Egymilliárd euróval estek vissza a globális jogdíjak 2020-ban

forrás: Prím Online, 2021. október 27. 21:10

Kisebb volt a 2020-ban a beszedett jogdíjak globális visszaesése, mint arra számítottunk: 9,9%-os, vagyis több mint egymilliárd eurós volt a csökkenés, amit a 123 országban működő jogkezelők és az általuk képviselt alkotók elszenvedtek. De 2020 őszén még 20, vagy akár 35%-os zuhanást vártak. A visszaesés Európában volt a legnagyobb (16,9% csökkenés); Magyarországon az Artisjus 17,7%-kal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben.

A rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak 4,4%-kal estek vissza, köszönhetően a piac rugalmasságának, az előfizetések megugrásának, a hirdetési bevételek a vártnál kisebb csökkenésének.

 

A digitális bevételek 16,2%-kal emelkedtek, ami a zenehallgatási szokások változása mellett a közös jogkezelők erőfeszítéseinek, új jogosítási szerződéseinek is köszönhető.

 

Az élőzenei jogdíjak 55%-kal, a háttérzenei jogdíjak 35%-kal estek vissza a 2019-es rekordévhez képest. A csökkenés mértéke arányos volt a korlátozások szigorúságával.

 

A globális válság különböző mértékben érintette a különböző szerzőket. Nagyobb csapást szenvedtek el azok, akik elsősorban a helyi közönségnek szóló dalokat írnak, és jobban támaszkodnak az élő- és háttérzenére; kevésbé érintette a járvány azokat, akik a digitális szolgáltatók segítségével nemzetközi közönséget szólítanak meg.

 

Az előrejelzések szerint a 2019-es szintet jó esetben 2022-ben érhetik el a jogdíjak, vagyis a szerzők 2023-ban számíthatnak arra, hogy a jogdíjakból származó jövedelmük visszatér a járvány előtti szintre.

 

A legjobb hír az, hogy a visszaesés csak 9,9%

A CISAC friss jelentésének legjobb híre az, hogy a rossz hír nem olyan rossz, mint arra számítottunk. A szervezet 123 ország 232 közös jogkezelőjét fogja össze, amelyek 2020-ban az előző évinél összesítve 9,9%-kal kevesebb jogdíjat szedtek be a 2019-es rekordévhez képest, ami több mint egymilliárd eurós visszaesés: 10,35 milliárdról 9,32 milliárd euróra.

 

Ez azonban jóval alacsonyabb mértékű visszaesés, mint amit a 2020 októberében megjelent, előző jelentésben előre jelzett a CISAC: akkor éves szinten 20-35%-os csökkentésre számított a szervezet a jogkezelők becslései alapján. (A hazai jogdíjakban a visszaesés 17,7%-os volt.)

 

 

Forrás: CISAC

 

A jogdíjak alakulása a különböző területeken

A vártnál jóval kisebb visszaesés két fő tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a hagyományosan a legnagyobb bevételi forrásnak számító rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, mint azt sok elemző várta. Leginkább a hirdetési bevételek visszaesésétől féltek, és ez meg is történt, de a televízióknál mindössze 5%-os mértékben. Jelentősen növekedett viszont a kábelcsatornák és online szolgáltatások előfizetőinek száma. A televíziós felhasználások után beszedett jogdíjak így 2%-kal estek vissza; a rádiós piac jobban megszenvedte a járványt, így a jogdíjak itt 7%-kal csökkentek. Ezek a jogdíjak összesítve 4,4%-kal estek vissza 2020-ban, viszont a teljes bevételek a korábbinál nagyobb részét, 39,7%-át tették ki.

 

