A drónhasználat és a 3D nyomtatás az év áttörése az építészszakmában
Sem a drón, sem a 3D nyomtatás nem számít ma már eget rengető újdonságnak, hiszen évek óta tudunk a létezésükről. Azonban most először kezdték el Magyarországon az építőipari tervezés, kivitelezés és ellenőrzés területén is bevetni őket, ami rövid időn belül a szektor átrendeződéséhez vezethet.
Napjainkban az építőipar egyik legnagyobb csodájának a BIM (Building Information Modeling) tervezés számít; aki az élvonalba akar tartozni, nem kerülheti el az alkalmazását. A BIM az épületek tervezési és építési folyamatainak átfogó digitális modellek segítségével történő szimulálását és optimalizálását jelenti. Használata alapos felkészülést és mély szaktudást igényel. Jelentős előnyöket kínál a hagyományos tervezési módszerekkel szemben, mivel általa bármikor részletes információkhoz juthatunk az épület bármely alkotóelemét illetően.
„Az ily módon lemodellezett épületek segítségével hatékonyabb lett a tervezés, és jelentősen olcsóbb a kivitelezés. A modellek megépítése 2D-s tervek, illetve 3D-s pontfelhők (LiDAR lézerszkenner) alapján történik. Az épület 3 dimenzióban való felépítésével kiszűrhetők a tervezési hibák és a szakágak közötti eltérések. Olyan hibákat lehet kiszűrni, melyek csak a kivitelezés során kerülnének napvilágra, többletköltséget jelentve a beruházóknak és a kivitelezőknek egyaránt. Az elkészített 3D-s modell a kivitelezés befejezése után sem veszti el fontosságát, hiszen az épület üzemeltetéséhez, átalakításához vagy akár bontásához is segítséget nyújt” – tudtuk meg Dézsi Tamás BIM szakértőtől, a Debreceni Egyetem docensétől, a Marcell-Ház Kft. tulajdonosától, aki a régió legnagyobb létszámú csapatával 2008 óta foglalkozik BIM szolgáltatással, és aki a Debreceni Egyetem Műszaki Karán angol és magyar nyelven is oktatja kollégáival a módszer alkalmazását.
A magasban drónok segítenek a mérésben
A drónokat ma már az élet számos területén használják: találkozhatunk velük többek között a mezőgazdaságban, a hadiiparban, a csomagkézbesítés területén, a filmgyártásban és más művészeti ágakban is. A következő időszakban az építőipar területén is jelentős térhódításuk várható, főként a tervezés és az ellenőrzés folyamatai során.
„Tervezőirodánkban Magyarországon elsőként kezdtük el alkalmazni a drónra szerelt LiDAR lézerszkennert, aminek segítségével nagy pontossággal meg tudunk mérni minden olyan tényezőt, amit eddig lehetetlen volt. Magas épületek, templomtornyok, műemlék építmények váltak kívülről is pontosan felmérhetővé, ezáltal a tervezett változtatásokat, felújításokat gyorsabban és könnyebben lehet megtervezni, és a hibázási lehetőséget szinte nullára lehet csökkenteni” – avatott be Dézsi Tamás.
A szakember elmondása szerint a drónok nemcsak a tervezésben, de az ellenőrzésben is kiemelt szerepet tölthetnek be, hiszen segítségükkel a legapróbb magas- és mélyépítési kivitelezési hibák is tetten érhetők. Emellett környezetvédelmi szerepük is jelentős lehet a fennálló problémák feltérképezése és a megoldás lehetséges módjainak megtalálása során.
3D nyomtatott díszek pompázhatnak az épületeken
A 3D nyomtatók felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia szab határt, vagy talán még az sem. Számos szegmensben fedezték már fel a hasznosságukat, de az építőipar mind ez idáig nem használta őket. Mostantól azonban lehetővé válik, hogy az építményeket, akár magánépületről, akár középületről, akár műemlékről van szó, könnyen és olcsón fel lehet újítani a 3D-s nyomtatás segítségével.
„Bármit, ami az épületen elavult, akár szobrokat, frízeket vagy más elemeket is el tudunk készíteni 3D nyomtatókkal élethűen, az eredetivel megegyező formában. Az így készült elemek pehelysúlya megkönnyíti a felhelyezést, és gyártásuk századannyiba kerül, mint ha az eredeti anyagukból készülnének. A nyomtatáshoz szükséges alapanyag a kukorica- vagy burgonyakeményítő, amihez igény szerint különböző őrleményeket: követ, fát, gránitot, téglát lehet 60-70%-os adalékként társítani” – ismertette a Marcell-Ház Kft. tulajdonosa.
