Magyarország felkerült a megújuló energia befektetések toplistájára
Magyarország idén bekerült a megújuló energia befektetések szempontjából legvonzóbb 40 ország közé. Az EY globális rangsorán elért hazai eredményhez nagyban hozzájárult a napelemes rendszerek állami támogatása. A nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya szerint a hálózatok fejlesztése mellett a szénalapú energiatermelés kiváltása is elengedhetetlen a karbonkibocsátás csökkentéséhez és az uniós célok eléréséhez.
Magyarország a korábbi 44-ről idén a 37. helyre lépett előre az EY kétévente megjelenő, az országok vonzerejét a megújuló energia alkalmazása szempontjából értékelő listáján. A kelet-európai régióból egyedül hazánk és Lengyelország került be a legvonzóbb negyven ország közé. A nemzetközi jelentés szerint a magyar piac folyamatosan növekszik, amiben a napelemes rendszerek elterjedésének is komoly szerepe van. Magyarország 2020-ra el is érte a korábban kitűzött célt, és a megújuló energiaforrások mostanra már az áramtermelés 14 százalékát biztosítják. A legutóbbi, állami támogatással indított napelemes program jelentős túljelentkezéssel zárult, így éves szinten 390 GWh energiatermelésre kötöttek szerződést.
„A lakossági napelemes pályázatok hatalmas sikere Magyarországon minden szereplőt arra ösztönöz, hogy más területen is alkalmazzák a megújuló energiaforrások támogatását. Hazánk kifejezetten jól teljesít a régióban, ám az uniós célok eléréséhez az ágazat további támogatásokat igényel” – hangsúlyozta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.
Kelet-Európa is komoly lépéseket tett, hogy elérje a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A régió különböző piacai számára ugyanakkor jelentős feladat a megújuló energiatermelésre való átállás, amit geopolitikai akadályok is hátráltathatnak. Európa célkitűzése, miszerint az üvegházhatást okozó gázkibocsátását 2030-ra az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni nehézséget jelent azoknak a gazdaságoknak, amelyek jelentős mértékben függenek a szénalapú energiatermeléstől. A karbonsemleges gazdaságra való áttérés érdekében uniós és kormányzati források egyaránt elengedhetetlenek a hálózatok fejlesztéséhez, illetve a technológiai és pénzügyi eszközök megteremtéséhez.
A megújuló energia térnyerésére már elkezdett megérni a világpiac, azonban az iparági szereplőknek továbbra is fejleszteniük kell az elosztórendszereik infrastruktúráját, hogy lehetővé tegyék a zökkenőmentes átállást. A hálózatokra a következő évtizedben 50 százalékkal többet kellene költeni a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ahhoz, hogy a globálisan teljesítsék a fenntarthatósági célokat.
Kapcsolódó cikkek
- A világ legnagyobb napelemes energiatárolóját szállítja a Huawei Szaúd-Arábiába
- Zöldebb jövőért dolgozik együtt a három legnagyobb magyar megújuló energia szövetség
- Óriás akkumulátorgyár épül a magyar határhoz közel
- Könnyebb és biztonságosabb lesz a vállalati korrupció bejelentése
- Egy magyar techcég megszűnteti a megújuló energiák időjárásfüggőségből fakadó kockázatát
- Okos és zöld megoldásokkal épül Székesfehérvár új városrésze
- Túl gyors a napelem-boom?
- Védtelenül állnak a következő online betöréssel szemben a cégek
- Bővíti partnerségi kapcsolatát a VELUX Cégcsoport és a Schneider Electric
- Megindult a roham az ingyen napelemekért
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
K&H: Kate ellenáll a hódolók ostromának
Egyre többen veszik igénybe Kate, a K&H személyes digitális asszisztensének segítségét. Bár vannak, akik bolondoznak Kate-tel, őt ez sem zavarja: kedvesen kitér az oda nem illő kérdések elől. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint a mesterséges intelligencián alapuló személyes digitális asszisztens bevált, az ügyfelek megszerették, és Kate is minden nap tanul tőlük valamit.
Okosotthon: megoldás az energiatakarékosság és a kényelem jegyében
Alighogy hozzászoktunk az okoseszközök használatához, máris beszivárgott a mindennapokba az okosotthon kifejezés is. Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki vezetője válaszolt azokra a kérdésekre, hogy hogyan kapcsolható össze az okosotthon funkciók használata az energiatakarékosságos szándékkal és miért érdemes intelligens és integrált megoldásokban gondolkozni azoknak, akik napelemes rendszeren keresztül termelik – vagy tervezik megtermelni – a villamosenergiát.
Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához.