A digitalizáció 7 előnye a szervezetek számára
Infláció, recesszió, válság: napjaink gazdasági problémái minden szervezet életére hatással vannak. Jelentős kihívás a szervezetek számára a költségek racionalizálása, a hatékonyabb működés, a gyorsabb és produktívabb munka. A digitalizáció mindezek megvalósításához hatékony megoldásokat biztosít – derül ki a Königsberg Consulting szakértőjének elemzéséből.
Magyarországon 2021 végére már több mint 3000 közszolgáltatás állt rendelkezésre az interneten – közel kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Az online ügyintézés igénybevétele 2018 óta kötelező a vállalkozások számára. Az Európai Unió 2022-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint az e-kormányzati felhasználók száma jelentősen nőtt hazánkban: a 2019-es 64 százalékról két év alatt 81 százalékra. Az uniós átlag 65 százalék.
„A jelenlegi gazdasági kihívásokra a digitalizációs fejlesztések fokozása az egyik eredményes válasz. A digitalizáció költségcsökkentő hatású és pontosan mérhető a hatékonyság növekedése. A szervezetek óriási összegeket spórolhatnak a folyamataik digitalizációjával. Mára nem csupán egy lehetőségről, hanem egyfajta szükségszerű fejlődésről is beszélhetünk, amikor a digitalizációt emlegetjük” – mondja Balogh Gábor, a Königsberg Consulting Kft. szakértője.
A szakember szerint 7 fontos előnnyel járnak a digitalizációs fejlesztések egy szervezet életében.
1. A digitalizáció időt és erőforrást szabadít fel: ugyanazt csinálhatjuk gazdaságosabban, gyorsabban és kényelmesebben, hatékonyabbá válik a döntéshozatal, nő a produktivitás, a munkafolyamatok ideje és száma csökken.
2. Nyomon követhetőbbé, könnyebben dokumentálhatóvá válnak az üzleti folyamatok. Jelentősen csökkenthető a manuális adatrögzítés igénye, az adminisztrációs terhek csökkenése pedig a kollégák megtartásához is hozzájárulhat.
3. Nő a működés megbízhatósága: a hibaszázalék javul, csökkennek a kockázati tényezők.
4. Az ügyfélkiszolgálás színvonala látványosan nő, fokozódik az ügyfélélmény.
5. Csökkennek az adminisztratív/működési/beruházási költségek: a folyamatok teljes papírmentesítésével például a cégek akár a vonatkozó költségeik 80 százalékát is megtakaríthatják és fenntarthatóbbá tehetik működésüket.
6. Az egyéni digitalizációs készségek sikeresen fejleszthetők.
7. Szakmai területtől függetlenül, minden egyes munkavállalóra ugyanazok a dokumentációs lépések terjeszthetőek ki, létrejön egyfajta vállalati digitális tudásanyag.
Balogh Gábor hozzáteszi: „a digitalizációs törekvésekhez érdemes szakértő segítségét igénybe venni, mert a cégeknek, önkormányzatoknak, közfeladatokat ellátó szervezeteknek egyedül nehéz megtalálni a helyes irányt, még akkor is, ha valóban elkötelezettek a fejlesztések iránt. Egy digitalizációs tanácsadó kívülről lát rá a szervezet folyamataira és hatékonyan tudja segíteni, akár katalizálni is a digitalizációs fejlesztéseket megalapozó tervezést. Ma már számos eszköz segíti a problémafeltárást és a megoldást, például a szervezetek digitalizációs hiányosságait feltáró digitális érettségi audit, az ügyfelek és a felhasználók viselkedését, döntéseik mögött meghúzódó gondolkodást elemző viselkedésértési tanácsadás vagy a folyamatok felmérését, és legfőképpen a digitális szempontú optimalizációját elősegítő tanácsadás” – sorolja a Königsberg Consulting Kft. szakértője.
Kapcsolódó cikkek
- Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket
- Elindult a Telekom kkv-knak szóló Digitalizációs Tanácsadás programja
- A konyhai digitalizáció elősegítheti a jó higiénés gyakorlatot
- A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell
- Az SAP megoldásával fejleszti digitalizációs programját a Lockheed Martin
- Az ABB befektet az OKTO GRID-be
- Díjeső a digitalizáció eredménye
- Versenyen keresi az újabb digitális fejlesztési lehetőségeket az Erste
- Felgyorsítja digitális átalakulását a BMW-csoport
- Digitalizáció a KKV-knál - ahogy a mesterséges intelligencia látja
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
GLAMI: a 12-26 éves korosztály diktál az online divatkereskedelemben
A GLAMI divatkereső európai webáruházak között készített felmérése szerint annak ellenére, hogy a 12-26 éves korosztály vált a divat világát leginkább meghatározó korcsoporttá, a vállalkozások csak 20%-a igazítja választékát a legfiatalabb generáció ízlésvilágához. Ugyanakkor azok a webáruházak válhatnak sikeressé, akik a rendelkezésükre álló technológiák segítségével képesek néhány másodperc alatt felkelteni, majd fenntartani a fogyasztók figyelmét.
2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.
A használtcikk, mint termék a világhálón is hasít
A magyarok 77%-a nyitott arra, hogy használt terméket vásároljon, és 64%-uk már vett is ilyen terméket a világhálón – mutatják a Shoptet friss reprezentatív kutatásának adatai, amelyet a március 18-ai Újrahasznosítási Világnap alkalmából készített. A ruhák és a számítástechnikai eszközök a legkelendőbbek ebben a kategóriában, de a használt könyvek is felkerültek a dobogóra a magyarok online vásárlói kosarában. Csehországban az e-kereskedelem egyik leggyorsabban növekvő és legnagyobb forgalmat bonyolító szektora a használtcikk piac, Magyarországon is jól járhat az a vállalkozó, aki használt termékeivel az online tér felé nyit.
Energiaügyi aggályok, amelyek kihatnak az üzleti versenyképességre, a munkaerőre és a dekarbonizációra
A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése* szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket.