Mi jöhet az IoT és a mesterséges intelligencia után?

forrás: Prím Online, 2018. július 11. 13:51

Milyen technológiák megjelenését várhatjuk a jövőben, melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái? 

Egy új tanulmány szerint ilyen lesz például a négydimenziós nyomtatás, a kvantum-számítástechnika, a neuromorf rendszerek, az agy/számítógép interfész, és melyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban – például – az IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia hoz az üzleti világ számára.

 

A jelentés a jövőt alakító technológiákat két csoportra osztja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek jelenleg még csak prototípusként léteznek (vagy még úgy sem), a távolabbi jövőre azonban jelentős befolyást gyakorolhatnak. Némely technológia már ismert a sci-fi irodalomból vagy a fantasztikus filmekből, de előfordul az is, hogy a technológia felülmúlja a sci-fi szerzők képzeletét. 

 

 

E technológiákat (is) várhatjuk az SAP szoftvercég trend riportja szerint:

 

4D nyomtatás

Az MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik. Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A négydimenziós nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább 10 évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.

 

Kvantumszámítógépek

A kvantumszámítógépek olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest, így komoly kihívást jelenthet – például – a manapság széles körben alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszerek számára.

A kvantumszámítógépek egyelőre szintén a kezdeti lépéseknél tartanak, a fejlesztés jelenleg a kvantumszámítás „hardverére” koncentrál. 

 

Neuromorfikus számítástechnikai rendszerek

A hagyományos processzorokat használó neuromorfikus hardverek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak; a neuromorfikus hardver programozása új típusú, jelenleg még kifejlesztésre váró technikákat igényel.

 

A neuromorfikus számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika. 

 

Agy/számítógép interfész

Lehetséges, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak “beszéljen” és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat? Az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat szinte hihetetlennek tűnik, de a technológia területén komoly haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne. Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak, és egyre több „kézi vezérlést“ nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a – nem invazív – agy/számítógép egységek is megjelennek, például a virtuális valóságot generáló headsetekben. A technológiát a pszichiátria vagy akár a hadiipar is felhasználhatja, de idővel megjelenhetnek az ilyen kapcsolaton alapuló játékok is. 

 

Bioszámítógépek

A miniatürizálás jelenlegi határait feszegető technológiák közé tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában való felhasználása is. A bioszámítógépek az adattároláshoz és -feldolgozáshoz mesterségesen előállított (többnyire DNS-) molekulákat használnak, az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. A számítások elvégzését a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el.

 

A biológiai alapú számítástechnika révén nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és – potenciálisan legalábbis – párhuzamosan lehet majd számításokat végezni, ma még elképzelhetetlenül alacsony energiafelhasználás mellett. A technológia fejlesztése éppen csak elkezdődött, az első működő egységekre még legalább egy évtizedet kell várnunk.

 

Az SAP Trend Report teljes terjedelmében itt érhető el.

Kulcsszavak: tanulmány IoT SAP

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Az idő a legnagyobb versenytárs

A legtöbb kis- és középvállalkozásnak ma már innovációban és kutatás-fejlesztésben is gondolkodnia kell, ha valódi fejlődést akar elérni. Ezeket a célokat az állam is kiemelten támogatja, ráadásul a 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 12000 milliárdnyi forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás hívható le az Európai Uniótól. A kormányzat szerint a periódusban 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. A jelenlegi pályázatokon azonban csak azok a cégek tudnak sikeresen szerepelni, amelyek legalább három évre előre tudnak tervezni.

2018. július 18. 11:00

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Véget ért a teljesen megújult CEBIT 2018

2018. június 25. 10:09

A Media Markt és Lumenet az Év Internetes Kereskedői 2018-ban

2018. június 6. 15:17

Forbes: 1,1 milliárd dollárral nőtt a Huawei márkaértéke egy év alatt

2018. május 29. 09:52

100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a HMD Global

2018. május 22. 15:16
cloudappsportal.com