Interaktívak és hiperaktívak a tévé előtt

Galvács László, 2014. március 6. 10:04

Az okostelefon után immár az okostévé is itt kopogtat az ajtón. De ez a fotelban eddig kényelmesen hátradőlve tévéző emberektől többet, aktívabb szerepet kíván – és egyben kínál is számukra.

Milyen jövője lehet a tévéműsorok terjesztési piacán az interaktív televíziós technikáknak? – erre a kérdésre kereste a választ a Média-Kábel-Műhold c. lap cikke.

 

A lineáris tévézés továbbra is tartja domináns pozícióját, legfőbb megtartó ereje az élő adás (például sportműsorok) és az aktivitást nem igénylő háttértévézés. Ugyanakkor az on-demand típusú tartalomfogyasztás egyre népszerűbb, a nemzetközi felmérések szerint a használók aránya eléri a 60 százalékot – fejtette ki Kápolnai András, az Antenna Hungária szakembere a HTE MediaNet 2013 konferencián. A statisztikák szerint Magyarországon azonban mindössze 12 százalékra tehető a nemlineáris tévézést legalább havonta választók aránya. Ennek az egyharmada legfeljebb 500 forintot költ erre havonta, 27 százalékuk 500 és 1000 Ft között, míg a legtöbben (40%) 1000 forint fölött. A kihívásokra válaszolva az Antenna Hungária októberben féléves ingyenes hibrid televíziós (HbbTV) tesztsugárzást indított digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) hálózatán.

 

Az emberek 57 százaléka véli úgy, hogy a számítógép és az internet a tévézés és videózás megszokott csatornáivá váltak – mutatott rá Bordás Csaba, az Ericsson szakértője. Az elmúlt években a hagyományos filmnézésen belül a fizikai média (DVD, Blu-ray) szerepe csökken, a műsorszórás és a lineáris tévézés stabilan őrzi pozícióját. Az on demand típusú fogyasztásnál a streaming és a YouTube szerepe növekszik, míg a felvett tévéműsorok és a letöltött tartalmak jelentősége csökken.

 

Mindenekelőtt fontos tisztázni az alapfogalmakat, hangsúlyozta Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. Az interaktív megoldások esetében célszerűbb videófogyasztásról és nem tévézésről beszélni. A hagyományos televíziós tartalmakat legnagyobb részben továbbra is a tévékészülékeken, lineáris módon nézik az emberek. Az egyedileg lekért videós anyagoknak viszont csak kisebb hányada tévés tartalom. Vagyis félreérthető lenne az az állítás, hogy a tévé szerepe csökken, sőt az interaktív videófogyasztást is figyelembe véve a képernyők előtt töltött idő éppen, hogy növekszik. Ráadásul egyre gyakrabban már párhuzamosan is használjuk a különböző fix és mobil készülékeket. A fiatalok a tévétől is elvárják azt a rugalmasságot és függetlenséget, amit az interneten megszoktak. Ha a hagyományos kábelszolgáltatók nem veszik észre a trendeket, és nem elégítik ki ezeket az igényeket, akkor helyettük megteszik mások. A kábeles hálózat tökéletesen alkalmas ezen elvárások teljesítésére, de a jövőben érdemes együttműködni az új megoldásokban járatos partnerekkel. Vagyis a szolgáltatónak nem lehet az a célja, hogy blokkoljon bizonyos forrásokat – hiszen ezzel az előfizetők érdekét is sértené –, hanem épp ellenkezőleg, akár egy új menüponttal kiegészítve szolgáltatását, közvetlenül elérhetővé teheti például Netflix vagy hasonló oldalak tartalmát.

 

Az internetes boom nyomán átalakult szokásokat a CD-és zeneipar nem nagyon tudta követni, de a videós iparág szereplői még időben vannak, hogy megfelelően reagáljanak erre – hívta fel a figyelmet Villám István, a Magyar Telekom képviselője. Az interaktív szolgáltatások működőképes üzleti modelljét a piac szereplőinek közösen kell megtalálniuk. Ebben fontos szerepet kap a szabályozás, a hálózatsemlegesség kérdése is, vagyis az, hogy a szolgáltató az értékesített szélessávú hozzáférésén milyen tartalmat enged át. A modell elég világos: a tartalmakat el kell juttatni az előfizetőhöz, ehhez jó hálózat kell, aminek a kiépítése és működtetése pénzt igényel, az egyoldalú beruházásnak viszont meg kell majd térülnie.

 

Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke kifejtette, hogy a nagy távközlési és kábeltelevíziós társaságok mellett hazánkban rengeteg kisebb cég működik, amelyek jóval nehezebben tudják megteremteni az interaktív szolgáltatás feltételeit. A Szövetség adatai szerint ma a társaságok fele kínál digitális szolgáltatást, amit összességében a bekábelezett háztartások kétharmada vehetne igénybe. Közös feladat lenne felvilágosítani, képezni az ügyfeleket, hogy megismerjék és használják ezeket a lehetőségeket. A kábeltársaságok nyitottak az OTT (over the top) típusú szolgáltatásra, de azt érthető okokból nem szeretnék, ha az általuk végrehajtott fejlesztések nyomán a haszon másnál jelentkezne.

