Tiltakoznak az ismétlési és internetes zeneszolgáltatási jogdíjak megszüntetése ellen

forrás: Prím Online, 2019. június 12. 17:29

Mintegy 3000 magyar színész, zenész, táncos és artista petíció aláírásával tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításáról szóló, az ún. médiatörvény keretében benyújtott törvénytervezet azon szakaszai ellen, amelyek megszüntetnék az előadóművészeket illető televíziós ismétlési jogdíjakat. A módosítás egy másik szakasza törölné azt a közös jogkezelési mechanizmust is, amely lehetővé teszi az internetes zeneszolgáltatás után járó előadóművészi jogdíjak megállapítását és beszedését is. Néhány nap alatt a magyar művészek eddig még soha nem tapasztalt széleskörű összefogása jött létre. Aláírásukkal arra kérik az előterjesztőket: vonják vissza a több mint tízezer előadót sújtó javaslatokat.

A petícióhoz a Szerzők Egyesülete és az Artisjus kezdeményezésére magyar zeneszerzők és szövegírók is csatlakoztak, kifejezve szolidaritásukat előadóművész kollégáikkal.

 

Az ismétlési jogdíj megszüntetése kizárólag a magyar színészeket, zenészeket, táncosokat fosztja meg e bevételi forrástól. A módosítás emellett semmissé tenné azt a nemzetközi sikert is, amivel az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) a világon elsőként egy globális internetes zeneszolgáltatóval szemben elérte, hogy a magyar előadók felvételeit csak az egyesület engedélyével lehet használni. A tét több tízmillió stream (netes meghallgatás), és az ezek után az ugyancsak döntően magyar előadóknak járó jogdíj. A kimagasló siker eredményét a törvényjavaslat visszájára fordíthatná és a multinál hagyná a magyar művészeknek járó jogdíjat.

 

A nemzetközi kötelezettségeket is érintő módosító javaslat tartalmát a szakmai és érdekképviseleti szervezetek nem ismerhették meg előzetesen, így véleményüket sem tudták az országgyűléshez történő benyújtás előtt az előterjesztőkkel megismertetni.  

 

Bánsági Ildikó színművész elfogadhatatlannak tartja, hogy jogoktól fosszák meg az előadóművészeket. „Az előterjesztők az alkotómunka értékét minősítik, amikor az előadónak kifizetett nagyon csekély, - évente átlagosan összesen 36 ezer forint - ismétlési jogdíjat túlzottnak tekintik. Ezzel nemcsak az alkotómunkát, hanem a közönséget is leértékelik, azokat az embereket, akik többször is szívesen megtekintik a kimagasló művészi teljesítményét.” 

 

Póka Egon zeneművész, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola egyik alapítója és vezetője elmondta: „Nem értem az intézkedések okát, hiszen az ismétlési jogdíj, amely zenészeket, énekeseket is érint, nem jelentős összeg a felhasználók számára. Az internetes zenei jogdíjak eltörlése pedig végképp érthetetlen, hiszen ezt még csak most kezdték fizetni a felhasználók. A jogdíjösszegek igen szerények, így ezt nem lehet túlzó mértékűnek tekinteni, viszont az előadóművészek két jogát egyszerre veszik el, azaz „egy fürdővízzel két gyereket öntenek ki”. 

 

Az ismétlési jogdíj intézményét 35 évvel ezelőtt harcolták ki a magyar előadóművészek, 10 évvel később pedig a magyar parlament törvénybe is iktatta. Az évtizedek óta mindenki számára elfogadható módon működő ismétlési jogdíj jó az előadóművészeknek és jó a televízióknak is, mivel az ismétlések révén az új műsorok árának töredékéért jutnak garantáltan sikeres produkciókhoz. Egyébként a két nagy kereskedelmi televízió, a TV2 és az RTL Klub ezen a jogcímen soha nem fizetett jogdíjat.  A 2018-as jogdíjkifizetés során az MTVA 150 millió forint jogdíj fizetése mellett csaknem ötezer műsort, 218 ezer műsorpercet ismételt meg, az egy percre jutó jogdíj mértéke 695 Ft volt.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A biztonság legyen egyszerű, intelligens és mindenhol elérhető

A világ egyre inkább a hibrid és távoli munkavégzés irányába mozdult el az elmúlt időszakban, és ez a trend – ami persze az irodai munkahelyekre vonatkozik - várhatóan a jövőben is velünk marad. A felhasználók most már elvárják, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről tudjanak csatlakozni, miközben az IT-csapatok ugyanazokat a komplex és időigényes megoldásokat alkalmazzák. 

2021. június 13. 15:53

A túl optimista felsővezetők veszélyeztethetik a digitális átalakulást

A cégek felsővezetőinek több, mint 80%-a gondolja azt, hogy vállalatuk digitálisan felkészültnek számít, viszont a menedzsereknek már csak 58%-a ért egyet ezzel az állítással az ABBYY, egy vállalati digitális intelligenciára szakosodott cég legújabb kutatása szerint. A kutatás során 1200 informatikai döntéshozót kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Japánban olyan cégeknél, amelyek több mint 1000 alkalmazottal rendelkeznek. Az is kiderült, hogy a menedzserek viselik leginkább a digitális átalakulás (digitális transzformáció – DX) súlyát és kihívásait, elmondásuk szerint 2,5-szer több felelősség hárul rájuk, mint a C-szintű vezetőkre. Mindez a vállalkozásokon belüli aggasztó ellentétre mutat, ami a jövőben elpazarolt beruházások és elszalasztott lehetőségek sorát idézheti elő.

2021. június 13. 12:41

Magas termelékenység, alacsony költségek

Egyre több iparági szereplő ismeri el, hogy elérkezett az idő a belső logisztikai folyamatok újragondolására. Sokan közülük az automatizált megoldásokhoz fordulnak, egész pontosan autonóm mobil robotokhoz (AMR-ek). Az együttműködő mobil robotok új generációja optimalizálja a munkafolyamatokat, függetlenül attól, hogy milyen feladatot, melyik iparágban kell elvégezni, és így rugalmas intralogisztikát és zökkenőmentes gyártást tesz lehetővé. Annak ellenére, hogy az AMR-eket leginkább az autó- és elektronikai iparban alkalmazzák, többek közt az FMCG szektor kihívásaira is válasszal szolgálnak.

2021. június 13. 10:30

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Rekord összeget költenek a cégek IT-ra

2021. június 7. 17:38

Kihirdették az Év Gyára verseny nyerteseit

2021. május 31. 09:54

Hétszeres Business Superbrands díjas az ABB

2021. május 17. 16:40

Digitalizációs „bumm” a bankszektorban!

2021. május 4. 19:29