Mindig van holnap – űrhajósokat látott vendégül a Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetem műszaki oktatásban-kutatásban játszott szerepének elismeréseként hét űrhajós látogatott az intézménybe a Nemzetközi Űrhajós Szövetség kongresszusának egyik programjaként. A vendégeket a Földön kívüli életről, az űrhajósokat érő sugárzásról és arról is kérdezték a hallgatók, milyen egy tipikus nap az űrben.
Egy héten át Budapest ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. Kongresszusának, amelynek programjaira több tucat asztronauta érkezett. A rendezvény Magyarország számára nemcsak presztízsértékkel bír, hanem jelentős lépést is jelent az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára. Ezzel a céllal, az esemény keretében érkezett Győrbe négy egyesült államokbeli, két orosz és egy német űrhajós, akik előbb a városházára látogattak, majd a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán találkoztak oktatókkal és hallgatókkal.
Alekszandr Polescsuk, dr. Borbély Gábor, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének vezetője, Ernst Messerschmid, Mario Runco, Gregory Olsen, Shannon Lucid, Szergej Revin, Anna Lee Fisher és dr. Wersényi György dékán az egyetem űrtávközlési laboratóriumában. (Fotó: Horváth Márton)
Dr. Wersényi György, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja városházi beszédében hangsúlyozta: az űr kutatása közvetlen hatással van mindennapi életünkre a navigációs rendszerek működtetésétől a klímakutatásokig. Hozzátette: a győri egyetem alapvető szerepet játszik Magyarországon a távközlési szakemberek utánpótlásának nevelésében, s az űrtávközlés számára is képez mérnököket, kiemelkedő számú ipari-vállalati partnerrel együttműködve. „Oktatási-kutatási tevékenységünket infrastruktúránk is támogatja, ami ma már nemzetközi színvonalat képvisel. Egyetemünk Közép-Európa egyik legkorszerűbb rádiófrekvenciás laboratóriumával rendelkezik, s ebben olyan műszerek, berendezések vizsgálatára is sor került már, amelyek azóta műholdakon szolgálják mindennapjainkat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával két éve megújult űrtávközlés-laboratóriumunk szintén új távlatokat nyitott kutatásaink terén. Hallgatóink a gyakorlatorientált képzések révén nemcsak értékes diplomára tesznek szert, hanem olyan tudásra is, amellyel elhelyezkedésüket követően nagymértékben képesek hozzájárulni a térség és az ország fejlődéshez” – fogalmazott dr. Wersényi György. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Széchenyi István Egyetemen működik Magyarország 5G technológiára fókuszáló Digitális Fejlesztési Központja, aminek köszönhetően számos olyan kutatás-fejlesztési, innovációs projektben vesznek részt, amelyek a ma és a holnap kihívásaira keresik a választ.
A Széchenyi István Egyetemen megrendezett angol nyelvű fórumon a hallgatók is megtapasztalhatták az űrhajósok közvetlenségét. Az asztronauták között volt Anna Lee Fisher és Shannon Lucid, akik az első amerikai nők egyikeként teljesítettek szolgálatot az űrben. Szavaikból kiderült, ez azért is számított jelentős tettnek, mert a nőknek abban az időben még korántsem voltak olyan lehetőségeik, mint manapság. Az ugyancsak egyesült államokbeli Mario Runco, a német Ernst Messerschmid, valamint az orosz Alekszandr Polescsuk és Szergej Revin szintén hivatásos asztronauták voltak, míg az amerikai Gregory Olsen magánemberként, „turistaként” járt az űrben. Az első derültséget ő váltotta ki, amikor azt mondta: „Nem voltam jó tanuló; ha én meg tudtam csinálni, ti is!” Ő is mérnökként végzett persze, majd saját, sikeres vállalkozást indított, és a többiek szintén mind komoly tanulmányokat folytattak – fizikusként, kémikusként diplomáztak –, mielőtt bekerültek valamelyik űrprogramba. Kifejezetten érdekes Ernst Messerschmid esete, aki részecskefizikai kutatóként kapott kedvet ahhoz, hogy az űrben a nagyobb dimenziókat is megtapasztalja.
Sok hallgató volt kíváncsi az űrhajósokra a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Horváth Márton)
A hallgatók sok kérdést tettek fel az űrhajósoknak a fórumon. Milyen egy tipikus nap az űrben? – érdeklődött egyikük. Shannon Lucid válaszából kiderült, nem mindegy, hogy a misszió egy-két hétig tart egy űrrepülőgépen vagy hónapokig egy űrállomáson. Neki mindkettőről van tapasztalata, hiszen a Discovery és az Atlantis űrsiklóval is járt a kozmoszban, egy ízben pedig hosszú időt töltött az orosz Mir űrállomáson. „Az űrrepülőgépen nagy a tempó, kevés az alvás. Az űrállomáson jobban ráér az ember, mert mindig van holnap” – mosolygott.