 

Vigh Zoltán, az MTVA szakembere elmondta, hogy kétféle interaktivitást érdemes megkülönböztetni. Az egyik a VOD-típusú fogyasztás, amikor egy komplett filmet vagy műsort nézünk meg a vetítéstől eltérő időpontban. A második esetben a néző beavatkozhat a műsor szerkesztésébe, megjelenítésébe, például maga választhat többféle kamera-beállítás vagy jelforrás közül. Ez utóbbi megoldás gyártási költsége is tetemes, így valószínűleg csak hosszabb távon valósulhat meg. A VOD ezzel szemben már napjaink valósága, és bárki által viszonylag egyszerűen, gyorsan elindítható, de itt is figyelembe kell venni a néző elvárásait. Egy alig száz filmből álló kínálat még nem elég vonzó, ehhez több ezerre van szükség. Az otthoni készüléknek is egyszerűnek kell lennie. Ha egy-két gombbal, szorongás nélkül működtethető, akkor használni fogják a szolgáltatást, ha bonyolult, akkor nem.

 

Molnár Sándor (TV2) szerint a többféle típusú felhasználásra szóló műsorjogok megvásárlása akkor célszerű, ha olyan üzleti konstrukcióban valósul meg, hogy rentábilissá tehető. Saját gyártású tartalmak esetében természetesen egyszerűbb az interaktív hozzáférés megteremtése. Az új platformok esetében mindenképpen előny, hogy használatuk jól mérhető, az egyes műsorok nézettsége könnyebben és biztosabban követhető, és ezek az információk jól hasznosíthatók akár a műsorstruktúra alakításában, akár a célzott hirdetésekben.

 

A Média-Kábel-Műhold c. lap cikke összegzésül idézi Bartolits Istvánnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének a véleményét, aki szerint a piac átalakulásában nagy szerepet játszanak az ábécé utolsó betűivel jelzett (X, Y, Z) generáció hiperaktív tagjai. Számukra már elfogadhatatlan az videófogyasztási mód, hogy „valami jön a csőből”. Ma mintegy 100 magyar nyelvű műsorból lehet válogatni, de az ember két szemmel egyszerre csak egyetlen csatornát láthat. Egy négytagú családnál, ha mindenki mást választ ki, akkor is nyolc szemmel csak négy műsort követhetnek. A 100 csatornához viszonyítva ez azt jelenti, hogy a lineáris tévé hatásfoka 4 százalékos. Ez nagyjából egy gőzgép teljesítményével egyenlő, ami a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén elfogadhatatlan. Az összevetés természetesen csak a poén kedvéért hangzott el, viszont egyértelműen jelzi, hogy a személyre szabott tartalomszolgáltatásoké a jövő.

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Átszámítva közel 40 millió forintot fizettek a világ első SMS üzenetéért

Először, másodszor, senkit többet? Harmadszor! Kicsit több mint fél órával az aukció elindítása után Claude Aguttes lezárta a világ első SMS-ének árverését Párizsban. A világ első SMS-ének ezzel új tulajdonosa lett: az ajánlattevő 107.000 eurót, azaz közel 40 millió forintot fizetett az első SMS kommunikációs protokolljának NFT formában halhatatlanná vált másolatáért. A Vodafone az árverésből származó bevételt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ajánlja fel az otthonuk elhagyására kényszerülő emberek támogatására.

2021. december 21. 17:35

Digitális műtárgyként árverezi el a Vodafone a világ első SMS-ét

A Vodafone digitális műtárgyként árverésre bocsátja a világ első SMS-ét. Az üzenetet 1992. december 3-án továbbították a Vodafone hálózatán keresztül, és a Vodafone alkalmazottja, Richard Jarvis fogadta egy karácsonyi bulin. Az üzenet 15 betűből állt: ‘Merry Christmas’ azaz ‘Boldog karácsonyt!’. Az SMS-t nem helyettesíthető tokenként (non-fungible token, NFT) árverezik el a franciaországi Aguttes aukciósház által szervezett egyedülálló árverésen. 

2021. december 14. 15:32

Egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom

Egy átlagos mobilfelhasználó 11,4 gigabájtnyi adatot használ el havonta, de ezen a téren nagy eltérések vannak a világ országai között: Közép-Európa például jócskán elmarad például Indiától. Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobilos adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt. Mindez csupán néhány érdekes megállapítás a mobilkommunikációs trendek egyik legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report 2021 végi kiadásából, amely az 5G vártnál gyorsabb terjedéséről számol be.

2021. december 8. 18:01

December elején nyit az első magyar kriptotőzsde

Az áttörés éve lett 2021 a hazai kriptopiac világában. Az idei esztendőben egymástól függetlenül fél tucat kriptopénz, úgynevezett token elindulásáról döntöttek magyar szereplők. A szerencsés esetben már néhány hónap alatt akár 300-400 százalékos haszonnal kecsegtető virtuális pénz a befektetők fantáziáját is megmozgatta. A legalább százezer főre becsülhető magyar kriptopénz-tulajdonosi kör a hírek szerint nemcsak a világhírű bitcoinból és ethereumból vásárolt be előszeretettel, hanem szívesen költött a magyar fejlesztői csapattal, honlappal rendelkező kriptopénzekre is. Ennek a trendnek egy új, meghatározó állomása lehet, hogy december elején elérhetővé válik az első magyar iparági börze, a New Change Kriptotőzsde.

2021. november 30. 21:13

Dr. Charaf Hassan a Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumának új elnöke

A Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumi elnöke a következő 5 évben Dr. Charaf Hassan lesz, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának nemzetközileg is elismert dékánja. Az új elnök szakmai tapasztalatával is segíti majd a Vodafone Alapítvány digitális kompetenciafejlesztést és társadalmi esélyegyenlőség megteremtését célzó programjait. 

2021. november 18. 16:49

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Új elnökséget választott az IAB Hungary

2022. január 21. 16:55

Ez a három újdonság határozza meg az online marketinget 2022-ben

2022. január 18. 15:29

Jön Magyarország legnagyobb e-kereskedelmi konferenciája

2022. január 12. 15:07

Már lehet regisztrálni az NMHH mobilkészülék-csere programjára

2022. január 7. 13:58