Nagyvállalati kockázati tőke és új crowdfunding platform a Venture Capital Summit-on

forrás: Prím Online, 2018. április 25. 16:56

A kockázati tőkepiacon a nagyvállalatok egyre erősödő szerepvállalásának köszönhetőn egyre több forrást érhetnek el az innovatív vállalkozások. A Venture Capital Summit a vállalati kockázati tőkebefektetések világába kalauzolta a résztvevőket, akik megérthették a nagyvállalatok befektetési stratégiáit, és az aktuális trendek mellett egy új crowdfunding platformmal is megismerkedhettek.

A konferencia első előadója Jeff Lynn (seedrs.com, London), aki egy másodlagos crowfunding magántőke piacot hozott létre, amely szervezettebb kereskedést tesz lehetővé a különböző kockázatú befektetésekkel. Jeff szerint a platformon befektetők ezrei csinálhatnak jó üzleteket akár viszonylag csekély tőkével, alacsony kockázati szinten. A Seedrs máris népszerű Angliában, a platformon az elmúlt években 400 millió Eurónyi befektetés realizálódott, ami a teljes angliai piac 11%-át teszi ki; a Shares magazin pedig 2017-ben a Legjobb Crowdfunding Platform díjat ítélte oda az alapítóknak. Küszöbön a nemzetközi áttörés, az alapítók több, a startupok számára vonzó városban (Berlin, Amsterdam, Lisszabonn) nyitottak irodákat és a befektetések 20%-a már ezekben a városokban keletkezik. Jeff szerint a Seedrs a következő években több milliárd eurós piacot teremthet Angliában, emellett pedig gyorsan nemzetközi méretűvé válhat a jelenség. A Seedrs segítségével a befektetők egyszerűen üzletelhetnek a határokon túl is, ez tehát egy olyan multipoláris ökoszisztéma, amely a magyar innovatív vállalkozások és befektetők számára is könnyen elérhető lehetőséget jelenthet. Ahogy Jeff Lynn fogalmazott: Budapest már felkerült a térképre, várják az alkalmat, hogy magyar vállalkozókat segíthessenek az üzleti világ csúcsaira.

 

A konferencia következő előadója egy komoly tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi nagyágyú, Jason Weiss (Axis Innovation, Tel Aviv), aki befektetési tanácsadó cégével 20 országban, több, mint 1000 startup-pal dolgozott az elmúlt 3 évben. A befektetők és startupok világát Jason szerint egy fal választja el, amit át kell törni, ahhoz, hogy elindulhasson az együttműködés. Szerinte várható volt, hogy a nagyvállalati befektetők szerepvállalása jó hatással lesz a startup scénára, hiszen tőkeerősek, és érdekeltek abban, hogy jó befektetéseket csináljanak és új, innovatív megoldásokkal felvértezve jelenjenek meg a piacon. A piaci folyamatok pedig beindultak, a startupoknak fontos, hogy a vállalatok vonzónak találják őket, a nagyvállalatok pedig egyre koraibb szakaszban hajlandóak befektetni egy-egy vállalkozásba. Az Axis korai fázisú cégeknek is nyújt segítséget, jó példa erre a DOV-E projekt, ahol egy technológiailag erős, ám üzletileg teljesen inkompetens társasággal kezdtek együtt dolgozni, segítettek a prezentációk, pitch-ek elkészítésében, találkozókat szerveztek a potenciális befektetőkkel, majd a befektetők mellett még egy társfinanszírozó partnert is sikerült szerezniük a megvalósításra.

 

