Pénzügyi és közigazgatási forradalmat hoz a céges ügymenetet is felforgató digitalizálás
A kriptovalutákat fialó blokklánc-technológia bevezetése ugyan még várat magára, de a pénzügyek digitalizálása már így is az üzleti modell teljes újragondolására késztette a bankszektor innovatívabb szereplőit – számolt be tapasztalatairól Hetényi Márk, az MKB vezérizgató-helyettese az Infotér 2018 konferencián.
Somkuti András, az elektronikus aláírás specialista Netlock ügyvezetője és a Docler Csoport elnöke, előadásában elmondta, a munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, igy a magyar GDP növekedés fenntartásának záloga a digitalizáció lehet. Az e-aláírásra épülő technológia mind a versenyszférában, mind a közigazgatásban jelentős hatékonyság növelést hordoz magában, amely a gazdasági bővülés egyetlen útja lehet.
„A digitalizálás már nem csupán számítástechnikai fejlesztéseket jelent a pénzügyi szektorban, hanem az eddigi üzleti modell megváltoztatását is” – kezdte felszólalását Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese. Aki szerint a magyar pénzügyi szférában unikális, ahogyan bevallottan jókora kockázatot vállalva – a szervezeti felépítéstől a vállalati folyamatokon át az ügyfélkiszolgálásig – mindent a technológia lehetőségekben rejlő lehetőségek kibontásának rendeltek alá. A követendő utat nem a nemzetközi bankvilág, hanem a számítástechnikát kreatívan használó sikersztorik jelölték ki számukra. Hetényi elmondása szerint az online könyváruházból globális kereskedelmi hálózattá fejlődött Amazon, vagy a mezőgazdaságot felhőalapú űrtechnológiával támogató John Deere „traktorgyár” példája lebegett a szemük előtt.
Az MKB vezérigazgató-helyettese szerint az open banking elve mentén bevezetett új nemzetközi előírások miatt a pénzintézetek így is, úgy is kötelesek megoszthatóvá tenni az adatvagyonukat, ezért célszerűbb házon belül vagy a harmadik fél bevonásával bővíteni a szolgáltatások listáját. Hetényi meggyőződése, hogy kizárólag a hitelezésre, betétgyűjtésre, illetve a pénzügyi tanácsadásokra alapozva ma már nem lehet bankot működtetni. A platformokra bontott, modulokból álló digitális struktúra ugyan még nem használja a kriptovaluták miatt egyre többet emlegetett blokklánc-technológiát, de csak idő kérdése, hogy a például az ígéretek ellenére még most is akadozó átutalások, órák helyett csak egy pillanatot vegyenek igénybe.
„Már viszonylag kis cégméretnél is tízmilliós megtakarítást jelent a digitális ügymenet” – ismertette a technológiaváltás más vetületét Somkuti András, a Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke. A digitális adatmenedzsment és az e-ügyintézés témáját is körbejáró Infotér 2018 konferencián a digitális aláírás technológiáját innovátorként jól ismerő szakember elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy 50 ezer tonna, hozzávetőleges 10 milliárd A4-es lapoldalt kitevő papírt használnak el üzleti célra, ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Somkuti szerint csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba.
Az egységes európai szabályozás, az EU-s piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról szóló eIDAS-rendelet óriási előrelépést jelent, bár csak lassan érvényesül a mindennapokban. Somkuti szerint a magyar cégek adaptációjához a technológia jobbára még hiányzik. A szabályozói környezet ugyanakkor akár önmagában is felgyorsíthatja a digitális evolúciót. Somkuti az ügyvédek, közjegyzők számára a cégeljárásokban, vagy a végrehajtói ügyekben ma már Magyarországon is kötelező e-aláírással szignált elektronikus beadványokat említette.
„Észtország a 2000-es évek elején indított közigazgatási digitalizálással a GDP 2 százalékára rúgó összeget takarít meg évente. Az észt szakemberek állítják, hogy az állam 1 eurót spórol minden egyes e-aláírással, és ez csak egy szelete az e-közigazgatásnak” – hozott egy kézzel fogható példát Somkuti. Szerinte „nem nagyon van más út, mint az, hogy ahol csak erre mód van a vállalatok és az állami szféra is áttereljék a most még zömmel papíron zajló folyamatokat a digitális térbe”.
Kapcsolódó cikkek
- IH, az ősz legnagyobb konferenciája
- Az 5G az európai élvonalba röpítheti a magyar gazdaságot
- Nemzetközi blokklánc-konferenciát rendeznek Budapesten
- CEBIT 2019 – még több újdonság
- Piac & Profit konferencia a növekedést választóknak
- V. Internetkonferencia - 2018
- WITSEC IT-Biztonsági Konferencia nem kizárólag hölgyeknek
- Londonban és Berlinben mutatkoztak be magyar startupok és befektetők
- Ignite 2018 bejelentések
- Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pénzváltó helyett fintech appokkal spórolnak a magyarok a nyaralás során
Rengeteg pénzt spórolhattak meg a külföldi nyaralás során azok, akik a magyar bankkártyájuk helyett valamelyik fintech cég bankkártyájával fizettek inkább.
A magyar vállalkozások háromnegyede megbukna az adatbiztonsági megfelelésen
Az informatika az életünk alapvető eszköze, amely a mindennapjainkban és az üzleti világban is meghatározó szerepet játszik. Ennek tudatában azt gondolhatnánk, hogy az IT menedzsment jelenleg minden vállalkozás életében az egyik legfontosabb prioritás. Ennek ellenére a legtöbb hazai cégvezető még 2023-ban is figyelmen kívül hagyja azt, hogy cége milyen informatikai megoldásokat használ.
Az IoT az alapokkal kezdődik
Számos, egymást kiegészítő technológia fejlődésének köszönhetően az Internet of Things (IoT) egyre gyorsuló növekedési pályán halad. Az 5G megjelenése zökkenőmentesebb végfelhasználói élményt biztosít a nagyobb számú összekapcsolt eszköz számára, a blockchain megkönnyíti az IoT-eszközök nyomon követését, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás pedig könnyebben hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá vált, ami az eszközfunkciók szélesebb körét teszi lehetővé az összekapcsolt ökoszisztémában.