Az új technológiák olyan lehetőségeket nyitnak meg, melyek eddig elképzelhetetlenek voltak, és nagy segítséget nyújtanak a kivitelezés költségeinek csökkentésére is, ami az emelkedő alapanyagárak idején fontosabb, mint valaha. Környezetvédelmi szerepük is rendkívül fontos, hiszen nagyon sok műemléki épület homlokzati szigetelése azért nem megoldható, mert a díszek reprodukálása nem lehetséges, vagy aránytalanul magas a felújítás díjához képest.
„Mint minden szakmában, az építészetben is szoros a verseny, ezért nem elég jó szakembernek lenni, vagy jó érzékkel kezelni a térformálást, újabb és újabb innovációkkal kell meglepni a piacot, ha az élvonalban akarunk maradni. Nagy szakmai alázattal és izgalommal várjuk, milyen csodálatos műemlék épületeket menthetünk meg, tervezhetünk át a jövő generációinak, az új módszereknek köszönhetően” – zárja gondolatait Dézsi Tamás.
Kapcsolódó cikkek
- Azon dolgozik egy magyar, hogy mudi, puli és border collie LEGO figura is készüljön
- Drónkutatás a Széchenyi-egyetemen
- Felderítési akció drónokkal
- 5G drónok segítségével forradalmasítja az egészségügyet a Vodafone
- Az ABB Robotics bemutatta a visszanyert tengeri műanyagot felhasználó kiskereskedelem jövőjét
- Hivatalos szakma lett a növényvédelmi drónpilóta
- Drónkutatás a győri Széchenyi-egyetemen
- 3D nyomtatással lép a cipőgyártás a digitális jövőbe
- 3D nyomtatás alkalmazása a prototípus és a nagyszéria közötti feladatoknál is
- 3D nyomtatással készülnek a személyre szabott szemüvegkeretek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Robbanás előtt a vállalati automatizáció
Az elmúlt években csúcsra pörgött a vállalati digitalizáció: 2022-ben 1,6 billió dollárt költöttek erre világszerte, 2026-ra pedig várhatóan meg is duplázódik ez az összeg. Ahogy a cégek a gazdasági és piaci kihívások közepette a költség- és erőforrásigények csökkentésének és az üzleti folyamatok optimalizálásának útjait keresik, egyre több területen kerül előtérbe a hiperautomatizáció. Ennek köszönhetően ugyanis az eddig időigényes, több kolléga közreműködését igénylő munkafolyamatok elvégzését a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotikai eszközeivel automatizálhatják.
AI megoldás segítheti a vállalatokat dekarbonizációs céljaik megvalósításában
Egyre ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaznak meg a vállalatok, azonban ahhoz, hogy érdemi lépéseket tegyenek a nettó zéró kibocsátás felé, precíz adatszolgáltatásra van szükségük: a mesterséges intelligencián alapuló megoldások már erre is megoldást nyújthatnak.
Személyre szabott diagnosztika és hatékonyabb kezelések okoseszközökkel
Az okoseszközök és felhőalapú rendszerek egyre több iparágban jelentenek innovációt és az egészségügyi ellátásban, orvosdiagnosztikában is valódi áttörést hozhatnak. A hazai egészségügyben elsőként jelent meg az a technológia, amellyel az orvosok hozzáférhetnek a betegek által rögzített vércukorszint adatokhoz, ami sokkal hatékonyabb módon teszi lehetővé a személyre szabott terápiák felállítását.
Changing reality – az útkeresésre, újratervezésre fókuszálnak a SMART 2023 konferencia előadói
Napjaink egyik legnagyobb kihívása elengedni a megszokott, jól ismert mintákat, berögződéseket, és új utakat, nézőpontokat keresni helyettük. A 2023. április 26-án a budapesti Akváriumban megrendezésre kerülő SMART 2023 konferencia előadói is ezt a témát járják körül Nancy Rademaker, az ügyfélközpontú innováció nemzetközi hírű előadójának keynote beszédét követően. Az IVSZ népszerű B2B üzleti eseményén szó esik majd arról, milyen hatással lesz a Metaverzum, az MI-technológiák és a decentralizált gazdaság az egyes szektorok jövőjére. Az előadók arra is választ keresnek, hogy miként lehet fenntartható világot alkotni egy alapvetően fenntarthatatlan környezetben, illetve hogyan változik meg a gazdaság és az üzlet a valós és a virtuális világ határának elmosódása nyomán.