Mesterséges intelligencia: mi használjuk és mi szabunk határt neki

forrás: Prím Online, 2022. október 20. 18:29

A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része, a jövőben ez csak fokozódni fog. Ez pedig felveti a kérdést: hol húzódnak az öntanuló rendszerek hasznosításának határai, és mi az, amiben megkönnyíthetik a dolgunkat? Már készül ennek szabályozására egy uniós rendelet, amiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is komoly szerepet vállal majd.

Néhány éve a mesterséges intelligenciáról még elsősorban a sci-fikben hallottunk, és a legfőbb kérdés az volt, hogy vajon öntudatra ébred és ellenünk fordul-e majd. Ma már napi szinten használjuk ezt a technológiát: ott van például a Google útvonaltervezőjében vagy az öntanuló arcfelismerő rendszerekben. Minden olyan informatikai rendszert ide sorolunk, amely az emberi értelemhez hasonló feladatmegoldásra képes. Mindezt ráadásul sokkal gyorsabban, megbízhatóbban és jóval nagyobb kapacitással teszik, mint az emberek. 

 

Előbb mi tanítjuk, aztán „továbbtanul”

A mesterséges intelligencia lényeges tulajdonsága, hogy öntanulásra is képes: nem egy előre meghatározott algoritmus alapján dolgozik, hanem a visszajelzések vagy – emberi fogalommal élve – a tapasztalatok alapján folyamatosan tökéletesíti a feladatvégzést. Persze egyetlen mesterségesintelligencia-rendszer sem kezd el spontán megoldani feladatokat. Ehhez először tanítani kell egy mintaadatbázis alapján. Például egy képfelismerő rendszerhez egy minél nagyobb képadatbázist kell feltölteni, ahol megadjuk azt, hogy melyik felvételen mi látható (macska, kutya, elefánt stb.). A tanítási fázis után már kellő „tapasztalatot” szerez és képes az állatok felismerésére. 

 

pixabay.com

 

Az öntanuló rendszerekre épülő megoldások remekül hasznosíthatók például az orvosi diagnosztikában, ahol a mesterséges intelligencia nagyságrendekkel nagyobb diagnosztikai adatmennyiség ismeretében képes értékelni a leleteket, mint egy olyan orvos, aki csak a saját tapasztalataira támaszkodik. A mesterségesintelligencia-alapú diagnosztika így hatékonyabban tud terápiát javasolni az orvosnak – de a végső döntést persze továbbra is a szakember hozza meg. Ugyancsak hasznos eszköz a mezőgazdaságban, ahol a rendszer szenzorok segítségével méri fel, hogy milyen beavatkozásra van szükség a terméshozam emeléséhez. Számtalan otthonban jelen vannak az olyan jól ismert csevegőgépek, mint az Alexa vagy a Siri. Ezekben szintén mesterséges intelligencia teremti meg a tulajdonos szokásaihoz történő alkalmazkodást. 

 

Természetesen a távközlőhálózatokban is nagy szerepe lesz a mesterséges intelligenciának, hiszen a mai összetett hálózatokban a forgalom optimalizálása és a hálózat vezérlése már nem oldható meg pusztán emberi erőforrásokra támaszkodva. Hamarosan már az egyre terjedő 5G-mobilhálózatok központi rendszerei is ezt a technológiát hasznosítják majd.

 

Féljünk tőle? Inkább szabályozzuk!

A mesterséges intelligencia tehát szinte minden területen kényelmesebbé teheti az életünket, de felmerül a kérdés: kell-e félni ezektől az öntanuló rendszerektől? Az NMHH álláspontja szerint félni nem kell, de mindenképp szükséges szabályozni, hogy mely területeken és mire szabad használni ezt a technológiát. Előbb-utóbb a szabályozásban is meg kell jeleníteni azokat a korlátokat, ahol a mesterséges intelligencia használata már nem segítséget, hanem kockázatot jelent.

 

Az Európai Unió már vitára bocsátotta az erről szóló rendelet tervezetét, ami a különböző alkalmazási területek kockázatait minimális, korlátozott, magas és elfogadhatatlan mértékű osztályokba sorolja. A magas kockázatú területeken már indokoltak a szigorú szabályok, az elfogadhatatlan kockázatú területeken – amik már veszélyeztethetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait – pedig a tiltás eszközével él a tervezet.

