Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat

forrás: Prím Online, 2021. október 21. 17:11

A legtöbben 3-5 órát töltünk online naponta, 17 százalékunk viszont egész nap a neten van valamilyen formában. Bár egyre többet intézzük az ügyeinket online, úgy tűnik, az új normálisban is a régi az alap. A járvány tehát nem befolyásolta hosszú távon az internetezési szokásainkat, az online térbe vetett bizalmunkat viszont sokkal inkább. Többek között ez derült ki az Allianz Hungária Zrt. „Generációról generációra” című össztársadalmi kutatás-sorozatának harmadik, nem reprezentatív felméréséből.

A koronavírus mindannyiunk életét felforgatta, és bár a digitalizáció évek óta zajló folyamat, igaz ez az online térben töltött időnkre, tevékenységünkre is. Olyanok is a virtuális világba merészkedtek a járványhelyzetben, akik korábban nem. Általánossá váltak olyan tevékenységek, amik addig csak időszakosan voltak jelen, remek példa erre az  online bevásárlás és ügyintézés, a streaming tartalmak fogyasztása. Ezek vajon csak ideiglenes, vagy maradandó változások? Hogyan alakul  online tevékenységünk a formálódó új normálisban? Az Allianz Hungária ennek járt utána.

 

A nemzetközi átlagnál kevesebb időt töltünk online

A legtöbben (52%) 3-5 órát töltünk a digitális térben naponta korosztálytól függetlenül. Ez kevesebb, mint a nemzetközi átlag, ami közel 7 óra. A megkérdezettek 18 százaléka több, mint nyolc órát internetezik egy nap, 17 százalékuk pedig valamilyen formában, lényegében egész nap online van. Az Allianz kutatásának résztvevői közül csak 4 százalék az, aki kevesebb mint napi 1 órát tölt „digitálisan.” Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb kép körvonalazódik. Nem meglepő módon a Z generáció körében a legdominánsabb az egész napos jelenlét: 29 százalékukra igaz. Szorosan követi őket az Y generáció, akik leggyakrabban több, mint 8 órát vannak online: 26 százalék. A kor előrehaladtával egyértelműen csökken az interneten töltött idő. A baby boomerek (48 százalékban), az X generáció tagjai (36 százalékban) már átlagosan inkább csak 3 órát töltenek virtuálisan.

 

A bezártságban töltött hónapok olyanokat is az online térbe tereltek, akik korábban idegenkedve mozogtak benne. Ez természetesen újabb típusú virtuális kihívásokat is hozott. A kutatásban résztvevők 70 százaléka segített eligazodni valamely digitális megoldás használatában az ismeretségi körében, vagy tud olyanról, akik kapott segítséget. További 7 százalékkal előfordult, hogy úgy ítélte meg, valakinek a környezetében elkélt volna az digitális segítség, de az illető nem igényelte a támogatást.

 

Néhány kivételtől eltekintve az új normálisban is a régi az alap

A járvány mindazonáltal egyik korosztály internetezési szokásait sem befolyásolta jelentősen. A felmérésben résztvevők többsége (71%) ugyanis újra ugyanannyi időt tölt online, mint a COVID előtt. Vannak azért kivételek. A kutatásban résztvevők 22 százaléka kevesebb időt tölt digitálisan, mint COVID alatt, de többet, mint COVID előtt. Ennek oka, hogy több mindent intéznek online, mint korábban. 7% számára viszont felértékelődtek a személyes élmények a járványhelyzet hatására, így kevesebb időt töltenek digitálisan, mint COVID előtt.

 

Leginkább (32 százalékban) munkára használjuk az internetet. Ezt szorosan követi az ügyintézés (31%) a második helyen. A harmadik, negyedik, illetve ötödik helyen a szabadidős tevékenységek (27%), a kapcsolattartás (26%), illetve a tanulás, információ megszerzése (26%) szerepelnek fej fej mellett. Ami a rendszeres tevékenységeket illeti, a hírek olvasása (81%) a leggyakoribb gyakran ismétlődő tevékenységünk. 62 százalékunk vásárol, 49 százalékunk  hallgat zenét, 42 százalékunk szervez programot, 37 százalékunk fogyaszt videós tartalmakat rendszeresen az interneten. Úgy tűnik, hogy  legkevésbé az online társkeresés szivárgott be a mindennapjainkba (9%), ennél még podcastot (10%) is rendszeresebben hallgatunk.

