NMHH-piackutatás: a közösségi oldalakon találkozhatunk leginkább álhírekkel

forrás: Prím Online, 2020. június 24. 11:04

Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból. A tavaly év végén készült, legalább heti egyszer internetezők között végzett kérdőíves kutatás eredményei szerint álhírekkel különösen a közösségi oldalakon találkozhatnak a netezők. 

A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék). A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés. Ez természetesen önbevalláson alapuló adat, a felmérés során nem kaptak az álhírek felismerésére vonatkozó feladatokat a válaszadók. 

Kik találkoznak álhírekkel?

A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka. Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

 

 

Hogyan használják a magyarok a közösségi oldalakat?

Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Az NMHH-s kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk  legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt. A közösségi oldalt használók nagyon aktívak is: mindössze az egytizedük szokott csak egyféle dolgot csinálni, például lájkolni mások posztjait. A használók fele (51 százalék) viszont a nagyon aktív csoportba tartozik, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában. Az is a közösségi oldalak jelentőségére utal, hogy leginkább – a mindig a zsebünkben lévő – okostelefonon szoktuk ezeket meglátogatni – az összes internetező 59 százaléka nyilatkozott így –, hagyományos számítógépen jóval kevesebben (46 százalék), a tablet és az okostévé pedig szinte elhanyagolható (9 és 1 százalék). A közösségi oldalra járók és a legalább hetente facebookozók körében pedig még magasabb az okostelefonozók aránya: a háromnegyedük szokott így tájékozódni, szórakozni és szociális életet élni.

 

 

Mit tesz az NMHH az álhírek terjedése ellen?

A hatóság fokozott figyelmet fordít az álhírekre: idén márciusban felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz, arra kérve őket, hogy törekedjenek a pontos, átfogó tájékoztatásra. Az NMHH tavaly márciusban a médiaműveltség európai hetére fiataloknak szóló infografikákat és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze, míg a felnőtt olvasók számára támogatott online cikkeket ajánlott. A hatóság Bűvösvölgy médiaértés-oktató központjába érkező diákok képzett médiaoktatókkal, interaktív foglalkozáson beszélgetnek arról, hogyan lehet felismerni az álhíreket. 

 

A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése vagy szankcionálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Azokat az álhírekről szóló bejelentéseket, amelyek az NMHH-n belül működtetett internetes jogsegélyszolgálathoz, az Internet Hotline-hoz érkeznek, és amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a rémhírterjesztés gyanúja, a hatóság továbbítja a rendőrségnek. 

 

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

 

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Hogyan készülhetnek fel a munkaadók a koronavírus második hullámára?

„Itt a második hullám. Hogyan készülhetnek fel a munkaadók? Tanulniuk kell az elmúlt fél évből!” – ezzel a felütéssel rendezte meg online konferenciáját a Profession.hu. A legfontosabb tapasztalat, hogy a magyar cégek és munkavállalók kölcsönös lojalitásukról tettek tanúbizonyságot a koronavírus első hulláma alatt: a szolidaritás és a megoldáskeresés jellemezte az együttműködést ebben az időszakban. A kezdeti bizonytalanság és kényszerintézkedések után júniustól erős konszolidáció volt megfigyelhető, a tendencia a régi rend visszaállása felé mutatott: a home office-ból sokan visszaülhettek az irodába, a korábban csökkentett fizetések pedig elkezdtek visszaállni az eredeti állapotukba – a helyzetről, és a jövő kilátásairól releváns iparágak HR vezetői beszéltek az ország vezető állásportáljának online konferenciáján.

2020. szeptember 29. 11:20

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A vírusveszély miatt idén online rendezik meg a cégvezetők csúcskonferenciáját

2020. szeptember 21. 10:11

Virtuális nézőteret nyit a Budai Szabadtéri Színház

2020. szeptember 9. 12:11

Év Informatikai Vezetője díj 2020

2020. augusztus 27. 11:07

Early Bird kedvezménnyel indul ‘Az Év Honlapja’ pályázat

2020. augusztus 13. 14:58
online sportfogadás