Így változott meg az adatközpontok szerepe a koronavírus idején

forrás: Prím Online, 2020. augusztus 1. 13:17

A koronavírus hatására szinte azonnal és jelentősen megváltozott, hogy hogyan dolgozunk, tanulunk és élünk. Minden, amit korábban személyesen, „offline módban” csináltunk, átkerült a digitális térbe, ez pedig elképesztő mértékű adatforgalmat eredményez. Az életvitelünk átalakulása, a távoktatás bevezetése és a rendszeres otthoni munkavégzés miatt nagy mértékben megnőtt a különféle digitális alkalmazások (videohívások, e-kereskedelem, e-learning, szórakozás, távegészségügy) használata, és ezzel együtt a számítási kapacitás iránti igény, nem beszélve a vírus megismerését és a védőoltások kidolgozását segítő kutatásokról. Ezért a fejlett digitális infrastruktúra, és azon belül is az adatközpontok szerepe soha nem volt még ilyen fontos a világgazdaság szempontjából. 

Az adatközponti iparág jellegénél fogva mindig is fel volt készülve a váratlan események kezelésére, ám ebben az új helyzetben az eddig láthatatlan adatközponti támogatás létfontosságú szolgáltatássá vált a világ legtöbb országában. A járvány mérettől és iparágtól függetlenül minden szervezet üzleti folyamatait átformálta, a telekommunikációs cégeknek pedig ki kellett tudni szolgálniuk a lakosság extra hálózati kapacitásigényeit és az üzleti ügyfelek hálózatbővítési- illetve távmunka-kiépítési szükségleteit is. Ezeknek az új kihívásoknak a hatékony kezelése miatt kulcsfontosságúvá vált az adatközponti szolgáltatások optimalizálása. 

 

Rekordot döntő adatforgalom

A COVID-járvány európai kirobbanása óta több internetszolgáltató is adatforgalmi csúcsot ért el a megnövekedett lakossági és üzleti igények miatt. A Deutsche Commercial Internet Exchange nevű adatközponti szolgáltató például 9,1 terabit/másodperces új világrekordot állított fel 2020. március 11-én Frankfurtban. A Vodafone 50 százalékos adatforgalom-növekedésről számolt be egyes piacain, és több internetszolgáltatónál is jelentősen kiugró forgalmi csúcsokat mértek. A munkavégzést, a tanulást és a mindennapi életet több távközlési cég is úgy támogatta, hogy megszüntette az otthoni szélessávú adatforgalom korlátozását, vagy díjmentesen biztosított extra mobil adatforgalmi egyenleget. Bár az internet műszaki állapotának megfigyelése alapján a leállások száma is nőtt, ennek mértéke jóval kisebb volt a példátlan forgalomnövekedésnél. Annak ellenére, hogy a jelenlegi emelkedésen túl az elkövetkező években is az adatközponti forgalom és terhelés további növekedése várható, a szerverparkok globális energiaigénye várhatóan csökkenni fog a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. Ez főként az egyre hatékonyabban működő hűtési rendszereknek köszönhető, másrészt annak, hogy az új hiperskálázható adatközpontok nagy része már 100 százalékban megújuló energiával működik. 

 

 

Nagy teljesítményű rendszerekkel a vírus ellen 

A növekedés másik fő tényezője az erősödő igény az egyre nagyobb sebesség és a számítási teljesítmény iránt.

 

Ez különösen fontos például a koronavírus elleni védőoltásokkal és kezelésekkel kapcsolatos kutatásoknál, ahol hosszú adatsorok keletkeznek. A kutatóintézetek és gyógyszergyártó cégek most először használnak nagy számban nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC, High Performance Computing) rendszereket az adatszimulációk és számítások támogatására, például az epidemiológia és a bioinformatika terén, ez pedig jelentősen mérsékelheti az új gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges időt. A vírus jobb megismerését és a védőoltás kifejlesztését az is támogatja, hogy a technológiai iparág, a kormányok és a tudományos élet vezető szereplői által létrehozott Coronavirus High-Performance Computing Consortium 330 teraflop számítási teljesítményt, 775 ezer processzor-magot és 34 ezer grafikai processzort (GPU) bocsátott rendelkezésre a kutatásokhoz.

 

Az adatközponti üzemeltetők is óriási mértékben hozzájárultak az infrastruktúra-fejlesztésekhez: gyorsan reagáltak a koronavírus által előidézett változásokra, és kiépítették a szükséges ellenállóképességet, hogy megszüntessék a leállásokat és a felhasználói szolgáltatások akadozását. A Gartner piackutató becslése szerint az IT-leállások percenkénti költsége átlagosan 5600 dollár, így nem csoda, hogy az IT-üzemeltetők ettől tartanak a leginkább.

 

Virtuális válságkezelés 

A kutatócégek mellett a többi iparág szereplői is jelentős támogatást kaptak az adatközpontok részéről az elmúlt hónapokban, hiszen a szolgáltatók többsége rövid távon felfüggesztette például a sávszélesség túllépése esetén fizetendő többletdíjat. Azoknál a kkv-nál, ahol a hálózati forgalom és a kapacitásigény hirtelen megemelkedett, sok esetben a túlélést jelentette, hogy a rendszerek és a hálózatok terhelését a fizikai határokig tágíthatták, extra költségek nélkül. A vállalatok számára nemcsak a távközlési és adatközponti szolgáltatók, hanem IT partnereik is megkönnyítették a digitális átállást. A Kingston Technology például „Ask an Expert” kezdeményezése keretében iparágvezető szakértelmével és tanácsokkal segítette a szervezeteket ebben az időszakban is, hogy a cégek a speciális igényeiknek megfelelő, optimális szerverkonfigurációt állíthassanak össze. A memóriagyártó adatközpontok számára kínált nagykapacitású meghajtóival és szervermemóriával a vállalatok nagyobb méretű tárhelyet hozhatnak létre változatlan alapterületen, ami a számítási felhő minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése miatt fontos szempont. 

