A magyar tulajdonú autóipari cégek kevésbé érzik fontosnak a digitalizációt
Az autóiparban aktív magyar tulajdonú vállalkozások kevésbé érzik fontosnak a digitalizációt, mint az ágazatban működő külföldi tulajdonú cégek – mutat rá egy friss hazai felmérés.
A Magyarországon működő autóipari vállalatok túlnyomó többsége már rendelkezik digitális jövőképpel (70 százaléka) vagy hamarosan kidolgozza azt (12 százalék) – derül ki az autopro és az SAP Hungary felméréséből. A megkérdezett vállalatok többsége használ vállalatirányítási rendszert, amellyel alapvetően elégedett. A legelterjedtebbek a sztenderd megoldások, amelyek gyakran összeköttetésben állnak más, többnyire termelési, logisztikai, pénzügyi vagy kontrolling alrendszerrel. A felmérés eredményei alapján ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalatirányítási rendszert nem használó cégek körében -ahogyan a digitális jövőképpel nem rendelkezők esetében is- felülreprezentáltak a hazai tulajdonú vállalkozások.
A cégek által használt digitális eszközök közül a legelterjedtebb az e-számlázás, a válaszadók fele él ezzel a lehetőséggel. Gyakoriak a digitális termékek és szolgáltatások, valamint az elektronikus értékesítés is. Azok a vállalatok, amelyek a legmodernebb informatikai megoldásokat alkalmazzák, leginkább a robotizáció, a prediktív karbantartás, a dolgok internete (IoT) és az M2M (gépek közötti) kommunikáció előnyeit használják a mindennapokban. A fejlett szenzortechnológia leginkább a termelésben és a logisztikában van jelen, de előfordul, hogy a minőségbiztosítás terén is alkalmazzák.
Merre tartunk?
A technológiai újdonságokról, lehetőségekről a vállalatok szakemberei a legnagyobb arányban személyes kapcsolatokon keresztül, illetve rendezvényeken vagy interneten tájékozódnak, de meghatározó az anyavállalattól és a kollégáktól érkező információ is.
A vállalatok fejlesztéseit motiváló legfontosabb öt legfontosabb tényező az árbevétel növelése, a működési hatékonyság növelése, a munkaerőhiány, az új termékek/szolgáltatások megalkotása, illetve a versenytársak hasonló tevékenysége. A munkavállalók digitalizációval, fejlesztésekkel szembeni elvárásai természetesen eltérnek ettől, leginkább szakmai fejlődést és az adminisztratív munkák visszaszorulását remélik.
A vállalatok többsége elsősorban a saját állománytól várja a szervezet digitális fejlettségének erősödését, és csak másodsorban külső, szolgáltató szervezettől. A válaszadók harmada az államtól vár támogatást, pályázatok, képzések, programok formájában.
Nem szabad lemaradni
A járműgyártás a hazai ipar meghatározó ágazata, az export 20 százalékát adja és közel 170 ezer embernek ad munkát. A szektor kibocsátása 2017-ben meghaladta a 8000 milliárd forintot, de a növekedés töretlen, az előrejelzések szerint az idén 10 százalék körüli lesz. „A hazai szereplők számára ezért rendkívül fontos, hogy ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól. A nagy beszállítói láncok egyre inkább digitalizáltak, amit az újonnan belépőknek éppúgy figyelembe kell venniük, mint azoknak, akik a már megszerzett pozícióikat szeretnék megtartani vagy javítani” - húzta alá Giber Dávid, az SAP Hungary Kft. szektorvezetője.
Az autopro szaklap és az SAP közös, online kutatása augusztusban zajlott, hazai autóipari vállalatok megkérdezésével.
Kapcsolódó cikkek
- Az MKB Bank alkalmazza elsőként a magyar robottanácsadót
- Könnyebb tanulás, nehezebb puskázás a digitális tanteremben
- Erősödő fogyasztóvédelem a digitális piacokon
- Az év középiskolai tanári csapata a digitalizációért
- Az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket
- A Fujitsu új felmérése szerint az IoT-projektek három éven belül megtérülnek
- Accenture felmérés az oktatási és vállalati képzési rendszerekről
- Többet fényképezünk, kevesebbet telefonálunk a mobilunkkal
- Állások alakulása a pénzügyi szektorban a digitalizáció hatására
- A vállalati IT szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elkészültek a 2022-es Média- és Kommunikációs torták
Az MRSZ megállapításainak összefoglalója a 2022-es média- és kommunikációs költés számokról: (1) A piac 2022-ben sem lélegezhetett fel, hiszen az orosz-ukrán háború következtében kialakult komplex válság a kommunikációs iparágat sem kímélte.
Itthon is nagy változást hoz az elektronikus számlázásban az új EU-sztenderd
A számlaforgalom valós idejű ellenőrzése nem idegen a magyar vállalkozásoknak, de nem is ez lesz a legnagyobb kihívás abban az uniós jogszabálycsomagban, melynek bevezetésére több lépésben a következő években kerül sor, 2028-ig. Az elvárások teljesítéséhez nem elég a jó szándék, rengeteg cég lesz, ahol a működést is jelentősen át kell majd alakítani ‒ hívta fel a figyelmet Nyári Zsolt, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. partnere és okleveles adószakértője.
GLAMI: a 12-26 éves korosztály diktál az online divatkereskedelemben
A GLAMI divatkereső európai webáruházak között készített felmérése szerint annak ellenére, hogy a 12-26 éves korosztály vált a divat világát leginkább meghatározó korcsoporttá, a vállalkozások csak 20%-a igazítja választékát a legfiatalabb generáció ízlésvilágához. Ugyanakkor azok a webáruházak válhatnak sikeressé, akik a rendelkezésükre álló technológiák segítségével képesek néhány másodperc alatt felkelteni, majd fenntartani a fogyasztók figyelmét.
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.
A használtcikk, mint termék a világhálón is hasít
A magyarok 77%-a nyitott arra, hogy használt terméket vásároljon, és 64%-uk már vett is ilyen terméket a világhálón – mutatják a Shoptet friss reprezentatív kutatásának adatai, amelyet a március 18-ai Újrahasznosítási Világnap alkalmából készített. A ruhák és a számítástechnikai eszközök a legkelendőbbek ebben a kategóriában, de a használt könyvek is felkerültek a dobogóra a magyarok online vásárlói kosarában. Csehországban az e-kereskedelem egyik leggyorsabban növekvő és legnagyobb forgalmat bonyolító szektora a használtcikk piac, Magyarországon is jól járhat az a vállalkozó, aki használt termékeivel az online tér felé nyit.