 

A tiltott kategóriába esik a tervezet szerint minden olyan alkalmazás, amely a személyek manipulálására vagy életkorának, testi vagy szellemi fogyatékosságból eredő sebezhetőségének kihasználását célozza. Ugyancsak tiltott a személyek megbízhatóságának értékelésére vagy osztályozására irányuló alkalmazás, ha ez hátrányos vagy kedvezőtlen bánásmódot támogat. Végül tilalom alá esne a valós idejű, nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken történő tömeges biometrikus azonosítás, ami alól engedélyhez kötötten kivételt képezhet az eltűnt személyek vagy különösen veszélyes bűnözők alkalmi keresése. 

 

Természetesen az NMHH is foglalkozik a mesterséges intelligencia megismerésével, és ennek két oka is van. Egyfelől – ahogy már említettük – ezek a rendszerek a részét fogják képezni az infokommunikációs hálózatoknak, ahol fel kell készülni a megismerésükre, és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e szabályozási lépéseket tenni a piacon az alkalmazásuk esetén. Másfelől az EU-rendelet megjelenése számos feladatot ró majd az egyes országokra a kockázatok elemzése és kezelése terén. Várhatóan ebben is lesz feladata az NMHH-nak, hiszen a mesterségesintelligencia-rendszerek kockázatelemzése komoly felkészültséget igényel.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

4 éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában

Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből. A tanulmány szerint 2040-re a belső égésű motorral hajtott járművek aránya az összes eladás kevesebb mint 1 százalékára zsugorodik világszerte. 

2023. január 28. 12:23

Évet értékelt a Binance: már 128 millióan használják a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét

A kriptoszektor tavalyi, több platform számára válságos évében a piac legnagyobb cége, a Binance fejlődni tudott: jelentősen növelte ügyfelei számát, emelte többek között az innovációra és kiberbiztonságra szánt összeget, komoly segítséget nyújtott az ukrán humanitárius válság áldozatainak. Évértékelőjükben az iparág megújulását célzó stratégiájukról is közöltek fontos részleteket.

2023. január 28. 10:07

Megtorpanó IT iparág: vége a korlátlan növekedésnek?

Az elmúlt bő egy évtizedben a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül tényleges teljesítményükre. Most azonban megtorpant az iparág, és egyre gyorsulnak a leépítések az informatikában. Eyal Zucker, az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint bizonyos szempontból új korszak kezdődik, amelynek során a növekedés hajszolása helyett a tényleges bevétel- és profittermelésre, valamint felhasználói elégedettségre kerül a hangsúly a tech-iparban. Ez a szemléletváltás szükséges és természetes folyamat, és bár sokaknak nehéz lesz, a szektor egésze jól jön ki belőle.

2023. január 27. 20:31

Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok

Sikeresen startolt a BME Aerospace Team által – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főtámogatásával – megépített megépített 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta, amely repülés közben két tudományos kísérletet végzett: egy élő csontsejtekkel végzett orvosbiológiai, valamit egy, a Föld mágnesességét mérő légkörfizikai kísérlet kapott helyet az eszközön. A felbocsátást január 26-án tartották meg.

2023. január 27. 18:47

Az AOC bemutatja a nagy teljesítményű P3 üzleti monitorcsaládot

A kijelzőspecialista AOC bejelenti a professzionális P3 termékcsaládot, amely hét új monitort tartalmaz három különböző méretben (a 24 hüvelyk/60,4 cm képátlójú 24P3CW, 24P3CV és 24P3QW modelleket, a 27 hüvelyk/68,6 cm képátlójú Q27P3CW, Q27P3CV és Q27P3QW modelleket, valamint a 34 hüvelyk/86,4 cm képátlójú ultraszéles CU34P3CV modellt). 

2023. január 27. 17:04

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2022 díjazottjai!

2023. január 27. 09:47

Látássérülteknek fejlesztett eszköz nyerte az LG versenyének fődíját

2023. január 26. 14:02

Közeleg a 31. Magyar Innovációs Nagydíj felhívás beadási határideje

2023. január 16. 18:51

A Bullitt műholdas szolgáltatása lefedettlenség esetén is biztosítja az üzenetküldést

2023. január 9. 15:46