félnek valakitől a környezetükben. Ezért is indította el az UNICEF a #nemvagyegyedül” kampányt, mellyel körülbelül 4 millió embert értek el. Kampányuk célcsoportja még az érintetteken túl a szülők, a pedagógusok, a bántalmazók és a néma szemlélők.    

 

Dr. Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál működő Gyermekjogi Osztály vezetője kifejtette, hogy gyermekeink folyamatosan online vannak, a digitális térben mozognak, ott élik a mindennapjaikat. Véleménye szerint az lenne a közös feladatunk, hogy az őket online érő jogsértések ne legyenek számukra természetesek, és képessé váljanak a védekezésre. Az állami gyermekjogvédelem azonban offline működik, bonyolult és nehezen áttekinthető, túl sokat bíz az érintettekre, a szülőkre és a gyermekekre. Az ad hoc együttműködés, az időszakos közös fórumok, részproblémák kezelése nem visz közelebb a célhoz. A 2016-os médiaértés-oktatás helyzetével foglalkozó és a 2018-ban az online jogvédelmi rendszer működésére fókuszáló ombudsmani vizsgálatok igyekeznek e probléma megoldásához munícióval és javaslatokkal szolgálni – fejezte be az előadását.

 

Dr. Békési Fruzsina rendőrhadnagy nyomozó előadásában kitért arra, hogy az internet és a közösségi oldalak használatakor a kiskorúakat az erotikus képek és üzenetek küldözgetése (sexting), a szexuális célú megkörnyékezés (grooming), az online szexuális zsarolás (sextortion), illetve a gyermekpornográfia veszélye is fenyegeti. Fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét tetteik következményeire, az általuk elkövetett cselekmények súlyára és jogi minősítésére, hogy még véletlenül se váljanak gyermekpornográfia bűntette, zaklatás, személyes adattal visszaélés, esetleg információs rendszer vagy adat megsértése vétségének, vagy más bűncselekménynek nem csak áldozatává, de gyanúsítottjává sem.

 

Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója előadásában elmondta, hogy talán sosem volt még fontosabb a gyermekek digitáliseszköz- és internethasználatáról beszélni. A szülők eddig nem feltétlenül érezték, milyen változásokat jelent gyermekük életében az online jelenlét. Elég csak a Momo-jelenségre gondolni, mely sok, 10 év körüli gyermeket nevelő család életét forgatta fel kora ősszel – tette hozzá. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan reagáljon a szülő ezekre a kihívásokra? Tiltani, tűrni vagy támogatni a digitáliseszköz-használatot? „Kutatásunk szerint először megérteni kéne, hiszen a gyermekek várják a szülői segítséget, ők azonban nagyon sokszor nem tudnak partnerek lenni.” – fejezte be az előadását. 

 

 

A konferencia a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak problémájának megoldása. 

 

A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedik.

 

Fotók: Gordon Eszter

 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Az IKT szektor ökológiai lábnyomáról jelentett az Ericsson

A digitális életformánk ökológiai lábnyomáról szóló híradások jelentős része komor képet vetít elénk, különösen a jövőre vonatkozó várakozások terén. Ennek az ökológiai lábnyomnak a meghatározása nem ördöngösség, de ismerni kell hozzá a technológiát, annak fejlesztését és használatát. Számos becslés elérhető erről, megnehezítve a laikusok dolgát, ha meg szeretnék érteni a tényleges helyzetet. Az Ericsson IndustryLab legújabb anyaga az információ- és kommunikációtechnológiai ipar (IKT) ökológiai lábnyomának összetevőit vizsgálta és mindazt, amit a digitális életformánk környezeti hatásairól tudnunk kell.

2020. február 23. 11:43

A Cisco megjósolta mi várható 2023-ra

A Cisco legújabb Annual Internet Report előrejelzése szerint 2023-ra a világ mobilkapcsolatainak több mint 10%-át teszik majd ki az 5G kapcsolatok, amelyek átlagos sebessége 575 Mbp/s lesz, vagyis 13-szor gyorsabb, mint egy átlagos mobil kapcsolat. Ez a teljesítmény lehetővé teszi a mesterséges intelligencia (AI), valamint a különböző IoT-alkalmazások elterjedését, beleértve többek között az önvezető autókat, az okosvárosokat és a hálózatba kapcsolt egészségügyi eszközöket. 

2020. február 23. 10:51

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megjelent az NMHH 2020-as felügyeleti terve

2020. február 18. 10:35

Informatikai szakembereket keres az SAP Labs Hungary

2020. február 14. 10:33

20 éves Magyarország egyik legrégebbi email rendszere

2020. február 7. 09:03

A három legnépszerűbb rádiót négymillió ember hallgatja

2020. február 3. 10:01
online sportfogadás