Föld hívja Holdat: tudománytörténelmi jelentőségű kísérletet reprodukáltak a Széchenyi István Egyetemen
A győri Széchenyi István Egyetem Honfy József Rádióamatőr Klubja megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél messzebb élő rádióamatőrökkel vegyék fel a kapcsolatot rádióhullámok segítségével. A hallgatók legutóbb nem kisebb kísérletre vállalkoztak, minthogy távoli országokat a Holdon keresztül érjenek el.
A Széchenyi István Egyetem Honfy József rádióamatőr-állomásán járva egy gyermekkori találós kérdés juthat eszünkbe: Afrika vagy a Hold van messzebb tőlünk? A tréfás megoldás szerint Afrika, hiszen a kontinenst nem, de a Holdat Győrből is láthatjuk.
„A hallgatókkal régi vágyunk, hogy a történelmileg jelentős Bay Zoltán-féle Föld–Hold–Föld radarkísérletet megismételjük itt, az egyetemen, egész pontosan annak tetején” – mondta el Németh Péter Ernő, az intézmény címzetes egyetemi docense, a Távközlési Tanszék tanársegéde. A Honfy József Rádióamatőr Klub vezetőjeként a kísérlet történelmi hátterét is megvilágította: Bay Zoltán a második világháború után társaival a romokból és üres laboratóriumokból újraépítkezve 1946. február 6-án sikeres Hold-radarkísérletet hajtott végre. Így nagy pontossággal sikerült megmérnie a Hold Földtől való távolságát. Ezzel Európában elsőként megalapozta a rádiócsillagászat tudományát. Bay Zoltán nevéhez kötődik a fénysebességre alapozott méterdefiníció is.
A fejlesztők az antennacsoporttal, amellyel a Holdról visszaérkezett jeleket befogják. (Fotó: Májer Csaba József)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak rádióamatőr-közössége Nagy Zoltán mestermérnök-hallgató, a rádióamatőr-egyesület tagja és annak vezetőhelyettese, Kéri Lajos javaslatára Bay Zoltán tudományos eredménye előtt kívánt tisztelegni a kísérlet korhű megismétlésével, a mai kor színvonalán elérhető eszközök, berendezések felhasználásával. Hamar kiderült azonban, hogy a Bay Zoltán által egykor használt 120 MHz-es frekvenciát ma már a légi közlekedés számára tartják fenn. A csapat emiatt végül a 144 MHz-es, rádióamatőrök által használt sávot választotta. A feladat sikeres teljesítéséhez támogatóként csatlakozott a győri Carant Kft., amely a tervezett kísérlethez szükséges antennák legyártását vállalta.
„A kezdeti eredménytelenség nem szegte a csapat kedvét. Először megdupláztuk, majd megnégyszereztük az antennák számát így siker koronázta a próbálkozásunkat, és sikerült visszavenni a Holdról a saját jeleinket” – mondta el Németh Péter. Nagy Zoltán hozzáfűzte, a kísérlettel egyben összeköttetéseket létesítettek a Holdról visszaverődött jelek segítségével más rádióamatőrökkel. „A rádióamatőrök állomásai tőlünk mindössze néhány ezer kilométerre voltak, de az általunk indított rádióhullámok fénysebességgel 2,6 másodpercig oda-vissza utazva kétszer tették meg a Föld–Hold közel 400 ezer kilométeres távját” – világította meg teljesítményük értékét a hallgató.
„A sikeres kísérlet óta azon dolgozunk, hogy tökéletesítsük a rádióállomásunkat, újabb frekvenciasávokban újabb antennákkal érhessük el a távoli rádióamatőröket a Holdon keresztül. Mindenkit szívesen látunk állomásunkon, diákokat, jelenlegi és volt hallgatókat, akik szívesen kipróbálnák Hold-radarunkat” – hívta fel a figyelmet a lehetőségre Németh Péter. Zárásként viccesen megjegyezte: „Az eredeti kérdésre a válasz természetesen, hogy a Hold van messzebb, s nem Afrika. A Széchenyi István Egyetemen végzett méréseink is ezt igazolták!”
Kapcsolódó cikkek
- Mentőautót segítve mutatkozott be az előfutár drón
- A Széchenyi István Egyetem részvételével készül a magyar permetező drón
- Új pályázat: európai egyetemeken kutathatnak a Széchenyi István Egyetem oktatói és PhD-hallgatói
- Rövid képzési programokat is kínál hallgatóinak a Széchenyi István Egyetem
- Pótfelvételi 2022: megerősítette pozícióját a Széchenyi István Egyetem
- Második lett a Széchenyi-egyetem csapata a legrangosabb Formula Student-versenyen
- ART: már kiemelkedik a mezőnyből a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
- A jövő mérnökei versenyeztek a Széchenyi-egyetemen
- Történelmi ART-siker
- Az űrbe készül a Széchenyi-egyetem
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megérkeztek Magyarországra a CHASING professzionális robot-tengeralattjárók
Magyarországon is megkezdődött a CHASING víz alatti drónkutatással és -fejlesztéssel, valamint integrált gyártási technológiákkal foglalkozó vállalat termékeinek kereskedelmi forgalmazása. A vállalat világelső a fogyasztói- és ipari víz alatti robotok szegmensében.
A képernyőn túl: immerzív internet vállalatok számára
Bár maga a metaverzum kifejezés már 1992-ben létrejött, fejlődésében az elmúlt években jelentős változás következett be. A kiterjesztett virtuális valóság mögött álló technológiák egyre megfizethetőbbek lettek, a COVID-19 világjárvány okozta kulturális változás eredményeként pedig egyre szélesebb körben lett elfogadott vélekedés, hogy a digitális világok az emberi kapcsolatok életképes helyszínei lehetnek. A vállalkozások megduplázták a virtuális világok iránti érdeklődésüket: a Deloitte adatai szerint tavaly több tízmilliárd dollárnyi kockázati tőkebefektetés érkezett ilyen területre, az elemzők 2024-re 800 milliárd dolláros piacot becsülnek.
Elismerték a Schneider Electric egyenlő fizetésekért tett erőfeszítéseit
A Világgazdasági Fórum egyik szervezete iránymutatóként nevezte meg a Schneider Electric-et a sokszínűség, egyenlőség és befogadás területén indított Globális béregyenlőségi kezdeményezéséért. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat programja 2014-ben indult el 12 országban, kísérleti jelleggel, azóta több mint 100 országban valósult meg, és 2020 végére a vállalat dolgozóinak 99,6 százalékát érte el.
Interaktív kiállításon ismerhetők meg a különböző iparágaknak szánt LG készülékek
Az LG Electronics (LG) a barcelonai Integrated Systems Europe (ISE) 2023 kiállításon mutatja be a csúcstechnológiát képviselő digitáliskijelző-megoldásainak teljes portfólióját, beleértve a LED, a Micro LED és az átlátszó OLED kijelzőket is. A készülékeket több digitalizált térben tárják a közönség elé, bemutatva a különböző iparágak – többek között a kiskereskedelem, a vállalati szféra, az oktatás és a vendéglátóipar – számára kínálkozó felhasználási lehetőségeket és alkalmazásokat.
A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.