Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van?

forrás: Prím Online, 2021. október 7. 15:39

Az mára világossá vált, hogy digitális világunk motorja az adat, az azonban csak mostanában kezd kikristályosodni, hogy az adat nem az új olaj, ahogy korábban gondolták, hanem egy magánszemélyek, intézmények és államok számára is rendelkezésre álló megújuló valuta. Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

 

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

 

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

 

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

 

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben” - mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője. 

 

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival. 

 

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni” -  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Direct One-nal magaddal viheted a tévéd, bárhová is mész!

Az elmúlt években tévénézési szokásaink jelentős átalakuláson mentek keresztül, hiszen beléptek a piacra a streamingszolgáltatók, így már nem csatorna, hanem műsor szerint válogathatunk a tartalmak között. Sőt, már azt is mi választjuk meg, hogy honnan tévézünk: a nyaralónk teraszáról, a hotel medencéje mellől vagy éppen a vonaton, Európát átszelve. A Direct One közelmúltban készült kutatása szerint egyre többen választják a tévénézés rugalmas, helyhez és időhöz nem kötött formáját. A növekvő igényre reagálva a szolgáltató tavaszi kampányában közel 100 elérhető csatornája mellé HBO Max szolgáltatást is kínál előfizetői számára, ráadásul meglepően nagy kedvezménnyel.

2022. május 24. 13:50

A digitalizáció javíthatja az egészségügyi ellátást a nehezen megközelíthető településeken

A közép-, kelet- és dél-európai országokban megkérdezett egészségügyi szakemberek és döntéshozók közel 60 százaléka úgy véli, hogy a digitális egészségügyi megoldások javítanák az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a nehezen megközelíthető területeken. A magyarországi szakemberek szerint a digitalizáció a kórházakban is nagymértékben növelné a folyamatok hatékonyságát – derül ki az EIT Health InnoStars és az Emerging Europe közös felméréséből.

2022. május 24. 12:41

A jövő felhőnatív, és konténerekre épül

Egy friss felmérés szerint a szervezetek 86 százaléka tervezi modernizálni az infrastruktúráját Európában, ehhez pedig a felhőnatív alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat látják a megfelelő választásnak. Az odáig vezető út azonban nehéz és rögös, mivel sok esetben hiányoznak a szükséges alapfeltételek. A SUSE szakértői szerint megkönnyíti a feladatokat a cégek számára, ha az új technológiák előnyeinek kihasználásához konténereket használnak megfelelő menedzsmenteszközökkel kiegészítve. 

2022. május 24. 11:19

Szolgáltatófüggetlen 5G-s tesztprojekt indul

A tesztek célja annak vizsgálata, hogyan lehet különböző környezetben – például sűrűn lakott belvárosban, vagy agrárterületen – gazdaságosan 5G hálózatot kiépíteni és működtetni, majd ezt a jövőben, amikor az 5G-alapú alkalmazások elterjedése és az adatforgalom növekedése szükségessé teszi, nagy volumenben is környezettudatos módon széles körben megvalósítani. A tapasztalatok alapján a hálózaton később különféle okos szolgáltatások is elérhetővé válnak.

2022. május 24. 09:55

Nehezebb lesz trükközni a jövőben a Black Friday akciókkal

Május végén hatályba lép egy jogszabály-módosítás, amelynek következtében a kereskedelmi vállalkozásoknak a kedvezményes ár mellett fel kell tüntetni az elmúlt legalább harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árat is. Az árrendelet módosításának célja a kereskedők akciótartási gyakorlatának újraszabályozása és a fogyasztók megtévesztésének visszaszorítása, különös tekintettel az olyan országos kampányok során mint például az év végi Black Friday.

2022. május 23. 18:03

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mindkét magyar csapat bronzérmes lett a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián

2022. május 23. 19:40

Témanapot tart a Neumann Társaság az úttörő magyar számítógépépítőről

2022. május 16. 11:18

Példátlan szövetségre lépett két globális vállalat

2022. május 10. 15:35

A legnagyobb forgalmú online kereskedők rangsora

2022. május 5. 11:20