Hogyan felelnek meg az ajánlórendszerek az adatvédelmi jogszabályoknak?
Mi történik valójában, amikor egy webshopon hozzájárulunk az adataink tárolásához és kezeléséhez? Hogyan fér bele a GDPR szigorú szabályaiba, hogy a webshop ismeri a vásárlók böngészési történetét és adatait? A három éve hatályba lépett GDPR évfordulójának alkalmából az eCommerce ajánlórendszerekkel foglalkozó Yuspify jogi szakértő bevonásával bogozta ki a mindenkit foglalkoztató kérdéseket.
Minden természetes személy alapvető joga, hogy szabadon és tudatosan rendelkezzen saját személyes adatai felett. Ezt a jogot hivatott biztosítani a 3 éve hatályba lépett GDPR, ezért a személyes adatok kezelését csak meghatározott esetekben, szigorú feltételekhez kötve teszi lehetővé. A webshopokon azonban gyakorta találkozunk a személyes adatainkra vonatkozó felugró ablakokkal és személyre szabott ajánlásokkal, ami számos kérdést felvethet az óvatosabb vásárlók fejében.
Hogyan is működik egy ajánlórendszer?
Egy ajánlórendszer működése jelentős mértékben az online látogatók, vásárlók adataira épül, hiszen ezek alapján tud személyre szabott ajánlásokat generálni meglévő és potenciális ügyfeleik számára. A Yuspify egy machine learning algoritmusokon alapuló ajánlórendszer, amely kifejezetten személyre szabott ajánlásokkal, termékelhelyezésekkel és perszonalizált keresési eredményekkel teszi hatékonyabbá a webshopok működését.
Az ajánlórendszer-szolgáltató az esetek többségében adatfeldolgozó, míg megbízója, a webáruház vagy tartalomszolgáltató (pl. a weboldal-üzemeltető) az adatkezelő. Az adatfeldolgozó feladata pedig nem más, mint a felhasználók adatainak gyűjtése, tárolása és kezelése az adatkezelő utasításainak megfelelő módon.
De mitől lesz GDPR-biztos egy ajánlórendszer?
Egy ajánlórendszernek ma már meghatározó vásárlói élmény stratégiája a perszonalizáció, hiszen a jól célzott ajánlások segítségével a potenciális ügyfelek nem csupán megtalálják a keresett terméket, de elégedetten is távoznak a webshopból. Manapság ugyanis az online áruházak folyamatosan bővülő piacán már nem csak az árat figyelik a vásárlók, hanem azt is, hogy egy adott oldal mennyire felhasználóbarát és mennyire jó minőségű a felhasználói és a vásárlási élmény.
Az ajánlórendszer alapvetően pszeudonimizált, azaz álnevesített adatokkal dolgozik. Nagyon egyszerűen fogalmazva a felhasználókról gyűjtött információt úgy tárolja, hogy a természetes személyek és a hozzájuk tartozó adatok ne lehessenek összeköthetőek, csak egy elkülönítve tárolt “megoldókulcs” segítségével. „Alapvetően minden olyan adat kezelése jogszerű, amihez a felhasználó a hozzájárulását adta” – emlékeztet Németh Bottyán, a Yuspify by Gravity R&D marketingigazgatója. Tehát az ajánlórendszer-szolgáltatók, mint adatkezelők, a GDPR hatálya alá tartoznak, és megbízójukkal, az adatkezelővel együtt meg kell felelniük a GDPR vonatkozó rendelkezéseinek. Ide tartozik többek között az, hogy lehetővé teszik, hogy a felhasználók letilthassák a tevékenységüket követő sütik alkalmazását, vagy hozzáférést biztosítsanak a gyűjtött adatokhoz, ha egy felhasználó ezt kéri.
Ugyanakkor az ajánlórendszer annak a felhasználónak is tud ajánlásokat megjeleníteni, aki nem kért a sütikből, vagyis nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez. Ilyenkor a rendszer tartalmi vagy népszerűségi adatok felhasználásával szolgáltat ajánlásokat, éppúgy, mint az új, ismeretlen látogatók esetében. Ide tartoznak például azok a szintén GDPR-biztos módon működő ajánlások, mint a “Mások ezt is nézték/megvették” vagy az “Ez is jól jöhet hozzá”. Ezekhez nem egy-egy user személyes adatait használja fel az ajánlórendszer, hanem az adott termék vagy tartalom és az ismert (tehát a sütiket engedélyező) látogatók kapcsolatát veszi alapul.
Van-e élet a third-party cookie-k után?
A GDPR mellett egy másik fontos fejlemény, ami alapjaiban változtatja meg az online marketing világát, a third-party cookie-k várható kivonása a forgalomból, hiszen több más böngésző példáját követve 2022-től már a Google Chrome sem támogatja őket.
A cookie-knak két alapvető fajtája van, az úgynevezett first-party cookie-t maga a weboldal helyezi el a felhasználó böngészőjén, míg a third-party cookie-t nem a látogatott weboldal, hanem egy másik, jellemzően marketingre vagy analitikára szakosodott szolgáltató generálja. Az ajánlórendszerek működésében azonban ez a változás nem fog fennakadást okozni, hiszen a személyre szabott megoldások zömét a first-party adatokból lehet kinyerni.