A vállalatok kockázati tőke befektetéseiről, illetve a kapcsolódó stratégiai döntésekről szólt a konferencia első kerekasztal beszélgetése. A kockázati befektetések során nem lehet tudni azonnal hogy miből lesz jó befektetés, ugyanakkor döntéseket kell hozni, és folyamatosan kezelni kell a kockázatokat, nagyvállalati befektető esetében is. Bánfi Zoltán (MKB Bank) szerint fontos a befektető aktív hozzáállása, akár heti rendszerességgel nyomon kell követni az eseményeket, még a kisebb befektetések esetében is. Huszár András (MVM) mérsékletre inti a befektetőket, hisz különösen a korai fázisú befektetések esetében sok a kockázat, és megfelelően távolról kell szemlélni az eseményeket, ahhoz, hogy a befektető jó döntéseket tudjon hozni. Figyelni kell az együttműködés minőségére és tartalmára is - nem biztos hogy a piac is fontosnak lát egy-egy ötletet és előfordul hogy az innováció piacra dobása kapcsán az eredetileg kitűzött célnál jobbat is lehet taláni. dr. Bacsa György (MOL) szerint az inkubáció természetesen még radar alatti tevékenység egy nagyvállalatnál, de ha már van egy jó csapat, egy piacképes ötlet és egy félkész termék, akkor elindulhat a fantázia, és még a felső-vezetésnek is érdemes odatennie magát, ha a helyzet ezt kívánja, hiszen így nagyobb eséllyel kaphat nagyobb szelet az újítás. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem csak a core-tevékenységhez kapcsolódó projekteket érdemes figyelni, minden befektetés egyértelmű célja, hogy sikeres legyen az exit, ám mindegyiküknek megvan a saját stratégiája: a MOL nem fektet bizonytalan, túlságosan elvont ötletekbe, az OTP számára pedig a témánál is fontosabb szempont a várható volumen, vagy értéknövekedés, mivel muszáj takarékoskodni az erőforrásokkal. Ugyanakkor Wolf László (OTP Bank) szerint volt már arra is példa, hogy azért fektettek egy startup-ba, mert komoly fantáziát láttak a csapatban dolgozók képességeiben; egy másik alkalommal pedig nem volt cél az exit, mivel a startup tevékenysége tökéletesen illeszkedett a banki saját belső igényeihez.

 

Az elmúlt években jelentős lépéseket tett egy befektetési bank kiépítésének az irányába az Magyar Kereskedelmi Bank. dr. Várady Zoltán (Primus Capital Zrt) bemutatta, hogy miért fontos a hozzáértő cégfinanszírozás az indulástól az érettségig egy hazai pénzügyi csoportnál. Ez követően ismertette az MKB klasszikus termékeit (Lízing, Faktoring, Banki Hitelek), valamint a meglévő és tervezett kockázati tőkealapjait is, amelyekkel az induló cégektől az érettebb vállalkozásokig képes releváns befektetési szolgáltatásokat nyújtani az induló vállalkozások számára. Mint elmondta, tőkebefektetésre akkor kerül sor, ha az induló vállalkozás még nem hitelképes, az akvizíció mérete miatt pedig nem lehetséges a banki finanszírozás. Ugyanakkor a most létrehozott szolgáltatásportfólióval lehetővé válik a kombinált megközelítés,  azaz a megfelelő arányban képesek tőkét és hitelt kínálni a vállalkozásoknak. Végül kitért a Primus Capital megvásárlására is, amely kifejezetten jól illeszkedik az MKB pénzügyi csoportjába egyrészt  befektetési szaktudása révén, másrészt pedig azért, mert ez lehetővé teszi még több uniós forrás bevonását.

 

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. három tőketermékével 94 befektetési ügylethez kapcsolódóan 12,5 Mrd Ft forrást helyezett ki 2011-2016 között. A konferencián dr. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatója osztotta meg a befektetésekkel kapcsolatos tapasztalatait. Szerinte az elcsúszásokból, kudarcokból kifejezetten sokat lehet tanulni, ezért érdemes minden részletre odafigyelni. Előfordult korábban, hogy nem volt megfelelő a validáció, nem volt elégséges tartalék az adott projektben vagy nem voltak reálisan meghatározva a mérföldkövek. A tervezés közös munka kell, hogy legyen; előfordult már, hogy a vállalkozó nem törődött a befektető érdekeivel, nem  volt a cégben a szükséges szellemi jog, illetve, hogy túlságosan merev volt a menedzsment, nem lehetett elmozdítani egyes tagokat. Fontos a rendszeres beszámoltatás - heti, havi, negyedéves időközönként – a kulcsszereplő pedig minden esetben a cég felelős vezetője. A közös cél természetesen az Exit, a kockázatokat is minden alkalommal ezzel a fókusszal kezelik. Kifejezetten vigyáznak a tőkevadászokkal, folyamatosan figyelik, hogy kellőképpen elkötelezett-e a csapat a kemény munkát és az értékteremtést illetően.

