A digitális felkészültség lehet a vállalatok igazi vakcinája a pandémia ellen

forrás: Prím Online, 2020. szeptember 16. 19:16

Felértékelte az automatizáció jelentőségét a járvány a gazdasági szereplők körében az SAP Hungary által végzett friss Digitális COVID Körkép kutatás szerint. Azok a cégek, amelyeknek növekedési kilátásai nem csökkentek jelentősen, általában a távmunka kihívását is jobban tudták kezelni. A 200 fő feletti cégek jobb munkaerőmegtartó képességről számoltak be, és körükben volt inkább pozitív a távmunka munkaerőhatékonyságra gyakorolt hatása is.

Mintegy 300 vállalat megkérdezésével zajlott 2020 nyarán az a kutatás, melyet a G7 gazdasági szakportál segítségével végzett az SAP Hungary Kft. a vállalat digitális ügyfélélmény menedzsment megoldása, a Qualtrics platformjára és analitikájára támaszkodva. A kérdések elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatással voltak a gazdasági szereplők döntéseire és várakozásaira a koronavírus járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések, és milyen mértékben alakult át a digitalizáció szerepe a vállalatoknál a pandémia hatására. A válaszadók köre ugyan nem volt reprezentatív – a magyar gazdaság összetételéhez képest ugyanis némileg felülsúlyozott volt az IT, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, vagy éppen az egyéni vállalkozók aránya – a 20 különböző szektorból érkező válaszok mégis jó összképet adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire igazolhatók az általános várakozások, és hol mondanak ellent a valódi tapasztalatok. 

 

 

A koronavírus miatt veszteségeket szenvedő szektorok között elsőnek általában a vendéglátóipart, a turizmust, az autóipart, a kultúrát és a szórakoztatóipart szokás említeni, ezt a felmérés is igazolta. A kutatásban megkérdezettek válaszaiból azonban az is kiderült, hogy a válság sújtotta ágazatok listáján a nyomukban van az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is. 

 

A megkérdezettek 60%-a a kereslet visszaesését jelölte meg a válság elsődleges és legérezhetőbb negatív hatásaként. Szignifikáns problémának ítélték továbbá a beszerzési nehézségeket, illetve a kintlevőségek várható felhalmozódását, de minden nyolcadik válaszadó a belső kommunikáció hiányosságaira is hivatkozott.

 

A megkérdezett vállalatok létszámtól függően eltérően látták a teljes évre szóló árbevételi kilátásokat. A teljes minta tekintetében közel 60%-os volt azon cégek aránya, akik csökkenteni voltak kénytelenek idei várakozásaikat. A 200 főnél nem nagyobb vállalkozások mutatkoztak sokkal érzékenyebbnek a válság következményeire, körükben több mint 60% azon cégek aránya, akiknek rontaniuk kellett az árbevételi kilátásaikon. Minden ötödik cég esetében akár 30%-ot meghaladó mértékű esést tartanak valószínűnek. Ugyanakkor a 20 fő alatti cégek közül minden tizedik éppen, hogy pozitívan korrigálhatta árbevételi terveit, akár 30%-os mértékben is. Ezek meghatározóan a kis- és nagykereskedelem, a logisztika, az informatika és a pénzügyi tanácsadás területén tevékenykedő kiscégek és egyéni vállalkozók voltak. Ugyanebben a vállalati körben nyílt arra is esély, hogy új embereket vehessenek fel.

 

  

A válság nyomán meghozott döntések természetesen személyi jellegűek is voltak. Az elbocsátás kényszere elsősorban a kevesebb mint 200 főt foglalkoztató cégeket sújtotta, itt akár 20%-ot meghaladó leépítésekre is sor került, és az összképet tovább rontja, hogy a megkérdezettek további 10 százalékánál van kilátásban elbocsátás, ha nem javul a helyzet az év hátralevő részében. Ugyanakkor a több mint 200 főt foglalkoztató cégek körében csak minden tizedik cégnél kellett dolgozót elküldeni. 

 

 

A megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy cége sikeresen ugrotta meg a távmunkára való átállás kihívását, legnagyobb részüknél a feltételek eleve adottak voltak, és csak minden nyolcadik cégnél kellett valamiféle infrastrukturális előkészület. Viszont a cégek negyede azt jelezte vissza, hogy ha akarna se tudna távmunkára berendezkedni, a tevékenység vagy a cégstruktúra okán. 



 

Jelentős eltérés a 20 főt vagy annál kevesebbet alkalmazó vállalkozásoknál mutatkozott, körükben csak a cégek 60%-a tudott megfelelni a távmunkás kihívásoknak. A távmunka eredményességére ez a szegmens is panaszkodott, ugyanakkor leginkább - megközelítőleg 30%-os mértékben - a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték ezt megterhelőnek. Eközben az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerőhatékonyság, ami az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról is sokat elárulhat.

