Interaktívak és hiperaktívak a tévé előtt

Galvács László, 2014. március 6. 10:04

Az okostelefon után immár az okostévé is itt kopogtat az ajtón. De ez a fotelban eddig kényelmesen hátradőlve tévéző emberektől többet, aktívabb szerepet kíván – és egyben kínál is számukra.

Milyen jövője lehet a tévéműsorok terjesztési piacán az interaktív televíziós technikáknak? – erre a kérdésre kereste a választ a Média-Kábel-Műhold c. lap cikke.

 

A lineáris tévézés továbbra is tartja domináns pozícióját, legfőbb megtartó ereje az élő adás (például sportműsorok) és az aktivitást nem igénylő háttértévézés. Ugyanakkor az on-demand típusú tartalomfogyasztás egyre népszerűbb, a nemzetközi felmérések szerint a használók aránya eléri a 60 százalékot – fejtette ki Kápolnai András, az Antenna Hungária szakembere a HTE MediaNet 2013 konferencián. A statisztikák szerint Magyarországon azonban mindössze 12 százalékra tehető a nemlineáris tévézést legalább havonta választók aránya. Ennek az egyharmada legfeljebb 500 forintot költ erre havonta, 27 százalékuk 500 és 1000 Ft között, míg a legtöbben (40%) 1000 forint fölött. A kihívásokra válaszolva az Antenna Hungária októberben féléves ingyenes hibrid televíziós (HbbTV) tesztsugárzást indított digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) hálózatán.

 

Az emberek 57 százaléka véli úgy, hogy a számítógép és az internet a tévézés és videózás megszokott csatornáivá váltak – mutatott rá Bordás Csaba, az Ericsson szakértője. Az elmúlt években a hagyományos filmnézésen belül a fizikai média (DVD, Blu-ray) szerepe csökken, a műsorszórás és a lineáris tévézés stabilan őrzi pozícióját. Az on demand típusú fogyasztásnál a streaming és a YouTube szerepe növekszik, míg a felvett tévéműsorok és a letöltött tartalmak jelentősége csökken.

 

Mindenekelőtt fontos tisztázni az alapfogalmakat, hangsúlyozta Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. Az interaktív megoldások esetében célszerűbb videófogyasztásról és nem tévézésről beszélni. A hagyományos televíziós tartalmakat legnagyobb részben továbbra is a tévékészülékeken, lineáris módon nézik az emberek. Az egyedileg lekért videós anyagoknak viszont csak kisebb hányada tévés tartalom. Vagyis félreérthető lenne az az állítás, hogy a tévé szerepe csökken, sőt az interaktív videófogyasztást is figyelembe véve a képernyők előtt töltött idő éppen, hogy növekszik. Ráadásul egyre gyakrabban már párhuzamosan is használjuk a különböző fix és mobil készülékeket. A fiatalok a tévétől is elvárják azt a rugalmasságot és függetlenséget, amit az interneten megszoktak. Ha a hagyományos kábelszolgáltatók nem veszik észre a trendeket, és nem elégítik ki ezeket az igényeket, akkor helyettük megteszik mások. A kábeles hálózat tökéletesen alkalmas ezen elvárások teljesítésére, de a jövőben érdemes együttműködni az új megoldásokban járatos partnerekkel. Vagyis a szolgáltatónak nem lehet az a célja, hogy blokkoljon bizonyos forrásokat – hiszen ezzel az előfizetők érdekét is sértené –, hanem épp ellenkezőleg, akár egy új menüponttal kiegészítve szolgáltatását, közvetlenül elérhetővé teheti például Netflix vagy hasonló oldalak tartalmát.

 

Az internetes boom nyomán átalakult szokásokat a CD-és zeneipar nem nagyon tudta követni, de a videós iparág szereplői még időben vannak, hogy megfelelően reagáljanak erre – hívta fel a figyelmet Villám István, a Magyar Telekom képviselője. Az interaktív szolgáltatások működőképes üzleti modelljét a piac szereplőinek közösen kell megtalálniuk. Ebben fontos szerepet kap a szabályozás, a hálózatsemlegesség kérdése is, vagyis az, hogy a szolgáltató az értékesített szélessávú hozzáférésén milyen tartalmat enged át. A modell elég világos: a tartalmakat el kell juttatni az előfizetőhöz, ehhez jó hálózat kell, aminek a kiépítése és működtetése pénzt igényel, az egyoldalú beruházásnak viszont meg kell majd térülnie.

 

Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke kifejtette, hogy a nagy távközlési és kábeltelevíziós társaságok mellett hazánkban rengeteg kisebb cég működik, amelyek jóval nehezebben tudják megteremteni az interaktív szolgáltatás feltételeit. A Szövetség adatai szerint ma a társaságok fele kínál digitális szolgáltatást, amit összességében a bekábelezett háztartások kétharmada vehetne igénybe. Közös feladat lenne felvilágosítani, képezni az ügyfeleket, hogy megismerjék és használják ezeket a lehetőségeket. A kábeltársaságok nyitottak az OTT (over the top) típusú szolgáltatásra, de azt érthető okokból nem szeretnék, ha az általuk végrehajtott fejlesztések nyomán a haszon másnál jelentkezne.