 

Határon túli befektetési tapasztalatokról számolt be Makai Bence (OXO Labs), akik Magyarországról kiindulva próbáltak meg terjeszkedni a környező országokban. A régióban az állam kifejezetten nagy szereplőnek számít, sok kritika éri ezért, ennek mégis örülni kell, hiszen ha az állam nincs, akkor semmi sincs valójában - ugyanakkor az volna az egészséges, ha a gazdasági racionalitás tartaná egyben az iparágat, s nem állami pénzek. Fontos az alapok, akcelerátorok együttműködése, már csak azért is, mert ma már szinte csak globális ötletekben lehet gondolkodni, a cél pedig közös: mindenki sikeres exitet akar elérni. A tapasztalatok szerint a régióban az EU átlagnál magasabb hozamot lehet elérni, ugyanakkor az exitek adják a valódi láthatóságot, a befektetések önmagukban nem láthatóak. Az OXOnál éppen ezért egy regionális alap felállítása mellett döntöttek, amely nagyobb egységként hatékonyabban működhet, a korábbi pár százezer euró helyett pedig így már akár 4 millió eurót is képesek kihelyezni egy-egy nagyreményű projekt esetében.

 

A venture capital alapok üzleti oldalát világította meg az ebéd utáni első kerekasztal beszélgetés. Eszter Elemér (Impact Ventures) szerint rengeteg a pénz és a jó ötlet is; nem kell finnyáskodni,  minél közelebb kell menni az ötletekhez és kommunikálni, megérteni,  megtanulni, amit csak lehet. A pénz keresi a helyét, és ha teheti, meg is találja, ugyanakkor fontos, hogy az oktatásból kikerülő fiatalok nyitottak, motiváltak legyenek, máskülönben nem is alakulhat ki a befektetéshez szükséges kémia. Makai Bence (OXO Labs) szerint is a szerelem az első, s csak azután következhet a házasság, fordítva ez nem is mehet. Nagyon sok a pénz a piacon, sok cég keletkezik, ezért nagyon fontos a megfelelő szűrés. Medveczky Márton (Buran Venture Capital) szerint nem a marketing, hanem a piacok ismerete a lényeg, ők például kifejezetten az adott piac feltérképezésére költenek szívesen, így nem hozzájuk kopogtatnak, hanem inkább ők bukkannak rá a megfelelő befektetési célpontokra.

 

A konferencia utolsó részében pergő beszélgetéseket hallgathattak meg a résztvevők. Molnár András (Portfolion), Szűcs Gergely (Valor) és Vitán Gábor (Venturio) beszélgettek dr. Tóásó Bálint (KPMG) vezetésével a jó deal-ek felismeréséről, azaz a startupok megfelelő értékeléséről. Ezt követően dr. Fehérváry Ákos (Baker McKenzie) moderálásával vitatkozott Straub Elek (Day One Capital), Szigeti Károly (Central Fund) és Wildner Ágost (PBG FMC) az sikeres exitről a befektető és a startupok szemszögéből nézve és arról, hogy vajon mennyire tervezhető a folyamat vége, mennyi az improvizációk és a véletlen vagy vakszerencse szerepe a lezárások során. 

 

Az utolsó kerekasztal beszélgetés témája az inkubáció volt: Balogh Péter (Baconsult), Kovács Zsolt (Enterprise Hungary), Pereczes János (MKB Fintechlab) és Stickl László (Smart Future Lab) beszélgettek Málnay Barnabás (Smartware Tech) közreműködéséével az inkubáció szerepéről, az induló cégek pályára állításával kapcsolatos problémákról, kihívásokról és természetesen a legjobb piaci gyakorlatokról. A konferencia utolsó beszélgetésén pedig Albrecht Ottó (Cashline, Valor) árulta el Dr. Kádas Péternek (Traction Tribe) a színpadon, hogy mely elvárások reálisak egy startup és egy equity befektetés kapcsán, s hogy milyen stratégiát érdemes választania a kockázati tőkebefektetések vagy private equity világa felé kacsintgató kezdő és haladó befektetőknek.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a HMD Global

2018. május 22. 15:16

A Magyar Telekom 2018. első negyedéves eredményei

2018. május 9. 17:23


A SmugMug felvásárolja a Flickr-t

2018. április 21. 16:26

Elsőként Magyarországon - korlátlan nemzetközi hívások EU-s számokra a Vodafone-nál

2018. április 11. 15:03
cloudappsportal.com