Átadta az NMHH elnöke az idei Magyari Endre-díjakat Győrben

forrás: Prím Online, 2018. május 17. 16:49

Idén negyedik alkalommal adta át a hírközlés területén kiemelkedő szakemberek részére alapított Magyari Endre-díjat csütörtökön, Győrben Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Bánhidi Zoltán a szélessávú mobil technológiák érdekében a 900 MHz-es frekvenciasávon belüli átrendezésben végzett munkájáért, míg Madarász Erika az azonosítógazdálkodási adatbázisok létrehozásában, a számhordozás bevezetésében és szabályozásában elért kimagasló eredményeiért kapott emlékérmet.

Karas Monika beszédében azt emelte ki, hogy az ITU világszervezet tevékeny alapító tagjai között nem csak 153 évvel ezelőtt ezen a napon volt jelen Magyarország, de ma is aktívan kiveszi a részét a munkából. „A közösség létrejötte mindig az összefogás, a közös gondolkodás eredménye. És természetesen a párbeszédé is” – monda, „nekünk, akik az alapító tagok között voltunk, ennél jóval többet is jelent: a nemzetközi összefogás, az országokon átívelő együttműködés, a világszintű közös célok színterét”. Ebben a színterében idén ősszel, a szervezet tisztújító ülésén hazánk különösen érdekelt lesz: egyrészt egy már 1997 óta a szervezetnél dolgozó magyar szakembert jelöl Bozsóki István személyében a Rádiótávközlési Szektor élére, másrészt az ITU Tanácsának egyik európai körzethez tartozó tagságáért is versenybe fog szállni. Ahogy fogalmazott: „A Tanácshoz, vagyis az ITU döntéshozó szervéhez tartozni nemcsak tekintélyt jelent, hanem azt is, hogy ha hazánk a tagok között lesz, közvetlenül segítheti a szervezetet a döntéshozatalban, és képviselheti az európai, ezen belül a magyar szakmai értékrendet és érdekeket.”

 

Csütörtökön a győri Széchenyi István Egyetem rendszeres éves szakmai szimpóziumán, amelyet a május 17-ei távközlési világnap alkalmából szerveznek, idén az 5G-t, azaz a legújabb generációs vezeték nélküli hálózatot állították fókuszba. 

 

 

A díjazottakról

Bánhidi Zoltán szakmai pályája 1995-től szorosan egybefonódott a magyar személyhívó és mobiltávközlés indulásával, majd fejlődésével. Kiemelkedő szerepet vállalt a 900 MHz-es frekvenciatartományon belüli sávátrendezésben, amely során a magyar mobilszolgáltatók több eljárás során jutottak el a spektrumkészletükhöz. Munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi ún. osztott sávkiosztás helyett az átrendezéseknek köszönhetően a szolgáltatók ma már egybefüggő spektrumblokkal rendelkeznek a sávban. Erre az egységesítésre azért volt szükség, mert hosszú távon ez tette lehetővé az új, korszerű szélessávú mobil technológiák alkalmazását ebben a frekvenciatartományban. A három mobilszolgáltató az NMHH szakmai felügyelete mellett rekordidő alatt valósította meg ezt az Európában is egyedülálló sávátrendezést anélkül, hogy hálózatkiesés történt volna. Ebben a munkában a hatóság nagyban támaszkodott Bánhidi Zoltán elkötelezett és magas szakmai színvonalon végzett munkájára, amelynek sikerességét jelzi, hogy az áthangolások miatt nem emelkedett a fogyasztói panaszok száma. 

 

Madarász Erika híradástechnikai, valamint adat- és távközlési szakmérnökként pályája elején a digitális programvezérlésű telefonközpontok előfizetői szolgáltatásaival, az „intelligens” hálózati szolgáltatások bevezetésével, valamint az ún. PSTN/ISDN telefonközpontokkal – a hangátvitelre, illetve a hangátvitel mellett egyéb adatcsomagok továbbítására alkalmas telefonhálózatok irányításával – foglalkozott. 2000 óta dolgozik a hírközlési hatóságnál az azonosítógazdálkodási területen, amely arról gondoskodik, hogy a hírközlési hálózatok, azok végpontjai, a hírközlési szolgáltatások és különösen az előfizetők megkülönböztethetőek legyenek – ennek legismertebb eleme a telefonszám. Közreműködött a hírközlési azonosítók átfogó, nemzeti felosztási tervének, az azonosítók gazdálkodási szabályainak kidolgozásában és a használati díjak meghatározásában, valamint mindezek folyamatos felülvizsgálatában. Részt vett az azonosítógazdálkodási adatbázisrendszer, valamint a számhordozáshoz szükséges ún. központi referencia adatbázis létrehozásában és a számhordozás hazai, teljes körű bevezetésében. Értékes tagja a nemzetközi számozási szervezetek magyar csapatának, munkáját európai hatóságok képviselői is nagyra értékelik.

 

A szimpózium további részében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői közül előadást tart Bartolits István, a Technológia-elemző Főosztály vezetője, 2015 egyik díjazottja 5G hálózatok – realitások és illúzió címmel, valamint Ulelay Emília, a Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály helyettes vezetője a hatóság által megtett eddigi lépésekről az 5G megvalósítása felé témájában. A rendezvényen megosztják a tapasztalataikat az iparág szakmai vezetői, szolgáltatói a szélessávú technológiákról, a „digitális hozadék 2”, azaz 700 MHz-es sáv felhasználásáról, a műsorterjesztés jövőjéről, és hallgatói előadásokon is részt vehetnek változatos hírközlési témákban. A szakmai előadásokkal párhuzamosan pedig kiállítják kutatásaik, fejlesztéseik eredményeit is.

 

A díjról és a korábbi kitüntetettekről

A díj névadója Dr. Magyari Endre gépészmérnök (1900-1968), a hazai rádiózás egyik elindítója elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót, Csepel és a Gyáli út között Budapesten, 1914-ben. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása, megtervezte az országos rádióhálózatot, irányította a lakihegyi, valamint a székesfehérvári rövidhullámú adó és a budapesti stúdió megvalósítási munkáit. Az 1940-es évek közepén a javaslatára helyesbítették a gyengeáramú elektrotechnika kifejezést a lényeget jobban kifejező híradástechnikára, illetve távközléstechnikára.

 

Az NMHH elnöke által 2014-ben alapított Dr. Magyari Endre-díj a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkájáért és életműve elismeréséért az évente legfeljebb két fő részére adományozható. 2015-ben dr. Bartolits István és Fiala Károly, 2016-ban Győrbíró László és dr. Somogyi András, míg tavaly, 2017-ben Bölcskei Imre és Bugyi József kapott emlékérmet.

 

A távközlési világnapról

A távközlés világnapját 1968 óta tartják meg minden évben május 17-én annak emlékére, hogy 1865-ben e napon írták alá húsz ország képviselői Párizsban a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU – International Telegraph Union) alapító okmányát. Magyarország az alapító húszakkal egyszerre csatlakozott – akkor még a Magyar Királyság, illetve a Habsburg-ház képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírása után csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan jelentős forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a HMD Global

2018. május 22. 15:16

A Magyar Telekom 2018. első negyedéves eredményei

2018. május 9. 17:23


A SmugMug felvásárolja a Flickr-t

2018. április 21. 16:26

Elsőként Magyarországon - korlátlan nemzetközi hívások EU-s számokra a Vodafone-nál

2018. április 11. 15:03
cloudappsportal.com