Önmagában az IoT nem elég
A dolgok internete és a mesterséges intelligencia együttes használata sokkal versenyképesebbé teszi a piaci szereplőket, mintha csupán az IoT-re támaszkodnának.
Egy globális üzleti vezetőkkel készített felmérés rávilágított arra, hogy a dolgok internetével (Internet of Things, IoT) kapcsolatos kezdeményezések haszna a mesterséges intelligencia felkarolásával maximalizálható. A résztvevők 90 százaléka jár ebben a cipőben, állításuk szerint az MI bevetésével jócskán sikerült felülmúlni az IoT-val szembeni elvárásokat. További előnyként könyvelhető el, hogy ezek a szervezetek sikeresebbek a piaci versenyben, kétszámjegyű javulást felmutatva számos üzleti mutató – az alkalmazottak hatékonysága, az innováció és a működési költségek visszafogása – területén.
Oliver Schabenberger, a SAS műszaki vezetője szerint az összes, dolgok internetéhez köthető tevékenység közül az AIoT típusú megoldások a leghatékonyabbak. Vagyis a mesterséges intelligenciával – a mélytanulás, a gépi tanulás, a természetes nyelvfeldolgozás, a hangfelismerés és/vagy a képelemzés módszereivel - támogatott, IoT érzékelőkön alapuló döntéshozatal hozza a legjobb eredményt.
Jelentős bevételnövekedés AIoT-vel
A SAS, a Deloitte, az Intel és az IDC együttműködésében készült kutatás során mintegy 450 üzleti vezető nyilatkozott szerte a világból szervezeteik IoT-vel és mesterséges intelligenciával szerzett tapasztalatairól. Ennek során kiderült, hogy:
- A felsővezetők 79 százaléka részt vett az IoT projektekről születő döntések meghozatalában, 92 százalékuk pedig állítja, hogy az AIoT-val elérhető nyereség meghaladta várakozásaikat.
- A vállalatok 68 százaléka támaszkodik már az IoT révén szerzett adatokra a napi működési feladatokkal kapcsolatos döntések során. Ugyanakkor a válaszadók mindössze 12 százaléka közölte, hogy a tervezésnél is felhasználják a dolgok internetének általuk használt eszközeivel előállított információkat. Amint bejön a képbe a mesterséges intelligencia, 31 százalékra ugrik fel ez az arány.
- A felmérésben részt vevők 34 százaléka beismerte, hogy az AIoT-től leginkább várt eredmény a bevételek bővülése. Ezt követte az innovációs készség fokozása (17,5 százalék) illetve az ügyfeleknek való új digitális szolgáltatások nyújtása (14,3 százalék). Emellett a működési költségek csökkentése is jelentős szerepet (11,1 százalék) játszik.
A mesterséges intelligencia dolgok internetének használatára gyakorolt előnyös hatásait példázza, hogy miközben a napi üzemeltetés átlagosan 32 százalékos javulást mutatott fel az IoT bevetését követően, az MI bevonásával 53 százalékra nőtt ez az eredmény. A dolgok internetének kontextusában használt elemzői technikák közül leginkább az üzleti intelligencia (33 százalék), a közel valós idejű megfigyelés (31 százalék) és a feltételalapú megfigyelés (30 százalék) alkalmazott.
„Az MI és az IoT többé nem egymástól különválasztható fogalmak.” – nyilatkozta Melvin Greer, az Intel amerikai vezető adattudósa – „Az MI segít automatizálni a begyűjtött adatokra alapuló döntéseket és tevékenységeket. Napjainkban a legtöbb szervezet még csak az első, „láthatósági” fázisban van az IoT használatát illetően, jelenleg azt vizsgálják, mi történik a dolgok internetének eszközein. Fokozatosan lépnek előre ebből az állapotból a megbízhatóság, a hatékonyság és a valós alkalmazás fázisaiba. Ezek az összetettebb helyzetek egyre jobban igénylik a mesterséges intelligencia képességek használatát.”
Az IoT adatokat a hétköznapi üzleti döntésekhez felhasználó vállalatok alapvetően (68 százalék) az üzemeltetési döntések esetében élnek a technika lehetőségeivel. Ennek során azonban elsősorban táblázatokat és egyéb, nem MI-re támaszkodó megoldásokat alkalmaznak. A mesterséges intelligencia azonban már az IoT ajtaján kopogtat, a kifinomultabb és gyorsabb döntéshozatal jelentős eredményjavulással kecsegtet. A működési problémák gyors felismerése és megoldása nagyobb rugalmassággal és hatékonysággal vértezi fel a szervezeteket.