A digitális jogdíjak 16,2%-kal emelkedtek 2020-ban. Ez nemcsak a megnövekedett zenefogyasztásnak köszönhető, hanem a közös jogkezelők aktív fellépése is fontos volt. A forrásaikat átcsoportosítva a korábbinál is aktívabbak voltak digitális jogdíjbeszedések területén, és számos új, korábban nem fizető vagy nem létező szolgáltatást jogosítottak, vagyis új bevételi forrásokat nyitottak meg a szerzők számára. Így a jogdíjak ebben a rendkívüli évben immár a második legnagyobb bevételi forrást tették ki (26,2%-os részesedéssel) – bár a CISAC-jelentés megfogalmazása szerint a terület még mindig „alulteljesít”. Napjaink egyik legkomolyabb vitája a zeneiparban éppen arról szól, hogy miért részesednek a szerzők jóval alacsonyabb arányban a stream bevételekből, mint a hangfelvételek jogtulajdonosai. “Ha elfogadjuk, hogy a dal, a műalkotás az az alap, amire a kreatív iparágak épülnek, akkor miért fogadjuk el azt, hogy az alkotó viszont szinte láthatatlan a kereskedelmi értékláncban?” – teszi fel a kérdést a jelentés előszavában a CISAC elnöke, az ABBA együttes alapítója, Björn Ulvaeus. A jogkezelők mindenesetre komoly erőforrásokkal dolgoznak azon, hogy ez a terület még erősebb legyen.

 

Természetesen az élő- és háttérzene területe szenvedte el a legnagyobb visszaesést, 45,2%-osat; az élőzene ezen belül 55%-ot, a háttérzene 35%-ot. A koncertek után a szerzőknek járó jogdíjak ott zuhantak a legnagyobbat, ahol a legszigorúbb korlátozásokat vezették be a járvány visszaszorítására: Kanadában 70,3%-os, Olaszországban 60,8%-os volt a csökkenés.

 

A legnagyobb növekedést a magánmásolási díjak területén lehetett látni: ez a teljes összegből 4,1%-ot kitevő, 74 országban létező jogdíj 46,2%-ot emelkedett, részben a német jogkezelő a területen felmutatott sikereinek köszönhetően.

 

 

Forrás: CISAC

 

Európát, illetve a helyi közönségnek író szerzőket érintette leginkább a járvány

A CISAC összesen öt nagy repertoárt képvisel, amelyek közül a zenei jogdíjak teszik ki a legnagyobb részt (2020-ban 87,8%-ot). Itt 10,7%-os volt a csökkenés, aminél nagyobbat csak a drámai repertoár szenvedett el (44%). Az audiovizuális és irodalmi művek utáni jogdíj stagnált, illetve enyhén nőtt, a vizuális művészetek alkotói viszont komoly, majdnem 20%-os növekedésnek örülhettek.

 

A nagy régiók közül Európát érintette legkomolyabban a járvány a jogdíjak szempontjából: itt 16,9%-kal csökkentek a beszedett összegek. Ugyanakkor még mindig Európa a leghatékonyabb ezen a területen: a globálisan beszedett jogdíjak majdnem feléért, 48,8%-áért felel.

 

A CISAC jelentése felhívja arra a figyelmet, hogy egy ilyen összesített statisztika nem tud mindent megmutatni; a globális adatokból nem látszik, hogy milyen hatással volt a járvány a szervezet által képviselt több mint négymillió alkotó közül az alacsonyabb jövedelmekből élő többségre, akik nagyon nagy részben éppen a legjobban visszaesett az élő- és háttérzenei jogdíjakra támaszkodnak. Ugyanezért nagyobb mértékben érintette a válság azokat, akik elsősorban a helyi közönségnek írnak dalokat; a digitális jogdíjak növekedése inkább a nemzetközileg ismert szerzemények alkotóinak volt kedvező.

 

Előrejelzés: 2022-ig nem térnek vissza a jogdíjak a járvány előtti szintre

A jelentés előrejelzéseket is megfogalmaz a 2021-es jogdíjak alakulására nézve, előre bocsátva, hogy még mindig rengeteg a bizonytalanság.

 

Különösen igaz ez az élőzenére. Ezen a területen 2021 elején az optimisták nagy fellendülést vártak az évre, ám ez nem történt meg. Elmaradt számos, a jogdíjak szempontjából is igen fontos nagy koncert és fesztivál, és a kisebb fellépések nézőszáma is jellemzően redukált volt. Az viszont jó hír, hogy jól látható a közönség igénye arra, hogy mihelyt erre lehetőség lesz, visszatérjenek a nagy rendezvényekre; több iparági szereplő szerint nagyobb az érdeklődés, az előzetes jegyeladás a 2022-re (vagy akár 2024-re) meghirdetett koncertekre, mint valaha volt. Valószínűleg ennek kiegészítéseként az online közvetített koncertek is velünk maradnak, bár az ebből keletkező jogdíjak igen alacsonyak.