 

A cégek üzletmenet-folytonosságának biztosításához emellett arra is szükség van, hogy maguk az adatközpontok is zavartalanul tudjanak működni a járvány ideje alatt. Ezt az ágazaton belüli tudásmegosztás és a kormányzati támogatások segítik elő – az Egyesült Királyságban például külön akciócsoport jött létre annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az adatközpontok érdekeit a fontos politikai döntések meghozatalakor. 

 

A korlátozások következtében az adatközpontok esetében is szigorodtak a szabályok: váltott munkarendet vezettek be és kötelezővé tették a közösségi távolságtartás betartását. Mindez azonban rendelkezésre állási problémákkal járt, mivel kevesebb munkatárs tartózkodott egy időben a helyszínen, és előfordult, hogy kulcsfontosságú pozícióban lévő szakemberek nem voltak elérhetők betegség vagy otthoni karantén miatt. Így a számítási teljesítmény, a sebesség, a megbízhatóság és az energiaellátás mellett a koronavírus járvánnyal az adatközpontok valós idejű, hatékony távfelügyelete is előtérbe került. Ezt javítja a szenzortechnológia alkalmazása, a hibaelhárítást támogató szolgáltatások (pl. Smart Hands) bevezetése, és a főbb teljesítményparaméterek (áramelosztás, hőmérséklet) figyelése, továbbá a fejlett adatelemzéseket és a potenciális incidensekkel kapcsolatos előrejelzéseket készítő programok alkalmazása. 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Razer szabadjára engedi vezeték nélküli zászlóshajó-termékflottáját

A Razer bejelentette az új Razer BlackShark V2 Pro, DeathAdder V2 Pro és BlackWidow V3 Pro termékek megjelenését, melyekkel a cég a legmodernebb játékteljesítményt, valamint teljes mozgásszabadságot nyújtó, csúcskategóriás, vezeték nélküli periféria-flottát hoz létre. A játékosok most már akadálytalanul, kábelek nélkül élvezhetik kedvenc játékaikat, mivel a Razer HyperSpeed vezeték nélküli technológia stabil és gyors kapcsolatot biztosít.

2020. szeptember 24. 16:22

Mind a négy magyar csapattag ezüstérmet szerzett a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

Az idei Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) a világ 87 országának 343, középiskolás diákja mérte össze a tudását. 2020-ban a négy fős magyar csapat minden tagja ezüstérmet szerzett.

2020. szeptember 24. 14:50

A Kingston Technology 2019-ben is a világ legnagyobb DRAM-modul szállítója

A TrendForce (korábban DRAMeXchange) elemzőcég nyilvánosságra hozta legújabb, árbevétel szerinti rangsorát a DRAM-memóriamodulok globális szállítóiról, amelyen a Kingston Technology 12,9 milliárd USD árbevételének köszönhetően az első helyen szerepel 80,33 százalékos piaci részesedéssel. A 2019-es eredmény alapján a TrendForce immár 17. éve sorolja a Kingstont a lista élére.

2020. szeptember 24. 13:19

Új ügyvezető a Hewlett Packard Enterprise-nál

Szpisják Tibor, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) magyarországi kereskedelmi igazgatója novemberben veszi át az ügyvezetői feladatokat a T-Systems-hez távozó Gonda Gábortól. Ügyvezető igazgatóként Szpisják Tibor egyik legfontosabb célkitűzése a hazai top vállalatok mintegy 90%-ával együttműködő, vállalati informatikai megoldásokat biztosító HPE élén, a felhőélményt kínáló, szolgáltatásalapú informatika elterjedésének elősegítése.

2020. szeptember 24. 12:05

Android 10 alapú mobil számítógéppel jelentkezik a Zebra Technologies

A Zebra Technologies Corporation olyan megoldásokkal és partnerekkel, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy teljesítményelőnyre tegyenek szert, bemutatta az iparág első olyan, nagyvállalati szintű mobil számítógépeit, amelyek Android 10 operációs rendszert (OS) futtatnak: a TC21/TC26, TC52x/TC57x és MC3300x. Az integrált kódolvasóval, és a Mobility DNA által lehetővé tett egyedi szoftverfunkciókkal az öt új eszközt a kiskereskedelem, a szállítmányozás és logisztika (T&L) számára, a helyszíni mobilitáshoz és a raktári környezethez tervezték, hogy javítsák a frontvonalban dolgozók termelékenységét és munkavégzésük hatékonyságát.

2020. szeptember 24. 11:01

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A vírusveszély miatt idén online rendezik meg a cégvezetők csúcskonferenciáját

2020. szeptember 21. 10:11

Virtuális nézőteret nyit a Budai Szabadtéri Színház

2020. szeptember 9. 12:11

Év Informatikai Vezetője díj 2020

2020. augusztus 27. 11:07

Early Bird kedvezménnyel indul ‘Az Év Honlapja’ pályázat

2020. augusztus 13. 14:58
online sportfogadás