Szóba került az űrhajósokat érő sugárzás is. Szergej Revin elmondta: ugyan az asztronauták folyamatosan tartanak maguknál dózismérőt, de a mostani űrrepülések a Föld mágneses övezetén belül zajlanak, így teljesen biztonságosak. „A Marsig tartó utazás viszont jelenleg halálos lenne a résztvevők számára” – szögezte le.
Az egyik hallgató azt kérdezte a vendégektől, hogy mit gondoltak a Földön kívüli életről utazásuk előtt, és változott-e utána a véleményük. Kiderült, hogy ufót egyikük sem látott, de Mario Runco kifejtette, hogy a világegyetemben lévő milliárd-milliárd csillag körül rengeteg Föld-szerű is keringhet, míg a zárszót Anna Lee Fischer adta meg: „A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.”
Kapcsolódó cikkek
- Akik jártak a világűrben – nemzetközi űrhajóskongresszus Budapesten
- Robotika: Európa-bajnoki dobogón a Széchenyi István Egyetem csapata
- Növényekből is lehet műanyag
- ZalaZONE innovációs nap
- Új publikációtámogatási program a Széchenyi-egyetemen
- I. Győri Klíma Expó: kitüntetett szerepben a Széchenyi István Egyetem
- Tovább bővíti fejlesztési bázisát a Széchenyi István Egyetem a ZalaZONE-on
- Diplomaátadó ünnepséget tartott a Széchenyi István Egyetem három kara
- A legjobbak legjobbjai találkoztak a Széchenyi István Egyetemen
- A győri Széchenyi István Egyetem tovább erősítette országos pozícióját
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Átfogó körképet készített az okosórák kelet-közép-európai piacáról a Huawei
A kelet-közép-európai vásárlók mintegy 90 százaléka az egészségfigyelést tartja az okosórák legfontosabb funkciójának, az eszközök vásárlásakor pedig az akkumulátor üzemideje, a vízállóság és a meglévő okostelefonjaikkal való kompatibilitás az elsődleges szempontok – derült ki a Huawei első alkalommal közzétett, több európai kutatást összegző okosórapiaci körképéből. A klasszikus, kerek számlappal és fém házzal rendelkező készülékek a legkeresettebbek a megkérdezettek körében, az alapvető egészségkövető funkciók mellett pedig népszerűek a szív egészségével kapcsolatos mérési lehetőségek is.
Fenntartható divat debütált a párizsi Haute Couture divathéten
Az Epson a neves japán divattervezővel, Yuima Nakazatóval és a megegyező nevű YUIMA NAKAZATO márkájával együttműködve a 2023-as tavaszi-nyári párizsi Haute Couture divathéten olyan kreációkat mutat be, amelyek egyszerre lenyűgözőek és fenntarthatóak. Amellett, hogy a YUIMA NAKAZATO az Epson digitális textilnyomtatását használta egyedi és kreatív világképének visszaadásához, néhány alkotását egy új, fenntarthatóbb és az iparágat potenciálisan átalakító textilgyártási folyamat segítségével valósította meg.
Az ABB E-mobility leszállította az egymilliomodik EV-töltőt
Az ABB E-mobility bejelentette, hogy leszállította az egymilliomodik elektromosjármű-töltőjét, ami a legújabb mérföldköve a vállalat azon távlati céljának, hogy az intelligens és megbízható töltési megoldások folyamatos fejlesztésével lehetővé tegye a kibocsátásmentes jövőt.
Dr. Hasznics Milán lett a Qualysoft Csoport globális vezérigazgatója
Dr. Hasznics Milán igazgatósági tag tölti be 2023 januárjától az IT-tanácsadó és szolgáltató Qualysoft Csoport globális vezérigazgatói posztját. A kinevezés a szakember 2022-es magyarországi vezérigazgatói előléptetését követi. A magyarországi feladatkör mellett a cégcsoport német, osztrák, román, szerb és svájci tagvállalataiért is felelős.
Nem tudott pályára állni a NASA szoftvergazdálkodási programja
Nemrég tette közzé a NASA Főfelügyelői Hivatala a szervezet szoftvereszköz-gazdálkodására irányuló felülvizsgálatának eredményét, melyben több tízmillió dollár mértékű bírságot, túlköltekezést és jelentős fejlesztési lehetőséget állapított meg. Az eset jól példázza, hogy mekkora jelentősége is van a proaktív szoftvererőforrás-gazdálkodásnak, ami optimalizálja a szervezetek informatikai költségeit, miközben jelentősen minimalizálja a szerződési feltételek megszegéséből eredő kockázatokat is.