Bizalmi szempontok is meghatározzák, mit és mennyit, hogyan teszünk online

A járványhelyzet hatására olyan területeken is elérhetővé vált az online ügyintézés, ahol ez korábban nem volt jellemző. A különböző szolgáltatók, bankok, biztosítók egyaránt siettek digitális alternatívát kínálni az ügyfeleiknek. A fogyasztók élnek a digitális lehetőségekkel, és ezt támasztja alá az online ügyintézés Allianz-kutatásban elért előkelő második helye is. A többség (46%) számára egyértelmű, hogy az online ügyintézési lehetőséget választja, amikor lehet, mert gyorsnak, biztonságosnak, és kényelmesnek látja. A megkérdezettek 31 százaléka korlátozások idején a bevásárlás és a pénzügyei intézése során került jobban kapcsolatba különböző mobilos appokkal, webes felületekkel. Maradtak viszont olyan helyzetek, amikor a személyes ügyintézést választják inkább, elővigyázatosságból. 23% továbbra is igyekszik személyesen intézni az ügyeit, mert akkor a legnyugodtabb.

 

A digitális tevékenységünket több szempontból is az online biztonságérzetünk határozza meg. A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy adathalászat áldozata lehet a digitális térben, leginkább a baby boomerek (72%). A Z generáció körében viszont közel annyian félnek tőle, mint ahányan nem (53%). Nemzetközi szinten viszont csak a lakosság 33 százaléka tart a személyes adatokkal való visszaélésektől. Ennél is jobban félünk viszont az álhírektől. A megkérdezettek kétharmada, összesen 67% tart ugyanis tőle, hogy a digitális térben fake newsokkal vezethetik félre. Ettől már a Z generáció tagjai is jobban félnek (67%), náluk csak a baby boomer generáció tagjai ódzkodnak jobban az álhírektől (78%). Mi magyarok ebben a tekintetben is jobban tartunk a fake newstól a nemzetközi átlagnál, világszerte ugyanis mindössze 56 százalékban tartanak ettől az emberek.

 

Az Allianz kutatásban résztvevők 72 százaléka nem szokta engedélyezni a személyre szabott online hirdetéseket, a nemzetközi felmérésben résztvevők válaszai alapján globálisan ez a szám kevesebb, 43 százalék. Ennek legfőbb okai, hogy a magyarok úgy érzik, túl sok hirdetés van az interneten (19%), ezek idegesítőek, irrelevánsok számukra (15%), illetve nem akarják, hogy használják a személyes adataikat (14%). A nemzetközi kutatásában is ugyanazok az indokok szerepelnek az első két helyen. Viszont, míg nálunk dobogós helyet foglal el az adathalászattal kapcsolatos ellenérzés, globális viszonylatban ez csak az utolsó indok a hirdetések letiltásánál. Hazánkban a Z generáció 41 százalékban választja a perszonalizált opciót, ők a leglazábbak ebben a kérdésben az összes korosztály közül. Akik preferálják, leginkább azért engedélyezik őket, mert úgy vannak vele, ha már hirdetésekkel találkoznak, azok olyanok legyenek, amelyek akár érdekelhetik is őket (75%).

 

A kutatásról

Az Allianz Hungária Zrt. digitális szokásaink az új normálisban online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2021. augusztus 23. és 27. között zajlott, a Typeform.com felületén. A kutatásban résztvevők generációk szerinti megoszlása a következő volt: Baby boomer (1946-1964 között születettek) 11 százalék, X generáció (1965-1980 között születettek) 43 százalék, Y generáció (1981-1996 között születettek) 34 százalék, Z generáció (1997-2012 között születettek) 12 százalék.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

2024. március 28. 10:01

Még szélesebb körben elérhetők a Galaxy AI funkciók a One UI 6.1 frissítéssel

Még több Galaxy felhasználó léphet be a mobil AI új korszakába: a One UI 6.1 frissítéssel korábbi készülékeken is elérhetővé válnak a Galaxy AI funkciók március 28-tól. A Galaxy S23 széria, az S23 FE, a Z Fold5 és a Z Flip5 készülékek, valamint a Tab S9 termékcsalád tagjain is elérhetők lesznek azok a lehetőségek, melyeket az idén bemutatott Galaxy S24 széria felhasználói már kipróbálhattak.

2024. március 27. 19:13

A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia

1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.

2024. március 27. 16:55

Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei

Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.

2024. március 27. 15:08

A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt

Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.

2024. március 27. 13:17

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05