 

Vigh Zoltán, az MTVA szakembere elmondta, hogy kétféle interaktivitást érdemes megkülönböztetni. Az egyik a VOD-típusú fogyasztás, amikor egy komplett filmet vagy műsort nézünk meg a vetítéstől eltérő időpontban. A második esetben a néző beavatkozhat a műsor szerkesztésébe, megjelenítésébe, például maga választhat többféle kamera-beállítás vagy jelforrás közül. Ez utóbbi megoldás gyártási költsége is tetemes, így valószínűleg csak hosszabb távon valósulhat meg. A VOD ezzel szemben már napjaink valósága, és bárki által viszonylag egyszerűen, gyorsan elindítható, de itt is figyelembe kell venni a néző elvárásait. Egy alig száz filmből álló kínálat még nem elég vonzó, ehhez több ezerre van szükség. Az otthoni készüléknek is egyszerűnek kell lennie. Ha egy-két gombbal, szorongás nélkül működtethető, akkor használni fogják a szolgáltatást, ha bonyolult, akkor nem.

 

Molnár Sándor (TV2) szerint a többféle típusú felhasználásra szóló műsorjogok megvásárlása akkor célszerű, ha olyan üzleti konstrukcióban valósul meg, hogy rentábilissá tehető. Saját gyártású tartalmak esetében természetesen egyszerűbb az interaktív hozzáférés megteremtése. Az új platformok esetében mindenképpen előny, hogy használatuk jól mérhető, az egyes műsorok nézettsége könnyebben és biztosabban követhető, és ezek az információk jól hasznosíthatók akár a műsorstruktúra alakításában, akár a célzott hirdetésekben.

 

A Média-Kábel-Műhold c. lap cikke összegzésül idézi Bartolits Istvánnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének a véleményét, aki szerint a piac átalakulásában nagy szerepet játszanak az ábécé utolsó betűivel jelzett (X, Y, Z) generáció hiperaktív tagjai. Számukra már elfogadhatatlan az videófogyasztási mód, hogy „valami jön a csőből”. Ma mintegy 100 magyar nyelvű műsorból lehet válogatni, de az ember két szemmel egyszerre csak egyetlen csatornát láthat. Egy négytagú családnál, ha mindenki mást választ ki, akkor is nyolc szemmel csak négy műsort követhetnek. A 100 csatornához viszonyítva ez azt jelenti, hogy a lineáris tévé hatásfoka 4 százalékos. Ez nagyjából egy gőzgép teljesítményével egyenlő, ami a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén elfogadhatatlan. Az összevetés természetesen csak a poén kedvéért hangzott el, viszont egyértelműen jelzi, hogy a személyre szabott tartalomszolgáltatásoké a jövő.

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Átadták az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait

A 31. alkalommal meghirdetett, 2021-22. évi Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobb, legtehetségesebb fiatal feltalálóinak és tudósainak 10 díjat, a díjakkal járó több mint 2,5 forint ösztöndíjat osztott ki a június 13-ai eredményhirdetésen a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség, továbbá 8 kiemelkedő innovatív középiskolai tanár 500-800 E Ft-os, 8 legeredményesebb innovatív középiskola 800-1000 E Ft-os díjban részesült. A díjazottakról és a további 27, dicséretben részesített pályázatról szóló kiadvány a következő linken nyitható meg.

2022. június 13. 17:27

A háborúhoz köthető kibertámadásokat elemzi az ESET

Az ESET közzétette az idei év első harmadára vonatkozó vírusriportját, amely bemutatja az Ukrajnában zajló, az ESET kutatói által kielemzett és elhárított, a háborúhoz köthető kibertámadásokat. Ezek közé tartozik a hírhedt Industroyer malware feltámadása, ami nagyfeszültségű elektromos állomásokat vesz célba.

2022. június 2. 20:15

Ismét a „Megbízható Munkaadók” között az SAP Hungary

Büszkén viselheti az SAP Hungary ezentúl a “Megbízható Munkaadó 2022/23” címet. A cég 21 másik vállalattal együtt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara pályázatán nyerte el a lehetőséget. A díjat olyan vállalatok kaphatják meg, amelyek példaértékűen gondoskodnak dolgozóik munka- és életkörülményeiről.

2022. május 25. 12:15

Mindkét magyar csapat bronzérmes lett a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián

Csapatmunkában is megállják a helyüket a magyar IT-diákolimpikonok – derült ki a hétvégén véget ért Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpia (IIOT) eredményeiből. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával, a Neumann Társaság tehetséggondozási programja keretében kiválasztott két csapat tagjai (a Budapesti Fazekas Gimnázium és a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai) vettek részt a nemzetközi versenyen Bolognában, amelyen mindkét csapat bronzérmet szerzett.  

2022. május 23. 19:40

Témanapot tart a Neumann Társaság az úttörő magyar számítógépépítőről

Amikor Steve Jobs és Steve Wozniak Kaliforniában építette a legelső Apple számítógépeket, Simonyi Endre Magyarországon épített mikroszámítógépet, a hetvenes években pedig az amerikai Homebrew Computer Clubbal (HCC) együttműködve egyengette a számítástechnika útját a vasfüggöny mögött. Érdekességekben bővelkedő életútjáról és az úttörő magyar számítógépépítőkről emlékeznek meg 2022. május 28-án, délelőtt 11 órától 15 óráig a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán, amely Simonyi hagyatékából származó informatikatörténeti műtárgyakkal egészül ki.

2022. május 16. 11:18

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Új vezető a Microsoft Magyarország élén

2022. július 1. 11:16

A hatás mechanizmusát keresik az IVSZ MENTA 2022 előadói

2022. június 30. 12:40

Az ESET új, hálózati szintű megoldást kínál a távközlési és internetszolgáltatók számára

2022. június 23. 11:24

A raktár nélküli webshopoké a jövő

2022. június 19. 13:24