Kinek jó a távmunka és kinek nem?

forrás: Prím Online, 2016. október 29. 10:46

Az objektív, tényadatokon nyugvó MOTIMENT automatizált módszertan kiválóan alkalmazható a távmunka rendszerekben is a világ bármely pontján, és minden olyan munkakör felülvizsgálatára kiterjeszthető, amelyek a hagyományos irodai környezetben is mérhetők. 

Huzamosabb ideje megfigyelhető a trend, hogy mind a munkavállalóknak – főleg az y és z generáció igényeinek, valamint az informatika térnyerésének köszönhetően –, mind pedig a munkáltatóknak testhezállóbb rendszeresen, bizonyos munkafolyamatok esetén akár állandóan távmunkában dolgozni, dolgoztatni. A cégeknek és dolgozóinak közös érdeke, hogy a távmunka bevezetése zökkenőmentes és sikeres legyen, és a home office előtti eredményekkel megegyező, vagy még annál is nagyobb hatékonysággal végezze a munkáját az érintett csapat minden tagja. Ennek egzakt mérése végezhető el a MOTIMENT segítségével, eddig erre ilyen pontosan és megbízhatóan nem volt lehetőség. A módszertan alkalmazásával már az is kimutatható, hogy az adott munkavállaló – önmagához mért mutatói alapján – a hét 5 munkanapjából mennyit töltsön irodai, illetve otthoni környezetben, a mérések szerint az emberek több mint 20-25%-a nem alkalmas távmunkára, míg 70-65%-uk ugyanolyan eredményesen vagy még nagyobb hatékonysággal dolgozik home office környezetben. Ez azért is fontos tényező, mert a jó munkaerőt könnyebb megtartani, ha optimális körülményeket biztosítunk – különösen igaz ez a fiatalabb generációk kötetlenebb munkafeltételeket igénylő attitűdjére.

 

Egyre több cég tervezi a jelenleg klasszikus irodai környezet átalakítását home office bevonásával, amely folyamat több területet is érint: például ügyfélszolgálatot, HR-t, ingatlan gazdálkodást (fejlesztést, irodakialakítást, stb.) és a belső kommunikációt. Ezen területek működésének összehangolása elengedhetetlen a sikeres változásmenedzsmenthez, mert a távoli munkavégzés alkalmazásával a részfolyamatok is módosulhatnak. Ilyen esetekben gyorsan megjeleníthető, hogy mely elemeket kell a megváltozott környezethez igazítani, így a MOTIMENT automatizált mérési rendszere minden érintett területnek jelentős támogatást tud nyújtani a sikeres home office bevezetéshez és a kielégítő üzemeltetés biztosításához. Általában véve a módszer segítségével 20-30%-os hatékonyságjavulást hoz egy-egy mérési folyamat, továbbá az is kimutatható, hogy a dolgozók többsége a megszokási szakaszt követően közel azonos teljesítményt képes nyújtani, mint az irodában.

 

„Kihasználva a távoli munkavégzés adta lehetőségeket, rugalmasan és hatékonyan bővíthető a csapat, valamint a meglevő szakemberek megosztva dolgozhatnak az irodában és távmunkában, az adott üzleti folyamathoz és az egyén saját munkaattitűdjéhez igazítva. Fontos kiemelnem, hogy az eddig vizsgált több, mint 500 főből 23% nem volt alkalmas távmunkára, és a huzamosabb ideje zajló további tesztek azt bizonyítják, hogy ezek a dolgozók a későbbiekben, az egyértelmű mutatók láttán sem voltak képesek hatékony munkavégzésre otthoni környezetben.” – összegezi a tapasztalatokat Mészáros Zsolt, a MOTIMENT módszertan kidolgozója. Hozzátette, hogy a MOTIMENT-tel nem az embert mérik, távmunkánál viszont erre is szükség van.