 

 

Amennyiben a távmunka hatását azzal vetjük össze, hogy milyen árbevételi kilátásokat fogalmaztak meg a cégek, azt láthatjuk, hogy akik a válság ellenére növekedésre számítanak, azok a távmunka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak.

 

 

„A kutatásunk visszaigazolta, hogy a pandémiás intézkedésekkel sújtott hónapok egyik legfontosabb tanulsága a digitális felkészültség felértékelődése.” – összegezte az eredményeket Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

 

A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik egy-egy részterülete vagy akár jelentős része automatizált. 

 

 

Ugyanakkor az automatizáltság mértékének és a bevétel idei alakulásának összefüggése árulkodó. Ahol kézzelfogható előrelépés történt már korábban az automatizációban, ott válságállóbbak a folyamatok.

 

 

A megkérdezett cégeknél komoly változást hozott a digitális technológiák alkalmazásának megítélése a járvány hatására. Az 500 fő alatti cégek mintegy 20%-a ugyan még úgy nyilatkozott, hogy nem volt fontos terület eddig sem, ugyanakkor a cégek jelentős része – különösen az 500 főnél több munkatársat foglalkoztatók – inkább arról számolt be, hogy előtérbe került, vagy még inkább, elengedhetetlenné vált a digitalizáció: így nyilatkozott a megkérdezettek több mint harmada. „Minél összetettebbek az üzleti folyamatok egy vállalatnál, annál sérülékenyebbek is. Ezért megkerülhetetlen a jelentősége a digitalizációnak, hiszen ennek révén nemcsak gyorsabb, pontosabb, tisztább képet kaphat egy cég, hanem csökkentheti működési kockázatait, költségeit, és a jelen helyzetben a pandémiás kitettségét.” – magyarázta Pintér Szabolcs.

 

 

Hogy a jövőben milyen digitalizációs lépéseket érdemes megtenni, arra persze vállalatmérettől, tevékenységtől, az eddigi készültség fokától függően ezerféle válasz adható. Az SAP Hungary és a G7 kutatására beérkező válaszok alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje jelenleg a kézzelfogható eredményt – tehát akár megtakarítást, vagy gyors megtérülést – hozó fejlesztésekre koncentrálna. Fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és controlling fejlesztések, és integrált vállalatirányítási rendszerek vannak, ezeket követik az értékesítést támogató marketing automatizációs eszközök és az ügyfélkiszolgálást és ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések, majd pedig a munkaerő hatékonyságát növelő, illetve a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések a népszerűek. Emellett a cégek közel 20%-a költene kereslet-kínálat előrejelzést kínáló és digitális ellátási lánc menedzsment megoldásokra, digitális humán erőforrás menedzsment platformra, és fektetne ipari automatizáció, ipar 4.0 fejlesztésekbe.

 

 

A kutatás arra is kereste a választ, hogy milyen segítségre számítanak a gazdasági szereplők a kormány részéről. A megkérdezettek a lehetséges támogatások közül elsősorban az adó- és járulékcsökkentést, bértámogatást, és az informatikai fejlesztéseik központi támogatását jelölték meg potenciálisan leghasznosabbnak. 

 

 

A kutatás eredményeit is figyelembe véve készítette elő az SAP Növekedési Programját, amivel a kis- és középvállalatok részére kínál digitális átvilágítást, pályázati tanácsadást, és egyéb szolgáltatásokat a vállalati digitalizáció beindításához és levezényléséhez. A program az első 20 jelentkező számára ingyenes, de megfelelő érdeklődés esetén az SAP fenntartja annak lehetőségét, hogy szélesebb körre is kiterjessze a kedvezményeket.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Digitalizációval biztosíthatják a cégek az üzletmenet folytonosságot

Villámgyorsan bénította meg a világgazdaságot a koronavírus tavaszi robbanása, a krízis egész szektorokat küldött kényszerpihenőre pillanatok alatt. A sokkhatás nagy tanulsága az volt, hogy bármit is hozzon az őszi-téli időszak, egy újabb leállás vállalkozások milliót teheti tönkre világszerte. 

2020. szeptember 18. 17:29

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Virtuális nézőteret nyit a Budai Szabadtéri Színház

2020. szeptember 9. 12:11

Év Informatikai Vezetője díj 2020

2020. augusztus 27. 11:07

Early Bird kedvezménnyel indul ‘Az Év Honlapja’ pályázat

2020. augusztus 13. 14:58

Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezetésű nemzetközi COVID-projektre

2020. augusztus 13. 12:16
online sportfogadás