Nincs árverseny az online szálláshelyfoglalási piacon - vizsgálódik a GVH

MTI Sajtóadatbank, 2015. november 17. 17:37

A Magyarországról is elérhető nemzetközi online szálláshely-közvetítők generálják a piaci versenyt, de ez nem érezhető a magyar tulajdonú társaságoknál, ezért versenyfelügyeleti eljárás indulhat ellenük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálati jelentésének összefoglalója szerint, amely kedden került fel a versenyhatóság honlapjára.

A 2010-től napjainkig terjedő időszakot felölelő jelentés megállapítja: az online szálláshely-közvetítők összekötik a szálláshelyeket a fogyasztókkal, a kínálatot a kereslettel. A piacot transzparenssé teszik azzal, hogy a kínálat általuk összehasonlíthatóvá válik. Mégis felvetődik a jogsértés lehetősége, mivel Magyarországon az egyes közvetítők között nem alakult ki árverseny, továbbá a szálláshelyek árai minden csatornán azonosak voltak - áll az összefoglalóban.

 

MTI-fotó: Rosta Tibor

 

A GVH a problémát az úgynevezett árparitási klauzulákban látja. Ezek lényege az, hogy a szálláshely - az online szállásközvetítővel kötött megállapodásában - vállalja, hogy más értékesítési csatornán keresztül sem értékesíti szobáit az online szállásközvetítőnek megadott áraknál alacsonyabb áron. Ennek a kikötésnek egy szálláshely úgy tud megfelelni, hogy szobáinak árát - az adott időszakban - minden értékesítési csatornán egységessé teszi.
 

A jelentés szerint az árparitás kikötése nemcsak a nemzetközi, de a nagyobb hazai szállásközvetítők szerződéseiben is megtalálható volt a vizsgálati idő kezdetén. Az árparitás a magyar szállásközvetítői piacon a nemzetközi szereplők révén terjedt el és a magyar piaci szereplők többsége is megalakulásától kezdve követte azt.
 

Az ágazati vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen árparitást tartalmazó, jelentős szállásközvetítővel kötött szerződés is ahhoz vezethet, hogy az egész piacon, minden értékesítési csatornán egységessé válnak a szálláshelyek árai.
 

Európa számos országában versenyjogi szempontból vizsgálták a paritásos kikötéseket, s kiderült: a joggyakorlat jellemzően arra irányul, hogy a szállásközvetítők úgynevezett szűkített paritást vezessenek be. A paritásos kikötéseket csak a német versenyhatóság és a francia jogalkotó utasította el teljes egészében. A szűkített paritás lényege: a szállásközvetítők azt írják elő, hogy a szálláshelyek a saját honlapjukon megjelenített feltételeknél ne adjanak kedvezőtlenebb feltételeket a szállásközvetítőknek. A többi foglalási csatornára nem terjed ki a paritási kötelezettség.
 

A GVH álláspontja illeszkedik a nemzetközi eljárások megállapításaihoz: a paritásos kikötések teljeskörű használata - az árak standardizálásával - korlátozhatja a piaci versenyt. Ezért a magyar versenyhatóság is a szűkített paritást támogatja. A cél az, hogy az egyes értékesítési csatornákon eltérőek legyenek az árazási stratégiák. Ennek eredménye az, hogy a szálláshely-közvetítők - a jutalékuk terhére - akciókat hirdetnek és az árakban is versenyeznek egymással.
 

A GVH-vizsgálat megállapította, hogy a magyar online közvetítők nem szűkítették a paritást úgy, mint a piac nemzetközi szereplői tették. Amennyiben ez a magatartásuk nem változik - a versenytorzító piaci gyakorlat miatt - versenyfelügyeleti eljárás indulhat ellenük.

Kulcsszavak: jog szállás GVH

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Top 10 trend 2023-ban a bankszektorban

A már jól ismert folyamatok és a legújabb innovációk együttesen alakítják át a bankok működését. Az elmúlt 17 év alacsony kamatlábai megdöntötték az iparág alapvető egyenletét – miszerint a betétek mozgatják a hitelezést. Ebben az időszakban a pénz nagyon keveset ért a bankok számára – gyakorlatilag ingyen volt –, így elsősorban olyan termékekre fókuszáltak, amelyek továbbra is díjbevételt termeltek. Ezzel egyidejűleg megjelentek a fintech innovátorok is, akik a pénzügyi megtérülés helyett a volumenre koncentráltak. 

2023. február 3. 18:42

Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét

A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.

2023. február 3. 15:33

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2022 díjazottjai!

2023. január 27. 09:47

Látássérülteknek fejlesztett eszköz nyerte az LG versenyének fődíját

2023. január 26. 14:02

Közeleg a 31. Magyar Innovációs Nagydíj felhívás beadási határideje

2023. január 16. 18:51

A Bullitt műholdas szolgáltatása lefedettlenség esetén is biztosítja az üzenetküldést

2023. január 9. 15:46