Ha e-kereskedői szempontból nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy az ajánlórendszerek használata teljes mértékben megfelel a GDPR jogszabályi követelményeinek, vásárlóként pedig jó, ha tudjuk, hogy jogunkban áll eldönteni, mit kezdünk a személyes adatainkkal az interneten.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem pótolja a vonatkozó jogszabályok teljes, alapos megismerését, és nem egyenértékű jogi tanácsadással.
Vas Gabriella írónak, Németh Bottyán, a Gravity R&D marketingigazgatójának, valamint Dr. Tarján Zoltán, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda senior ügyvédjének közös írása.
Kapcsolódó cikkek
- Az új e-kereskedelmi szabályok kedveznek az exportnak
- PR ügynökséget választott a Yuspify
- Adatvédelmi felmérés a GDPR hatálybalépése után
- 10 részes ingyenes videósorozat indult e-kereskedőknek
- Magyar webshopok is átvehetik az e-kereskedelmi óriás módszerét!
- Az ÖN cége „Biztonságos GDPR alvállalkozó”?
- Covid-19 második hullám – Információbiztonsági kérdései
- Rekord nagyságú adatvédelmi bírság a GDPR megsértése miatt Magyarországon
- Visszatérés az irodába – újabb kihívások a GDPR területén!
- Ez lehet a kulcsa az e-kereskedelem jövőjének
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Nikon kiadja az első tükör nélküli DX formátumú fix objektívet
A Nikon ma bővíti a NIKKOR Z DX objektívek kínálatát az első DX formátumú fix objektívvel. A NIKKOR Z DX 24mm f/1.7 objektív nagy fényerejű, éles, és közeli felvételekhez is kiváló, valamint gyenge fényben is remekül teljesít. A kompakt és sokoldalú objektív tökéletes fix objektív élénk mindennapi fényképekhez.
NIS2 és DORA: a kiberbiztonsági felzárkóztatás motorjai vagy újabb felesleges terhek?
Egyre inkább foglalkoztatja a vállalatokat az Európai Unióban, hogy hogyan fogja érinteni őket a NIS2, a felülvizsgált kibervédelmi irányelv, amely a 2016-os hálózat és információbiztonsági irányelv helyébe lép (NIS), illetve a Digital Operational Resilience Act (DORA), a pénzügyi szektor védelmének erősítését célzó rendelet. A NIS2 esetében a részletek még pontosításra várnak és a tagországok csak később ültetik át a nemzeti jogba az irányelveket, de az biztos, hogy az EU-n belül tevékenykedő cégeknek komoly munkát kell fektetniük abba, hogy eleget tegyenek a jogszabályoknak. Ha észszerűen implementálják az előírásokat a helyi jogrendbe, az jelentős előrelépést hozhat a hazai vállalatok kibervédelmi fejlettségében, ám ehhez kulcsfontosságú, hogy már most elkezdjék a felkészülést. A BlueVoyant szakértői áttekintették, hogy várakozásaik szerint mit jelentenek majd a gyakorlatban a jogszabályok.
A SteelSeries bővíti a díjnyertes Arctis Nova headset termékcsaládot
A SteelSeries, az úttörő Arctis headsetek és az új Arctis Nova sorozat létrehozója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, valamint a gaming- és esport perifériák világelső gyártója kiterjeszti az Arctis Nova univerzumot az Arctis Nova 4 bevezetésével, amely már Magyarországon is elérhető.
Mobiltelefonokon érkezik a bankolás jövője
A következő évtizedben az Y és a Z generáció válnak a bankok legfontosabb célcsoportjaivái, mivel várhatóan közel 70 billió dollárnyi vagyon száll rájuk szüleiktől. Mit jelent ez a bankszektor számára? Először is azt, hogy gyorsan kell digitalizálódnia. Az újabb generációk szülöttei számára a mobiltelefonok kiemelt fontossággal bírnak: gyors, kényelmes és könnyen navigálható hozzáférést szeretnének a szolgáltatásokhoz. Mivel az Y és a Z generáció közel fele online szeretne hozzájutni a szükséges információkhoz, a banki szolgáltatások iránti elvárásaik eltérnek a szüleikétől.
Nem kell már protekció, hogy egy beszállító elérje a HR-es döntéshozókat
Melyik beszállító ne ismerné a végeláthatatlannak tűnő procedúrát, amíg egy multi céghez bekerül? A kiválasztási és árajánlatadási, valamint elfogadási folyamat végeláthatatlan és időigényes útvesztőjében gyakran el is tévednek mind a szolgáltatók, mind pedig a kiválasztást végző cégek HR-esei. Ráadásul sok esetben protekció vagy ismeretség nélkül lehetetlen eljutni a megfelelő illetékesig, aki dönthet a beszállítóval kapcsolatban. Ezen próbál segíteni egy újonnan indult ingyenes online platform, ami összeköti a HR-eseket és a beszállítókat.