 

A háttérzene területén a vendéglátóhelyek várható csődjei, illetve a turizmus még mindig tapasztalható korlátozása sokáig éreztetni fogja a hatását. A rádiós és televíziós piacon a járvány már meglévő trendeket erősített fel, és ezek várhatóan folytatódni is fognak, például a rádiók jelentősége tovább csökkenhet; viszont az előfizetéses videostream oldalak növekedési üteme lassulhat az előrejelzések szerint.

 

Az audio stream területén a fejlett piacokon már évek óta látjuk annak a jeleit, hogy telítődőben van a piac, és új felhasználókat, előfizetőket már leginkább olyan országokban tudnak szerezni a szolgáltatók, ahol csak alacsonyabb előfizetési díjat lehet elkérni az emberektől. Viszont a Spotify 2021-ben több országban megemelte az árait (az előfizetések díja már jó ideje változatlan volt, még az inflációt sem követte); ezt várhatóan más szolgáltatók is meglépik nemsokára.

 

Mindent egybevetve a CISAC jelentése szerint a legtöbb közös jogkezelő csak 2022-re várja, hogy a jogdíjak visszaállnak a járvány előtti, 2019-es szintre. Ez azt jelenti, hogy a szerzőknek 2023-ig a jogdíjból származó jövedelmük visszaesésével kell számolniuk, bár sok jogkezelő a helyzetre reagálva a korábbihoz képest hamarabb vagy gyakrabban utalja át nekik a pénzüket.

Kulcsszavak: jogdíj CISAC

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Ellentmondás az adatokban

A legtöbb vállalat az adatok mennyiségének ugrásszerű növekedésére inkább teherként, mintsem előnyként tekint – derül ki a Forrester Consulting nemzetközi kutatásából, amelyet a Dell Technologies megrendelésére készített. Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása. A cégeknek vannak adathasználati céljaik – és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt –, de számos akadály lassítja őket. Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok. 

2021. december 6. 20:01

Már az Apple Music alkalmazás is elérhető az LG okostévéin

Tovább bővül az LG webOS platform által kínált otthoni szórakozási lehetőségek köre: már az Apple Music zenestreaming-szolgáltatás is elérhető az LG Electronics (LG) okostelevízióin.

2021. december 6. 18:22

Három évig tartó fejlesztési munkálatok végéhez ért a DIGI

Három évig tartó vezetékes hálózat fejlesztési munkálatokat zár le 2021 decemberében a DIGI. Az újításoknak köszönhetően a vállalat 16 vidéki nagyvárost is lefedő gerinchálózata saját optikai hálózaton kapcsolódik a budapesti központhoz. 

2021. december 6. 16:50

Gyors és felhasználóbarát töltés az ABB megoldásával

Az ABB bevezeti a Plug N Charge technológiát, amely egyszerűsíti, és még gördülékenyebbé teszi az elektromos járművek töltését és aztán a fizetést. A Pug N Charge alkalmazása esetén az elektromos autó vezetőjének csak annyi dolga lesz, hogy a járművel beáll a töltési ponthoz, majd a töltővezetéket csatlakoztatja az autóhoz. A töltési folyamat automatikusan indul, majd a folyamat végén a fizetés szintén automatikusan engedélyezve lesz.

2021. december 6. 15:13

A Nothing ear (1) fülhallgató fekete változata Magyarországra is megérkezik

A Nothing bejelentette, hogy első terméke, az ear (1) fülhallgató már fekete változatban is elérhető. A pehelysúlyú, teljesen vezeték nélküli fülhallgató matt fekete gumiharanggal, átlátszó tokban érkezik. Az új színváltozat az eredeti ear (1) specifikációihoz hasonlóan akár 34 órányi használatot biztosító tokkal, 11,6 milliméteres hangszóróval és aktív zajszűréssel érkezik.

2021. december 6. 13:45

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

December elején nyit az első magyar kriptotőzsde

2021. november 30. 21:13

Dr. Charaf Hassan a Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumának új elnöke

2021. november 18. 16:49

A Magyar Telekom 2021. harmadik negyedévi eredményei

2021. november 9. 21:45

Magyar innováció nyert ezüstérmet az év egyik legfontosabb egészségügyi startup versenyén

2021. október 30. 14:59