Jay Cei, a nemzetközi, fémgyártással foglalkozó Ulbrich Steel műszaki vezetője elárulta, hogy a vállalat kiemelt fontossággal kezeli az AIoT elfogadtatását. „Erős a munkahelyek elvesztésétől való félelem, én viszont hiszek abban, hogy az AIoT-nek köszönhetően az emberek mostani képességeikhez viszonyítva jóval magasabb szinten tudják majd elvégezni munkájukat. A SAS Analytics for IoT az egyik olyan, beágyazott mesterséges intelligenciát tartalmazó megoldás, amivel hatékonyabban tudjuk végrehajtani stratégiánkat” – nyilatkozta Cei.
Az AIoT sikeréhez felsővezetői támogatásra van szükség, foglalta össze Andy Daecher, a Deloitte Consulting LLP igazgatója. „Ezeknek a kezdeményezéseknek minden igazgató naptárában szerepelniük kell. Az AIoT sikere ugyanis elsősorban az üzleti és nem a műszaki támogatáson múlik” – véleményezte Daecher a tanulmányt.
Kapcsolódó cikkek
- Sikeresebb üzlet – mesterséges intelligenciával
- Okos Város idegrendszert épít a Huawei
- A Samsung ismertette emberközpontú fejlesztéseit és kísérleti projektjeit
- CES 2020 – Bosch: Fókuszban a mesterséges intelligencia
- 2020: az adatok évtizedének kezdete
- Mesterséges intelligencia és gépi tanulás oldhatja meg az élelmezési problémákat
- Átírja a trendeket a digitális élményplatformok megjelenése a gyártási ágazatban
- Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
- A jövőben robotok is vizsgálhatják a tőzsdei cégek teljesítményét
- Eltűnhet 2040-re a rák és a cukorbetegség?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
SAP-vel pörgetik fel a körforgásos gazdaságot is
2023 júliusától teljesen átalakul a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer. A MOL illetékes leányvállalata az SAP rendszerét választotta a komplex szervezési, irányítási és elszámolási feladatok informatikai támogatására.
Négy tipp a kiberbiztos nyaralásért
Felmérések szerint a Földön élő minden emberre legalább 3 hamis személyazonosság jut a kiberbűnözői piacon, mégis mintha továbbra is félvállról vennénk a fenyegetést a hétköznapokban, különösen a lazább nyári időszakban. Hamarosan elözönlik az üzenőfalakat a szebbnél szebb helyen nyaraló, tökéletes és boldog családok fotói, hadd irigykedjenek az ismerősök, ez a vágy azonban gyakran vezet oda, hogy meggondolatlanul osztjuk meg személyes adatok tömkelegét, melyet nem csupán a barátaink és a családunk, de a digitális világ rosszfiúi is láthatnak.
Már itthon is előrendelhető az LG okosmonitorja
Munkára és szórakozásra is kiválóan alkalmas okosmonitort dob piacra az LG Magyarországon. A 32SQ780S modell ideális választás lehet mindazoknak, akik többfunkciós eszközt keresnek. A kijelző kényelmesen beállítható az asztalon, rendkívül jó kontrasztarányt kínál és számos okosfunkcióval bír, így a munkavégzés és tanulás mellett ideális filmnézésre vagy akár játékra is.
Új trendek és kihívások az online marketingben
2023-ban a közösségi média marketing szerepe, valamint az influenszer marketing és a felhasználók által generált tartalmak (UGC - User Generated Content) egyre inkább teret hódítanak, és szinte megkerülhetetlenné válnak a vállalkozások üzleti stratégiájában.
Új szerepköréhez jobban illő névre vált az IVSZ
Nevének megújításáról döntött az IVSZ június 7-én megtartott éves közgyűlésén a szervezet tagsága: a korábbi Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) helyett IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a szakmai szervezet. A névváltást az indokolja, hogy napjainkban a digitalizáció a gazdaság minden szegletét áthatja, nem csak az informatikai, távközlési és elektronikai vállalatoknál fontos tényező. A közgyűlésen a 13 fős elnökség 7 pozíciójáról is szavaztak: az IVSZ elnöke újabb három évre dr. Vinnai Balázs lett.