 

 

A MOTIMENT alkalmazásával pontosan világossá válik például, hogy:

  • ‎melyik munkavállaló hatékonyabb az irodai vagy az otthoni környezetben,
  • a vizsgált munkatárs milyen arányban, időbeosztásban végzi el hatékonyabban a munkáját (heti 5 munkanapból hány otthon töltött nap javasolt az eredményesebb munkavégzéshez),
  • ki az, akinek egyáltalán nem előnyös a távmunka,
  • mely üzleti folyamatok elvégzése terelhető home office-ba a hatékonyság megtartásával vagy növelésével és melyeket nem célszerű ebbe az irányba terelni,
  • mely munkakör mely tevékenységeiben vannak a távmunka hatékonyságát jelentősen romboló tényezők,
  • mely folyamatok kompetencia igénye adható át könnyen új, atipikus foglalkoztatású (részmunkaidős és/vagy távmunkás) kollégáknak,
  • mikor nem elég a szoftverrendszerek‎ folyamattámogatási képessége,
  • mely folyamatokat érdemes minimálisan megváltoztatni, hogy ideálisan kiszolgálhatók legyenek távmunkában is,
  • mely folyamatok hibáinak javításával biztosítható könnyen a minőség.

 

A MOTIMENT legsikeresebb alkalmazói a szervezeti létszámtól, az alkalmazott szoftvereik számától és a folyamataik komplexitásától függően 20-30%-os potenciált is fel tudnak tárni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy munkatárs esetében akár 1-2 hónapnyi munkaidővel lehet kalkulálni, ami akár hatékonyan eltöltött munkaidőre is felhasználható. A távmunkára történő áttérés során a kezdeti problémát az jelenti, hogy a technikai feltételek látszólag adottak, „mégsem áll otthon össze a kép” – azaz nagyon fontos, hogy a lassulásért felelős, valós technikai okozókat a módszertan elválassza a többi tényezőtől. Bizonyos munkavállalók intenzitása az otthoni környezetben sokkal hatékonyabb, mérhetően kevesebb alkalommal és rövidebb ideig szakítja meg a munkavégzését, így a „helyzetbe illeszkedés”, azaz a munkához visszatérés egy-egy telefonhívás vagy kérdést követően sokkal gyorsabb, a munkavégzés sokkal hatékonyabb. Azok az ügyfelek, akik már megtapasztalták office környezetben a mérés pozitív hatásait, fontosnak tartják a bevezetni kívánt távmunka előnyeit és hátrányait is látni, hogy megfelelően tudjanak dönteni az arányokról mind a munkakörnyezetet, mind a munkavállalókat tekintve.

Kulcsszavak: távmunka MOTIMENT

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Több mint 800 milliárd forinttal fűtheti a magyar GDP-t az 5G

A következő években nettó 826 milliárd forinttal járulhat hozzá a magyar gazdasághoz az 5G technológia, jelentősen támogatva a koronavírus-válság utáni újjáépítést is – derül ki az Ericsson kutatásából. Az egész Európa számára jelentős hatással bíró technológiát ráadásul részben magyarországi kutató-fejlesztő központjában fejleszti a vállalat.

2020. december 5. 11:52

A BME és a HONOR az egyetemi alkalmazásfejlesztést támogatja

A Honor nemzetközi technológiai márka okostelefonokkal és pályázati lehetőséggel támogatja az alkalmazásfejlesztést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén. A megállapodás részeként a mobilszoftver-fejlesztés mellékspecializációval bíró hallgatók tanulmányaik során Honor 9X Pro és Honor 9A készülékeket használva fejleszthetnek alkalmazásokat.

2020. december 4. 19:26

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Ismét lehet pályázni a Magyar Innovációs Nagydíjra

2020. december 1. 14:57

Hazánkban elsőként továbbított röntgenfelvételt egy diák 5G-n keresztül

2020. november 24. 12:01

A virtuális térben is nagyszabású startup találkozót szervezett a Hiventures

2020. november 21. 10:18

Robbanhat itthon év végén az e-kereskedelmi forgalom

2020. november 12. 15:52
online sportfogadás