Mitől etikus egy hekker?

forrás: Prím Online, 2019. január 30. 08:53

A filmek hatására a nagyközönség sokszor egyfajta modern Robin Hood-ként tekint a hekkerekre, holott viszonylag ritkán fordul elő, hogy a hekker az ellopott adatokért kapott Bitcoint szétosztja a világ éhezői között. Az elmúlt időszakban a magyar sajtóban is többször előfordultak olyan tudósítások, amelyek hekkerek, vagy épp etikus hekkereknek titulált személyek áldásos, vagy pont ellenkezőleg, ártó tevékenységéről szóltak. De vajon mitől lesz egy hekker etikus? Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője válaszol.

Az információbiztonság vagy adatbiztonság napjaink egyik egyre többet emlegetett kifejezése. Ezen fogalom körül számos olyan szakma és szerepkör - szereplő kialakult az elmúlt időszakban, amely megszületését a számítógép és az internet létrehozásakor még sejteni sem lehetett. Az egyik ilyen az úgynevezett „hekker”. A hekkereket is szokás a tevékenységük alapján kategorizálni, az elektronikus rombolással protestáló anarchistákon át a mások által megírt kódokkal villogó szkript kölykökig (script kiddie-k).

 

Szögezzük le, hogy hekkelni, mások rendszereit feltörni, tönkre tenni, adatokat lopni, vagy módosítani, alapvetően illegális tevékenység. Magyarországon is, mint sok más országban, a számítógépes bűncselekményeket a törvény bünteti. 

 

Joggal merül fel a kérdés, hogy mitől lesz egy hekker etikus?

 

„Nos egyszerűen attól, hogy az informatikai rendszer tulajdonosától van felhatalmazása ezt a bizonyos rendszer megtámadni, tesztelni, hibákat keresni, oda betörni, jogosultságokat megszerezni. Sőt, ha a megbízó erre felhatalmazást ad, akkor bizonyíték gyanánt adatokat megismerni, megszerezni vagy megváltoztatni. Rendkívül fontos, hogy az etikus hekker a tevékenységét minden esetben dokumentálja, a megszerzett információkkal nem él vissza, a hibákról, biztonsági résekről értesíti a megrendelőt és azt is megmondja, hogy hogyan lehet a hibákat kijavítani” – hangsúlyozza Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője. 

 

Minden olyan esetben, amikor a hekkernek nincs felhatalmazása, hanem saját elhatározásból programhibákat keres, kihasznál, biztonsági intézkedéseket kijátszik, stb., akkor nem etikus. Még akkor sem, ha erről utólag, vagy közben értesíti az adott rendszer tulajdonosát. Miért baj, hogy ezt csak utólag tesz meg? Azért, mert a felhatalmazás természetesen nem csak egy papír aláfirkantásáról szól, hanem adott esetben arról is, hogy a megbízó is felkészült arra, hogy meg fogják támadni, valami probléma lehet, akár leállhat egy rendszer vagy szolgáltatás, vagy adatvesztés következik be. Ha erről utólag szól valaki, akkor lehet, hogy már késő. 

 

„Persze vannak olyan betörési tesztek, ahol kifejezetten az a cél, hogy a megbízó biztonsági rendszerei és szakértői észreveszik-e a támadást, és ha igen, hogyan reagálnak rá, de a lényeg ebben az esetben is az, hogy a megbízónak tudnia kell előre, hogy ki, milyen rendszert, milyen módszerekkel próbál feltörni” – teszi hozzá a szakértő. 

 

Az interneten számos ingyenes és fizetős program és tudásbázis van a hekkelések legkülönbözőbb fajtáira, amelyek mindenki számára elérhetőek és sajnos vannak, akik ezeket el is kezdik használni. Vagy szórakozásból, vagy saját tudásuk tesztelésére, vagy csak azért, mert megmentési kényszerük van (Superman effektus). És nem tudják, hogy mindez akkor és csak akkor lesz etikus, ha az informatikai rendszer tulajdonosa erre előre felhatalmazta őket.  Ilyen felhatalmazás lehet még az egyre népszerűbb hibavadász program (bug bounty) meghirdetése is. 

 

Hibavadász programokat általában szoftvergyártó cégek hirdetnek, de bármilyen vállalat megteheti, ha lefekteti a szabályokat és motivációként valamilyen díjat ad annak, aki a program szabályait betartva értesíti őket a talált programhibáról, biztonsági hiányosságról. Ezek a szabályok nagyon szigorúan veendők, mert ha a hibabejelentő nem tartja be őket - például ha szerinte lassú a hibajavítás, ezért bekapcsol a „Superman üzemmód”, és azt gondolja, hogy ha a sajtónyilvánosság elé tárja a problémát, akkor gyorsabb lesz a foltozás – nos, akkor oda az etikusság és jönnek a büntetőtörvénykönyvi paragrafusok.

Biztonság ROVAT TOVÁBBI HÍREI

5 dolog, amit már ma tegyünk meg az okoseszközeink biztonságáért

Miközben egyre több okoseszköz válik életünk részévé, nem szabad megfeledkeznünk a biztonságról és az adataink védelméről sem.  

2020. október 20. 18:10

Népszerű alkalmazásoknak álcázza magát az új, Androidon terjedő kémprogram

Egy androidos kémprogram új verzióját kezdték vizsgálni az ESET kutatói, amely mögött az APT-C-23 nevű, 2017 óta főként a Közel-Keleten aktív, hírhedten veszélyes bűnözői csoport áll. Az ESET által észlelt Android/SpyC23.A nevű új kémprogram a korábbi verziókat fejleszti tovább, kiszélesített kémtevékenységgel, új lopakodó funkciókkal és megújított C&C kommunikációval. Egyik terjeszkedési útvonala az Android hamisított alkalmazásáruházán keresztül vezet: a felhasználók átverése érdekében olyan jól ismert üzenetküldő appoknak álcázza magát, mint a Threema vagy a Telegram.

2020. október 20. 12:22

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Van még idő jelentkezni az „Az Év Honlapja” pályázatra!

2020. október 15. 12:15

EasyBID – Header Bidding megoldás az Adverticumtól

2020. október 8. 15:45

A Bosch új koronavírus tesztje 39 perc alatt ad megbízható eredményt

2020. szeptember 30. 14:58

A vírusveszély miatt idén online rendezik meg a cégvezetők csúcskonferenciáját

2020. szeptember 21. 10:11
online sportfogadás